bezár
 

gyerek

2018. 02. 08.
A sűrítés művészete – kortárs gyerekkönyvek a művészeti nevelésben
Művészettel nevelés a Farkasréti Általános Iskolában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mi az illusztráció? Hogyan mesélhető el egy történet főbb sarokpontjai mentén, pusztán képi eszközökkel? Melyek azok a dramaturgiai fordulatok, melyek révén kirajzolódik a cselekmény egésze? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a gyerekekkel művészeti óráin Várnai Zsuzsanna művészetterapeuta.

A HUBBY-nak az idei, „a szó más oldalára fordul” - Kortárs gyerekirodalom a mai magyar iskolában címmel rendezett konferenciája a második volt, amit közösen szervezett a gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzési szakot is oktató Károli Gáspár Református Egyetemmel. A kétnapos esemény második napján hangzott el Várnai Zsuzsanna „Pókból pókfonál, vonalból firka” – A kortárs gyermekirodalom és a vizuális nevelés kapcsolódási lehetőségei az általános iskolában című előadása. Az előadás során Várnai – egyebek közt – hat kortárs magyar gyerekkönyv köré szervezett művészetpedagógiai munkájáról számolt be (a kiemelt kötetek: Berg Judit: Két kis dinó a zsírkréta korban, Pozsonyi Pagony, 2011; Elekes Dóra: Dettikéről és más istenekről, Csimota, 2016; Kollár Árpád: Milyen madár, Csimota, 2014; Máté Angi: Az emlékfoltozók, Magvető, 2012; Máté Angi: Volt egyszer egy, Pozsonyi Pagony, 2010; Végvári Imre: Jövőmenők - Priusz és Gordiusz kalandjai, Ecovit, 2016).

Várnai Zsuzsanna

Várnai Zsuzsanna (Bach Máté fotója)

Várnai Zsuzsanna a Farkasréti Általános Iskola tanára és az iskola kortárs művészeti programjának vezetője. Az alapvetően textilművességre specializálódott pedagógus nem egyetlen művészeti ágra koncentrál: egy-egy témát, problémakört több technika mentén járnak körbe a gyerekekkel. Eleinte külsős megbízottként dolgozott az iskola számára az ebédlő megújult terében kialakított Szilvásgombóc minigaléria megnyitásakor, ami olyan kortárs alkotók (köztük Rofusz Kinga) kiállításainak adott helyet, akik később vállalták a kapcsolódó művészeti foglalkozásokon való aktív részvételt. A Művészettel nevelés kortárs művészeti projekt csaknem egy évtizede indult, célkitűzése a gyerekek kreatív (később más területekre is adaptálható) gondolkodásának elősegítése. Várnai a Művészettel nevelés – Művészetterápia a pedagógiában című tanfolyam (MOME Elméleti Intézet) elvégzése után a Pécsi Tudományegyetem művészetterápia képzésén szerzett oklevelet, jelenleg megbízott előadóként művészetterápiát tanít a Károli Gáspár Református Egyetemen és szoros kapcsolatot ápol a kortárs gyerekirodalmi szcéna résztvevőivel (kiadókkal, illusztrátorokkal és szerzőkkel). Ez is hozzájárul ahhoz, hogy

a Művészettel nevelés programjai a kortárs gyerekkönyvírók és illusztrátorok tevékeny közreműködésével valósulhatnak meg, és a történetek a művészek által tartott órákon elevenednek meg, transzformálódnak. Mára az iskola pedagógiai programjának része a művészeti órák biztosítása. A Művészettel nevelés program jelenleg minimális szülői finanszírozással, az iskola alapítványának anyagi támogatásával, valamint önkormányzati pályázatok eseti segítségével működik.

Máté Angi a mesék szabályait merészen felrúgó, mind nyelvileg, mind tartalmilag formabontó Volt egyszer egy című mesekönyve a vizuális nevelés szempontjából kiváló „alapanyagot” biztosít. A meséhez kapcsolódó foglalkozások koncepciója Szeivolt Katalin festőművész nevét dicséri, aki az egykor az iskola mellett működő Orbis Pictus Szellemi és Képzőművészeti Alkotóműhely vezetője volt. Az érzések, fogalmak köré rendeződő mesék (pl. Volt egyszer egy köd) rendhagyó képi világa ösztönzőleg hat a gyerekek alkotói folyamatára. Az órákon egyúttal a köd áttetszősége és a transzparens anyagokon sejtelmesen átrajzolódó formák révén általában véve vizsgálják az átlátszóság konkrét és elvont jelentését – képileg mindezt a fényt igen, de a formát alig átengedő pauszpapír használatával idézve meg.

montázs4

Elekes Dóra Dettikéről és más istenekről című könyve nyomán Szabó-Nyulász Melinda animációs filmrendező dolgozta ki a vonatkozó művészeti óra koncepcióját. Ennek a foglalkozásnak már csak a kiindulópontját adja a történet, de lényegében teljesen eltávolodik tőle és az érzelmekről, tulajdonságokról való beszélgetés eszköze lesz. Így a 4. osztály tanulói a Szobafestő- Mázoló- Tapétázó Országos Ipartestület jóvoltából az iskolának adott használt festőecsetek felhasználásával – kapcsolódva egyrészt a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ a könyvhöz hasonló témájú, képzelt barátokról szóló Milenda című darabjához, valamint egy korábbi, barokk ecsetbábokat készítő iskolai foglalkozáshoz – minimális technikai apparátussal (színek nélkül, kötél, drót, spárga felhasználásával) leheltek életet az elhasznált ecsetekbe és ruházták fel azokat pár apró gesztus segítségével a legkülönfélébb tulajdonságokkal.

