Vígh Tamás a magyar szobrászat meghatározó alakja, az 1960-as években a lemezhajlításos technikában találta meg sajátos stílusát , tehát a formákat a lemez hajlítgatásával teremtette meg, így adva dinamikát a felületeknek, domborítás nélkül. Ennek a megoldásnak a tapasztalatai későbbi, más jellegű munkáin is meghatározóak lettek.

Több meghiúsult emlékmű terve után az 1970-es évektől rendszeressé váltak egyéni kiállításai és sorra kapta a különböző kitüntetéseket, 1978-ban a Kossuth-díjat is elnyerte. 1975-től 1986-ig tanított a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1977-ben Tihanyban rendezték meg első életmű kiállítását. Számtlan fontos köztéri munka fűződik a nevéhez, amelyek közül talán a legismertebbek egyike a margitszigeti Radnóti Miklós szobor.

1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Művei számos közgyűjteményben megtalálhatók, például a Magyar Nemzeti Galériában, a Fővárosi Képtárban és a pécsi Janus Pannonius Múzeumban.