bezár
 

art&design

2018. 09. 23.
Leletek az esetleges és lehetséges együttállások rétegéből
Fodor János tárgyiasult iróniájáról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
„Vannak régi és modern költemények, amelyek véges-végig s egészükben is az irónia isteni leheletét lélegzik” – jegyzi meg Friedrich Schlegel, sőt még azt is írja erről az iróniáról, hogy „...mindenen átlát, és mindenen feltételesen végtelenül túlemelkedik, túl saját művészetén, erényén vagy zsenialitásán is...”.[1]   

Ilyesféle isteni lehelet fuvalma érzik Fodor János képi és tárgyi költeményeiben. Úgy tűnik, kellő vitorlázattal felszerelkezve járja a világot, amelynek majd minden szegletében rátalál e lehelet vivőerejének forrására: az esetlegesség rendező erejére. Hiszen olyan tárgyi és szellemi konstellációk közepette élünk, hogy semmi szükség a szürrealista képzeletre, a realitás minden képzeleten túlmenő együttállásokra vezet, a varrógép és az esernyő találkozása műtőasztal és műterem nélkül is szinte mindenhol, majd minden nap megesik.

Fodor jár a világban, látja, érzi és láthatólag érti is; aztán olykor fogja magát, formál, olvaszt, keresztez, vegyít, fest vagy vetít. Tudatában van annak, ami érvényes: „a szerszám iróniája a kézzel szemben, mely a szerszámot irányítani véli; a valóságban meglévő ezerféle részlet iróniája...” [2] Munkái legalábbis erről tanúskodnak.

Északnyugati átjáró

Ülünk egy caféban, esetleg Kreuzbergben, vagy éppen a Kant Caféban, a Kantstrassén. Nyár van és izzó meleg, de a fagylaltkehely már ott áll az asztalon, csinos kis cseresznyeszem mered a tetején, mintha egy hóember, vagy idézetnyi jéghegy vérvörös szeme lenne. Ígéretesen hűs az előttünk álló pillanat. Halljuk éppen, amint a szomszéd asztalnál két komoly üzleti ember, hófehér ing, vérvörös nyakkendő leplében előbb a hőségről, aztán a közelesen megnyíló Északnyugati átjáró szállítmányozási esélyeiről cserél eszmét.

Fodor János: Videnda (enteriőr), Kisterem Galéria, 2018

Jegesmedvezebra

Nemcsak az üzleti emberiség, a jegesmedve is számol a jövővel. A jégtelenséggel. A survival of the fittest terén edzett emlős féktelen fantáziája már Afrikában jár. Az alkalmazkodásra alkalmazkodott állat már több jégkorszakot átvészelt. Mivel nem jegesmedveként kezdte, nem zárja ki a csíkosodás lehetőségét sem.

Fodor János: Rács, 2018, fémporos festék, vászon, 40x80x8cm

Lelet

Tárgyak tárolásának legbiztosabb módja a lelet. Embernek, akárcsak megszállott tárgytermelésének egyaránt állandó távlata a leletként történő felmerülés. Ez a reciklálódó reinkarnálódás értékesebb az eredetnél: a múló idő unikális nyomokat hagy, sérüléseket okoz, deformál és átformál, egyszerűsít és tömörít. Hamuesőt hint a múltra. Lávába, borostyánba, szilíciumba vagy kerámiába konvertál.

Hátrafelé nyilazó szarvas

A magyar biomitológia, a küszöbönálló nemzeti tudomány címerállata. A csodaszarvas emlékállományát a hazafias kutatás sikeresen implantálta a kalandozó kalandorok harcos szellemébe. A szarvas ugyan hátrafelé nyilaz, de lelki szemeit szakadatlanul a Szíriuszra szegezve halad.

Fodor János: Jelvény, 2016, alumínium, 50x37x4

Könnyű távlat

A fáradt testek felélénkítésére szolgáló szerkezet lábra ejtve fejti ki szokatlanul frissítő hatását. Az önmagára szűkült tekintet a vasbeton távcső hatása alatt felérez, távlatot kap. (A prototípus első lépés a sorozatgyártás felé. )

Az ígéret földje

Az ígéret földjeinek száma fölfoghatatlan. Hát még a magyar ígéretek földje! Ahelyett, hogy azt mondhatnánk: ahány földlakó, annyi ígéretföld, úgy tűnik, nem egy földlakó fejébe már számos ígéretes föld fészkelte be magát. Azt se tudják, hol keressék, annyi van belőlük, csak kapkodják a fejüket. Aztán vannak olyanok is, akik nem is akarnak eljutni az ígéretes földre, nekik már az is elég, ha felvásárolják. Előbb csak egy-két holdat, aztán esetleg a Holdat is. A fél országot, majd az egész Földet... Nem lesz könnyű nekik a föld.

 


 [1]            Friedrich Schlegel: Kritikai töredékek (1797), 42., in: August Wilhelm Schlegel és Friedrich Schlegel: Válogatott esztétikai írások, Gondolat, 1980., 219.o.

[2]             H. v. Hoffmanstahl: Die Ironie der Dinge (1921), in Blicke. Essays. Leipzig, 1987. 267.o.

 

Fodor János Videnda című kiállítása 2018. október 19-ig tekinthető meg a Kisterem Galériában (1053 Budapest, Képíró utca 5.)

Fotók: Kiss Kata Dóra

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Tillmann, J. A. --

Tillmann J. A. filozófus, esszéista, egyetemi tanár. 2000 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára.


További írások a rovatból

art&design

Az otthon fogalma alapjaiban határozza meg munkáimat Az otthon fogalma alapjaiban határozza meg munkáimat
Interjú Schwéger Zsófia festőművésszel külföldi felsőoktatásban szerzett tapasztalatokról, kapcsolati háló építéséről és az időbeosztás fontosságáról
art&design

Geometrizált humanizmus Geometrizált humanizmus
Interjú Ábel Tamás üvegművésszel sikerről, külföldi kapcsolatépítésről, magyarországi megélhetésről, valamint művészeti ága helyzetéről
art&design

Életem története Életem története
Gát János: Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent – Beszélgetések Reigl Judittal – egy festő (ön)életrajza, Corvina Kiadó, 2020.

Más művészeti ágakról

irodalom

Legyen gyereknap Legyen gyereknap
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 4. nap
irodalom

Önmaga számára elégséges Önmaga számára elégséges
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 3. nap
irodalom

Értékelés, felolvasás, lazulás Értékelés, felolvasás, lazulás
SZÍN Szépírónők Évadzáró Buli
színház

Mi lesz a bádognyulakkal? Mi lesz a bádognyulakkal?
Kicsibácsi, Kicsinéni meg az Imikém a B32-ben


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés