irodalom / interjú
2010. 11. 05.
Amikor elkezdtem magyarul írni, úgy gyakoroltam, hogy szigorúan egy oldalban próbáltam kifejteni a mondanivalómat. Ha több lett, valamit kihúztam. Ezzel a módszerrel jobban oda tudtam figyelni a nyelvre. Tanulhattam a hibáimból. – Nagy Ildikó Noémit kérdeztük az Eggyétörve szerkesztéséről, különböző kultúrák közti átváltásról és nyelvhez való viszonyáról. (A kötetről ITT írtunk.)
2010. 10. 27.
Egyre több művészethez vagy kultúrához köthető társaságban találkozni azzal az igénnyel, hogy komolyabban kellene venni a készülő „produktumok” marketingjét, professzionalizálni kellene a kultúra kommunikációját. Egy pozitív, társadalmi szintű paradigmaváltás előtt állunk, amiben a kultúra narratívái végre nem a posztszocialista berendezkedés, hanem tényleg a piacgazdaság szabályai szerint rendeződnek. A nemsokára egyéves Sonntag Media is az egyik fontos szereplője ennek a váltásnak -- a maga nemében első a kulturális kommunikáció szűz területén.
2010. 09. 14.
„Soha, semmit nem érdemes referenciálisan olvasni, mégis mindenki ezt teszi, aztán jut vele, amire jut. Van egy hang, azt hiszem, felismerhetően a sajátom, még ha olyan is, amilyen, nevezzük akkor most sötétszürkének, »ilyen hülye a hangom«” — nyilatkozta k.kabai lóránt a PRAE.HU-nak úgy két évvel ezelőtt. A Holdfogyatkozás (Új Bekezdés Könyvek, 1994), a nem kijárat (Balassi Kiadó, 2003) és a hiba nincs (Szoba Kiadó, 2008) után most, 2010-ben jelent meg a JAK-füzetek sorozatban klór című verseskötete, ennek kapcsán kerestük meg újra.
2010. 09. 11.
Az alábbi beszélgetés nem szabályos interjú, inkább egy beszélgetés rekonstrukciója. Ismerjük az irodalmi estek esetlegességét: Ayhan Gökhan nem hagyta annyiban. Újragondolta egy augusztusi este kérdéseit, és írásban felelt meg rájuk. Az ily módon újraformálódó párbeszédet közöljük.
2010. 07. 06.
Egy kisregény, ami nem adja magát könnyen. Talán épp azért, mert az olvasmányosan megírt történet gyanússá teszi önmagát, felmerül a kérdés, hol a titok, mi a csel benne. Az eddig költőként bemutatkozott, és kortársai közül számos díjjal, kitüntetéssel kiemelt Lanczkor Gábor első prózája izgalmas kérdéseket vet fel saját későbbi munkáit illetően.
2010. 06. 21.
Az Írók Boltja vezetősége egy hónapja körlevélben jelezte: nagy szükségük van a törzsközönség támogatására. Nemcsak a látogatók mindennapi jelenléte, de minden egyes megvásárolt könyv is létfontosságú a Bolt fennmaradása szempontjából. Balogh Edit ügyvezetővel beszélgettünk arról, hogy mit tehetünk a Bolt érdekében.
2010. 06. 13.
Simon Márton első verseskötete a Könyvhétre jelent meg a L'Harmattan Kiadó gondozásában. A Dalok a magasföldszintről fülszövegében Kemény István azt írja, hogy "Mindehhez képest szinte mellékes, hogy mennyien vártuk Simon Márton első kötetének a megjelenését. De sokan, az biztos." Ez a sokan ott is volt a Váci utcai standnál, Marci dedikálásához hosszú, tömött sor vezetett.
2010. 06. 07.
A Könyvhét forgatagában a virtuális térben értük el Tallér Edinát, akinek A húsevő című első prózakötete a Kalligram Kiadónál jelent meg idén. Írásról, kötetről, fontos könyvekről, tervekről és más ontológiai csecsebecsékről faggattuk.
2010. 05. 28.
Pál Dániel Leventének a Könyvhétre jelenik meg legújabb kötete: Ügyvezető költő a 21. században címmel. Arról kérdeztük, ki is az ügyvezető költő, milyennek kéne lennie egy kortárs költőnek, mi mehet a költészet kárára. Üres kazetta híján, a beszélgetést a Red Hot Chili Peppers Californication albumára rögzítettük.
2010. 05. 23.
Czapáry Veronika két éve vezeti a Godot Irodalmi Esteket Budapest különböző helyszínein. Ez idő alatt számos beszélgetésen ültetett egymás mellé olyanokat, akik szerinte általában nem szoktak együtt szerepelni. Az interjúban beszélünk az estek történetéről, a beszélgetőpartnerekről és arról is, hogy Czapáry Veronika szerint mit jelent az irodalmi belterjesség.
