bezár
 

art&design

2008. 05. 10.
Összefogtak a kortárs galériák
Újabb nyílt levél Hiller István miniszter úrnak
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Úgy tűnik, az oktatási miniszternek a Kovács Gábor Művészeti Alapítvánnyal kötött szerződése egy tekintetben fantasztikus hatással volt a kortárs képzőművészeti életre: soha nem látott összefogást eredményezett a szakmában. Az AICA Magyar Tagozata és a FKSE tiltakozó nyílt levele után a PRAE.HU-n közzétett petíciót a szakma jelesei írták alá. Horváth Tibor körkérdésére pedig számos Derkovits-ösztöndíjas határolta el magát attól, hogy eladjon a Kogartnak. Most 24 magángaléria írta alá a következő nyílt levelet.
Nyílt levél Hiller István miniszter úrnak

A magyar kortárs műkereskedelmi galériák csatlakozni kívánnak a Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICA) Magyar Tagozata és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) Hiller István miniszter úrhoz írott nyílt leveléhez, melyben a szervezetek tiltakoznak az ellen, hogy az Oktatási és a Kulturális Minisztérium 50 millió forintnyi támogatást ad egy magánalapítvány gyűjteményének fejlesztésére.

A művészeti intézmények és a közgyűjtemények mellett a hazai magángalériák részesülnek – a nemzetközi gyakorlattól eltérően – a legkevesebb állami támogatásban. Az állam csak igen elenyésző mértékben járul hozzá a galériák által rendezett kiállítások megvalósításának és a kiállítóterek fenntartásának finanszírozásához, holott a műkereskedelmi intézmények gyakran közszolgálati feladatokat is magukra vállalnak. Még ennél is kevesebb támogatásban részesíti a magángalériák és rajtuk keresztül a hazai művészek és az egész kortárs magyar művészeti szcéna nemzetközi szereplését, a műkereskedelmi fórumokon és a művészeti vásárokon történő megjelenését. A magángalériák a művészeti intézményekhez, közgyűjteményekhez hasonlóan a kortárs művészet népszerűsítésében, a közönség edukálásában, és ezen felül különösen a magánszektor, a potenciális művészetpártolók, a támogatók, a vásárlók és a műgyűjtők művelésében oroszlán szerepet vállalnak. A magángalériák fő tevékenységét a művészek karrierjének szisztematikus építése, ösztönzése, az ehhez szükséges szellemi és egzisztenciális körülmények megteremtése képezi. 

A magángalériák a művészek és a műgyűjtők felkarolásának financiális feltételeit önellátóan, műkereskedelmi, profitorientált tevékenységükből biztosítják. Az állam pontosan erre a szükséges gazdasági tevékenységre hivatkozva hárítja el a magángalériáknak, a magánszektornak, nemcsak a hazai kortárs műkereskedelem infrastruktúrájának fejlesztését, de a nemzetközi műkereskedelmi fórumokon történő részvételének támogatását is. A magyar galériák nyugati társaikkal szemben, a jelentős nagyságrendbeli gazdasági különbségekből fakadóan nem versenyképesek, hátrányban vannak, kiszorulnak a művészeti vásárokról. Ebből következően a kortárs hazai művészek is kívül rekednek a nemzetközi műkereskedelmi, sőt a művészeti vérkeringésen is. Ez nem csupán a kortárs magyar művek értékét, hanem a művészek és az egész hazai kortárs művészeti szcéna presztízsét negatívan befolyásolja, továbbá a nemzetközi megítélését is csorbítja. Többek között ezzel az okkal is magyarázható, hogy a magyar kortárs művészet szinte ismeretlen a nemzetközi művészeti és műkereskedelmi világban.


Mindamellett, hogy ezen igen sürgető és súlyos, orvoslásra váró problémák megoldása jó ideje szükségszerű lenne, a magángalériák sérelmezik, hogy az állam nem vesz tudomást a hazai kortárs magángalériáknak a nemzetközi műkereskedelmi piacon tett, gyakran letargiába fulladó erőlködéseiről, egyéni törekvéseiről, és az egész galériahálózattal szemben szubjektív, nem szakmai megítélések alapján, a műkereskedelmi palettának csak egyetlen tagját emeli ki és kirívóan magas összegű támogatásba
n részesíti. A Kogart bár alapítványként működik, műkereskedelmi tevékenységet is folytató galériaként funkcionál. Elgondolkozott-e azon valaki, hogy az 50 millió forintos éves támogatás a hazai kortárs galériák között szakszerűen, objektíven elosztva mennyi jelentős kiállítás, katalógus, új művek születését, potenciális közönség bevonását, nevelését és a nemzetközi műkereskedelmi fórumokon történő részvétel lehetőségét biztosítaná? A hazai és a nemzetközi költségek fedezetét illetően a magángalériák is szívesen vállalnák az önrészt (ahogy ezt teszik is), sőt bevonnák a magántőke támogatását is, ha az állam egy az egyben (1 + 1 Ft) ezekhez a törekvésekhez a saját részével is hozzájárulna. A magángalériák kérik Hiller István miniszter urat, hogy minimum a Kogart részére felajánlott összeg erejéig, a nyugati üzleti mintát követve (Art & Business) tegye lehetővé egy szakmai kuratórium által összeállított pályázati rendszer felállítását, a pályázók objektív elbírálását. Ennek keretében a magángalériák a magántőke bevonásának mértéke szerint a hazai működésük, és hangsúlyozottan a nemzetközi szereplésük finanszírozására minden egyes forint mellé egy másik forint állami támogatásban részesüljenek.

Csatlakozó galériák:
 
acb Kortárs Művészeti Galéria

B55 Galéria

boulevard&brezsnyev Galéria

Deák Erika Galéria

Dovin Galéria

Erdész &  Makláry Fine Arts Gallery

Galéria White

Godot Galéria

Inda Galéria

K.A.S. Galéria

Kisterem Galéria

Knoll Galéria

MemoArt Galéria

MissionArt Galéria

Molnár Anni Galéria

MONO Kortárs Művészeti Galéria

Nessim Galéria

NextArt Galéria

OCTOGONart Galéria

Ráday Galéria

St.Art Galéria

Stereo Galéria

Várfok Galéria

Vintage Galéria

nyomtat

Szerzők

-- Szabó Dóra --


További írások a rovatból

Lugosi LUGO László utánkövetése – elhangzott az emléktábla avatásán
Papageorgiu Andrea alkotásai a Barabás Villában
art&design

Interjú Révész Emese művészettörténésszel

Más művészeti ágakról

Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
Platon Karataev: Napkötöző – négy szám


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés