Szőcs Géza a téma kapcsán hangsúlyozta: az előző kormányzat által kidolgozott, a könyvtárak és az alkotók támogatását célzó Márai-program módosul, de záros határidőn belül elindulhat, ehhez július 1-ig várja az elmúlt hetekben az előző változat kapcsán aggályaikat kifejező szakmai szervezetek és magánszemélyek javaslatait.

"Olyan Márai-programra van szükség, amelyet írók és olvasók is elégedettséggel fogadnak. Megpróbáljuk egyfajta szintézisben összefoglalni, melyek a fő kívánalmak. Egyetértek azokkal a felvetésekkel, amelyek szerint a magyar szerzőknek kitüntetett értékkel kell szerepelniük a programban" - fogalmazott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára.

L. Simon László (Fidesz) bizottsági elnök felidézte, hogy az elmúlt hetekben komoly sajtópolémia alakult ki a Márai-program kapcsán. Hozzátette: sokan félreértették, amit ő Réthelyi Miklós miniszter bizottsági meghallgatásán mondott, ugyanakkor - jegyezte meg - Aradi Zsolt kormánykincstárnok egy levélben "világosan megmagyarázta, milyen jogszabályi háttérrel döntött a program finanszírozásának leállításáról".

Hiller István (MSZP) volt kulturális miniszter szerint a kész Márai-program finanszírozásának leállítása azt jelenti, hogy bár a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásának átalakításával idén rekordösszegű, 10 milliárd forintnyi lett volna a kultúratámogatás összege, ebből már semmi nem jut a könyves programra. Úgy vélte, a bizottsági elnök bejelentésének időzítése a miniszteri meghallgatáson meggondolatlan és szerencsétlen volt, mert egy elfogadott és a szakmával egyeztetett programot ütött el a megvalósulástól.

Az olvasáskultúra fejlesztését, valamint a könyvtárak és az alkotók támogatását egyaránt célul kitűző Márai-program keretében az eredeti tervek alapján a könyvkiadók ajánlhatnák fel köteteiket kedvezményes áron, előre meghatározott kategóriákban. Az ajánlatokból a Márai Testület készítene egy folyamatosan frissülő ezres listát, amelyről a hazai és határon túli magyar könyvtárak rendelhetnének új köteteket évi 900 millió forint értékben. A maradék 100 milliót a program népszerűsítésére, alkotói támogatásokra, valamint író-olvasó találkozók szervezésére szánják.

A kulturális bizottságban lezajlott hétfői vitában elmondták álláspontjukat a könyvkiadók, a könyvtárak, a szerzők képviselői. Az alapvető álláspont az volt, hogy a szabályozást az alkotók támogatása felé kell tolni és csökkenteni a programban köteteket rendelő könyvtárak választási szabadságát.

Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke például leszögezte: a Hiller István minisztersége idején kidolgozott koncepció "nem foglalkozik az írókkal", kifogásolta továbbá, hogy a könyvtárak szabadon választhatnak egy bőséges körből, "ehelyett korlátozni kéne ezt, egy 30 százalékos arányra". Vasy Géza annak a véleményének is hangot adott, hogy a könyvkereskedelem a kisebb kiadók "zsarnoka" lett. Szerinte bruttó 3000 forintos átlagos könyvár mellett, 600 könyvtárral és könyvtáranként évi 600 kötettel számolva a program 256 millió forintba kerül, az egymilliárdig fennmaradó keretből pedig írói ösztöndíjakra, irodalmi rendezvényekre kellene költeni.

Balázs Tibor, a Litera Nova kiadó vezérigazgatója javasolta, hogy az állam vidéki centrumokban olyan boltokat működtessen, ahová eljuttathatnák azokat a támogatott műveket, amelyeket a piac kiszorít. Péczely Dóra, a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kuratóriumának tagja szerint jelenleg nincs garancia arra, hogy a kortárs szépirodalmi szerzők profitálni fognak a rendszerből. Csaplár Vilmos, a Szépírók Társasága elnöke a monitoring rendszer beépítését szorgalmazta a Márai-programba.

Gyurgyák János, az Osiris Kiadó vezetője azt mondta, nem lehet mindent belepakolni a Márai-programba, ugyanakkor szerinte "a szükséges 1,6-1,8 milliárd forint, jelentős részben uniós támogatás formájában benne van a rendszerben", csak nem jut el a végfelhasználókig.

"A magyar szerzők prioritást élveztek a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által korábban javasolt felosztásban, és a Márai-program komoly ösztöndíj-lehetőségeket is teremtett" - mondta az eddigi koncepció előnyei mellett érvelő Zentai Péter László, az MKKE igazgatója.