bezár
 

irodalom

2019. 02. 13.
A művek ütötte rés (rövid emlékezés az elhunyt költőre)
Tandori Dezső (1938. december 8. - 2019. február 13.)
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A művek ütötte rés (rövid emlékezés az elhunyt költőre) Tandori Dezső költői lénye példa nélküli jelenség: az arisztokratikus beállítottságú, a pátosznak könnyen engedő hazai lírafelfogáson, költői magatartásmódokon szinte föllépése pillanatában befoltozhatatlan lyukat ütött.

Tandori minden versgesztusának személyes tétje van, különös szerveződésű költői világa olyan létuniverzum, ahol az összes nagy költői téma, egyebek mellett az élet, a halál, az itt- és ottlévőkkel, az élőkkel, a holtakkal, a verebekkel való szolidaritás a saját én-történés elgondolása: mi történik velünk a világban, hol vagyunk otthon. Költészetének sarkalatos pontja a versírás műveletének és a költészettörténeti, művészettörténeti, műveltségi kapcsolatoknak egyidejű megjelenítése, változatosan és sok variációban, az olvasó számára mindenekelőtt életérzés-lecsapódásaként: „az értelmezhetés csak művi mérv-adó” – ez a sor egy Weöres Sándorhoz írt versből való, és fölfogható a költői ars poetica egy lehetséges változatának.  Életműve meghitten együtt él a tradícióval, mely szinte a teljes magyar költészet körét magába foglalja a világlírával együtt, ahol az osztrák, a német és angol nyelvű irodalom és filozófia tölti ki szemhatárát. A költészet fogalmának és szerepének, a költő helyzetének és státuszának újragondolása, mely elütött még közvetlen elődeinek és kortárs példaképeinek, Pilinszkynek, Weöresnek, Nemes Nagynak, Jékelynek a mintaadásától, érthető módon ingerelte a politikai hatalmat, mivel a „másként író” költő a másként gondolkodó értelmiség kezére játszott. A “nem várt modernség” szülője volt a költő, akinek hatása túllendült a leírt szó keretein, inspirált festőket, képzőművészeket, zenészeket.

Pályanyitó kötete, a Töredék Hamletnek, 1968-ban látott napvilágot; életrajzi értelemben késeinek mondható debütálás volt: a költő abban az évben töltötte be harmincadik életévét. Az 1450 példányban megjelent könyv valóságos vízválasztója lett a 20. századi magyar költészeti gondolkodásnak; a Töredék Hamletnek tíz év terméséből készült szigorú válogatás, az 1959 és 1968 között írott versek rostája. A kötet megjelenéséhez Vas István tekintélye és szakmai súlya kellett: amikor a Szépirodalmi kiadót igazgató Illés Endre fiatal költők köteteinek kiadását tervezgette, Vas István -- az akkor már irodalmi körökben feltűnést keltett, és élénk visszhangot kiváltó -- Tandorit azzal ajánlotta a figyelmébe, hogy csak akkor lesz „megbírálható” Tandori, ha kötete lesz.  A húzás bejött, később már csak arra kellett ügyelni, hogy Tandori váratlan, tágas és nagy ívű költői kibontakozás következő lépései elé a hivatalos kultúrpolitika ne állítson (leküzdhetetlen) akadályt. Pándi Pál mesterkedése miatt azonban majdnem esett kútba Tandori második kötetének a megjelenése. A Töredék Hamletnek ugyanis oly mértékben irritálta a kádári irodalomkritika némely képviselőjét, hogy Tandorit és költészetét még évekig megpróbálták „pályán kívülre” szorítani. A csak “sárga könyvként” emlegetett  Egy talált tárgy megtisztításának (1973) újbóli megjelentetésekor a kilencvenes évek közepén derült ki, hogy a Tandori ismét nem azt a kötetét jelentethette meg, amelyet elképzelt: több jel-verset kénytelen-kelletlen el kellett hagynia, kötetének eredeti címét ( ez az A. Rembaud a sivatagban forgat lett volna) pedig másra cserélni. (A kényszerű „gesztust” persze, láttuk, már első köteténél is a kiadhatóság érdekében alkalmaznia kellett…) E költői periódusának egyik korszakos képverse, a Godot-ra várva: 11 aero-mobil például csak 1989-ben, válogatott verseinek kötetében talált vissza „hovatartozása szerinti” eredeti helyére. Bojtár Endre lengyel nyelven közölhette először egyik nagy port fölvert Tandori-tanulmányát 1973-ban, majd tíz évvel későbbi tanulmánykötetébe, az Egy kelet-européer az irodalomelméletben címűbe a szó szoros értelmében belecsempészte Tandorinak ezt a térbeli „kihajtós versét”, mely egy Rilke-nyersfordításból és valószínűleg egy prospektusból kimásolt légijárat-térképsorból áll. Erről, a Godot-ra várva: 11 aero-mobilról írta az alábbiakat: „Tandori minden újabb verse egy-egy ilyen becsapódási hely a költészet, a nyelv, a személyiség, a valóság csontos bástyáin, s a művek ütötte résen tágas, szabad terepre nyílik kilátás.”

Halála napján nincs pontosabb jellemzés róla.

Fotó: Várnagy Tibor

Tandori Dezső prózája a Prae-ben

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Mohai V. Lajos --

Mohai V. Lajos tanulmányai, prózája és versei a PRAE.HU Kiadónál jelennek meg könyv alakban


Más művészeti ágakról

színház

A hetedik te magad légy A hetedik te magad légy
Mérlegen a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó
színház

Minek nevezzelek? Minek nevezzelek?
A Színház- és Filmművészeti Egyetem szinhazinevelés.SZFE című szakmai konferenciájáról
A zuhanás sokkja a MáSzínházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés