A koncerten az 1997-ben alakult Misztrál együttest hallhatja a közönség. A zenekar ismert és kevésbé ismert hazai és külföldi költők verseit zenésíti meg sajátos és egyéni hangon. Dalaikban ötvöződik a történelem, a hagyomány és a különleges, gyökereiben magyar és modern dallamvilág - sorolta a fellépőkkel kapcsolatos információkat Szűcs Zoltán plébános.

A templomról és az orgonájáról elmondta, hogy a templomot és a plébániát Csikány Miklós plébános építtette. Az orgonaépítés 1905-ben kezdődött, ekkor a vállalkozó Rieger Ottó orgonaépítő a régi hangszert lebontotta, és helyére az egri egyházhatóság által jóváhagyott minta- és alaprajz szerint új orgonát készített.

Az orgonaszerelők utazásaiért és ellátási költségeiért, illetve a teljes beruházásért összességében 3730 koronát kapott az építő. Az új orgona 1905 októberében készült el, majd az egyházmenyei hatóság engedélye alapján novemberben megáldották és használatba vették - idézte fel Szűcs Zoltán.

Hozzátette, hogy az I. világháború második felében az arlói templom harangjai is hadba vonultak, majd rövid idő múlva követték az orgona ónból készült homlokzatsípjai is.

A hangszert 1926-ban sikerült ismét helyreállítani, e munkálatok végrehajtója Kovács Viktor szentsimoni orgonajavító volt, aki pótolta a háború alatt elkobzott 54 homlokzati sípot. Költségvetése 12 millió koronáról szólt, de mire mindennel elkészült, bejött az új pénz, és annak alapján 1102 pengőt fizettek a mesternek.

Szűcs Zoltán közlése szerint jelenleg ismét nagy szükség van a felújításra, különben a borsodi kis község orgona nélkül marad.

Magáról a településről elmondta, hogy Arló neve már 1327-ben feltűnt Orl névalakban. A falu a középkorban a Rátót nemzetségből sarjadt családok birtoka volt, Nagy- és Kisarló nevű két falurészre különült, de a XV. században az Egyházasarló elnevezéssel is előfordult.

1486-ban új gótikus templom épült a faluban, ezt a mai épület félköríves szentélyének oldalába gót betűkkel vésett évszám, illetve a sekrestye pálcatagos csúcsíves kapuja tanúsítja. A régebbi úgynevezett Úr-templom romjai a XVIII. század közepéig fennmaradtak. A község a török hódoltság végén egy időre elnéptelenedett, 1698-ban indult újra az élet.

A templomot ezután többször felújították, bővítették és átépítették. Az épület egyébként műemlék, XVI. századi gótikus részletekkel - jegyezte meg a helyi plébános.