Dettike

Az egyazon téma több művészeti ág révén történő körbejárására jó példa a Varázsfuvola, aminek feldolgozásakor a MÜPA rendhagyó matinékoncertjén a felső tagozatosok, míg az Erkel Színház Parázsfuvolácska előadásán az alsó tagozatos diákok vettek részt. Ehhez kapcsolódott Rofusz Kinga Jeli Viktória kortárs feldolgozásához készült képeinek kiállítása a Szilvásgombóc galériában – majd a művészeti órákon Papageno-bábokat készítettek az illusztrátor vezetésével. Így az irodalom, színház, a zene és a képzőművészet felől, a korcsoport adottságaihoz igazodva dolgozták fel a tanrendben is szereplő tematikát.

Kollár Árpád Milyen madár című könyvének segítségével a 2. és 6. osztályosok arról tanultak, mit jelent az illusztráció, hogyan értelmezhető az a „sűrítési” folyamat, amelynek során a képek a szöveg lényegi esszenciáját kiragadva villantják fel annak fontosabb sarokpontjait. A gyerekek az egyes motívumok felismerhetőségének határait feszegetve, azzal kísérletezve alkották meg saját madaraikat – saját képzeletük szüleményeivel kiegészítve. Így születhettek olyan egyedi kreatúrák, mint a bendőjében ruhadarabokat őrző mosógépmadár. A rajzokból animációs film készült, amelyhez a foglalkozást jegyző Szabó-Nyulász Melinda néhány kiegészítésétől eltekintve (pl. a kései márciusi szállingózó hó) a gyerekek madárrajzai szolgáltak alapul. Az animációban nincs hagyományos értelemben vett „történés”, a madarakat minimálisan megmozgatták és egységes pasztellszínekbe öltöztették őket. Egyúttal az animáció és a hang stúdiómunkái is érdekes tapasztalatokkal szolgáltak a gyerekek számára.

montázs1

Az illusztráció fogalmának értelmezését segíti egy klasszikus kötelező olvasmányhoz, Arany János Toldijához kapcsolódó művészeti óra, ahol a történet, az idő- és térsűrítés kérdését járják körül. Ennek során a műhöz a dramaturgiai fordulópontok mentén készítenek fekete-fehér papírkivágásokból háromdimenziós illusztrációkat.

Fontos kiemelni a program másik animációs vállalkozását, a Vörös Rébék című balladához készült firkaanimációt, amit a konferencián Hermann Zoltán kis túlzással az Arany-emlékév egyik „főművének” nevezett. A 7. osztályosoknak kiadott feladatban a gyerekek kettesével kaptak firkákat, amelyekben a történet szereplőit, helyszíneit kellett megtalálniuk. A firkában forma-keresés egyúttal a „rajzolni tudni kell” nyomása alól is mentesíti a gyerekeket – Berg Judit könyvének feldolgozásakor ugyanezt a kezek körberajzolása váltotta ki a kisebbeknél, ahol az ujjaik körvonalaiból bontakoztak ki a (zsír)krétakori dinók. A kidekorált firkáknak a film készítésekor a vershez illő egységes vörös és fekete színvilágot kölcsönöztek és az elkészült animáció erre a célra készült zenei aláfestést kapott. A fenti projekt egyúttal arra is jó példa, hogy az ornamentika jelentésrétegei és használata hogyan tanítható, hiszen a foglalkozás egyik célja a díszítőmotívumok felfedezése volt Jankovics Marcell munkái nyomán.

montázs3

Várnai Zsuzsanna és Berg Judit együttműködése kapcsán említendő, hogy egyrészt a Farkasréti Általános Iskola nevelési programja keretén belül is dolgoznak közösen, másrészt Várnaitól ered a Cipelő cicák (eredetileg egy rendhagyó születésnapi meghívó ötlete kapcsán körvonalazódó) gondolata és a cicák textilből készült prototípusai is az ő keze munkái. Így született meg a három alkotó, az író Berg Judit, az illusztrátor Agócs Írisz és a textilműves-művészetterapeuta Várnai Zsuzsanna együttműködésének eredményeként a nagysikerű Cipelő cicák-sorozat.

Le kell szögezni, hogy a fenti foglalkozásoknak nincs köze a könyvek eredeti illusztrációihoz, noha az órák során vagy azok végeztével szó esik a könyvek vizuális rétegeinek értelmezéséről is. A gyerekek alkotói szabadságát és így a foglalkozások kettős (gyereklélektani és alkotói) sikerét már a kezdetektől megingatná az első képi átfogalmazás ismerete. Az inspiráció gyanánt választott könyvek legtöbbje ugyanakkor valóban a kortárs gyerekkönyv-irodalom és -illusztráció élvonalbeli darabja; nem véletlen, hogy az előadásban is kiemelt könyvek közül kettő az újító és kísérletező kedvéről is ismert Csimota Kiadónál jelent meg.

Fotók: Várnai Zsuzsanna

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés