bezár
 

irodalom

2010. 10. 09.
Szabó Lőrinc emléktáblát avattak Balassagyarmaton
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szabó Lőrinc költő, műfordító születésének 110. évfordulóján emléktáblát avattak Balassagyarmaton szombaton.

prae.hu

Medvácz Lajos, a Nógrád megyei város polgármestere felidézte: Szabó Lőrinc gyermekkorában, 1905 és 1909 között élt Balassagyarmaton, amikor odahelyezték mozdonyvezető édesapját. A költő később "tündérvárosként" emlékezett Balassagyarmatra, ahol egy másik tábla is őrzi emlékét egykori lakóhelyén.

L. Simon László író, költő, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke ünnepi beszédében a XX. század egyik legnagyobb magyar költőjének nevezte Szabó Lőrincet.

Mint mondta, a két világháború között sokan komoly energiákat fordítottak arra, hogy Szabó Lőrinc, akárcsak Kosztolányi Dezső, ne legyen köztünk művei, szellemisége által.

Az, hogy a magyar irodalom nagyjai között tudott maradni, minden bizonnyal szerepet játszik csodálatos költészetének az a része, amely egészen furcsa gyerekköltészetnek nevezhető - tette hozzá.

L. Simon László hangsúlyozta: nagy szükségünk van az emlékezésre és az emlékállításra.

Úgy fogalmazott: abban a világban, amelyben most élünk, amikor a politika arról szól, hogy hogyan tegyük helyre az elmúlt nyolc évet jellemző elhibázott kormányzást, aközben arra kell rájönnünk, hogy a legfontosabb feladatunk mégsem a gazdaság terén van, hanem a szellemi, kulturális élet terén.

Szellemi és kulturális javak nélkül nem tud felemelkedni az ország, nem tud újra erős, büszke nemzetté válni a magyar - tette hozzá.

A kulturális és sajtóbizottság elnöke arra is kitért, hogy az emléktábla az egykori Madách hídon kapott helyet, de ez a híd már nem vezet sehova, alatta már nem folyik folyó.

Éppen ezért az a szimbolika, hogy a híd összekössön bennünket, kicsit furcsán értelmezhető - mondta, hozzátéve: kulturális értelemben kell egyesíteni a nemzetet.

Ha ezt meg tudjuk tenni, és demonstrálni is tudjuk a világ felé, újra erős és büszke nemzetté tudunk válni, akkor lelkiekben, képletesen megvalósul az az újraegyesülés, amit Szabó Lőrinc az 1930-as években még másképpen vágyott - fogalmazott az elnök.

Az emléktáblát Kabdebó Bálint, a Szabó Lőrinc Kutatóhely vezetője, Ropolyi Lajos, a Szabó Lőrinc Alapítvány kuratóriumi elnöke, és Szászi Zoltán, a kassai székhelyű Rovás Polgári Társulás alelnöke leplezte le.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Az irodalom belügye? beszélgetéssorozat hatodik estjéről
Élet és Irodalom LXX. évfolyam, 10. szám
Méhes Károly Kezdő vak című kötetének bemutatójáról
Kerecsen Andrea Hiányzó kép című könyvének bemutatójáról

Más művészeti ágakról

színház

Porogi Dorka A színház ideje. Színészettörténet című kötetének bemutatójáról
A Kollár-Klemencz Kamarazenekar lemezbemutatójáról
A természet (meg)érintése – Az álmok vágányán és A farkas bőre című filmek apropóján


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés