bezár
 

irodalom

2019. 04. 10.
Soá utolsó túlélői után csak szövegeik maradnak velünk
Clara Royer Kertész Imre élete és halálai című könyvéről beszélgetett a szerzővel Schein Gábor és Szegő János
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Clara Royer francia író és irodalomtörténész neve a magyar nagyközönség számára Nemes Jeles László két nagyjátékfilmje, a Saul fia és a Napszállta forgatókönyvírójaként vált ismertté. 2019. március 27-én, a Francia Intézetben a Kertész Imre élete és halálai című monográfia szerzőjeként mutatkozott be, és folytatott izgalmas, nagy szellemi távlatokat megnyitó beszélgetést a kortárs irodalmárok középgenerációjának egyik legkiemelkedőbb alkotójával, Schein Gáborral. A párbeszéd moderátora a kötet magvetős szerkesztője, Szegő János volt.

A beszélgetés dinamikája olyan alkotóként mutatta be Kertészt, akinél a személyes élet mintegy fölszámolódik a művészi munka érdekében, ennek megfelelően a kötet is életrajz helyett munkarajzot mutat be. Schein külön kiemelte azt a tapintatos hűséget, amellyel Royer a Kertész-életmű értelmezéséhez viszonyul. A monográfia alapvetően az író szellemi családregényét, alkotói nevelődéstörténetét vizsgálja: miképpen válik az írói mesterség tanítójává Kertész számára Camus, Thomas Mann, Robbe-Grillet, Henry James, miképpen érzékenyíti önreflexióját Kafka naplóinak olvasása. Royer hangsúlyozta, hogy az általa élete utolsó éveiben megismert Kertész Imre rendkívül magányos ember volt, akit – véleménye szerint – az a generáció, melynek ő emblematikus szerzője lett, hosszúra nyúlt agóniája során mintegy cserbenhagyott. Ehhez a szeparálódáshoz viszonyt nyilvánvalóan az az eltökéltség is hozzájárult, amellyel ő maga tiltakozott és zárkózott el az elől, hogy bárkik számára szellemi apafiguraként jelenjen meg.

Auschwitz kontextusában az apaság megtagadása: a Kertész életműben ezen attitűd kiemelkedő súlyú dokumentuma a Kaddis a meg nem született gyermekért című regény, amely Royer és Schein számára is meghatározó erejű olvasási és egzisztenciális tapasztalat lett. Royer elmondta, hogy első regényének nyitómondata, az intenzív tagadással való felütés egyértelműen Kaddis-intertextus (noha az ő művében egészen másra vonatkozik). Schein arról beszélt, hogy rettenetes viccként értelmezhető az, hogy míg Kertész radikálisan elzárkózott mindenféle apai szerep elől, mégis lettek fiai, lett egy olyan generációja a magyar irodalomnak, amelynek önmaga választotta irodalmi családjában Kertésznek központi szerepe lett (olyan rokonsági körben, amelyet Celan és Kafka alkottak). A Kertészhez való magyar irodalomtörténeti kapcsolódásnak éppen az a legnagyobb önismereti hiányossága, hogy a számonkérő, sértett fiúk infantilizmusával viszonyul az életműhöz és az alkotó személyéhez egyaránt. Holott Kertész maga egyfajta nietzschei alappozícióból gyakorolta a radikális ön- és korszakanalízist, ami által egészen kivételes intenzitású szabadság-eseményt jelenített meg a magyar kultúrában. Éppen azzal adós a magyar recepciótörténet Kertésznek, hogy ebből a legsajátabb aspektusából viszonyuljon hozzá.

A könyv

Különös módon viszont Kertész francia és német recepciója mintha sokkal értőbben közelítene az oevre-höz. Royer elmesélte, hogy a kilencvenes években – miközben a francia irodalomtudósok kidolgozták a saját Soá-értelmezésüket – jelentek meg az első Kertész-fordítások, amelyekre óriási érdeklődéssel csapott le a francia olvasóközönség. Számukra Camus és Thomas Bernhard kontextusában értelmeződtek Kertész szövegei, ezáltal mintegy ismerősként üdvözölték. Schein arról beszélt, hogy a hajdani NSZK szellemi alapító eseménye a saját Soá-értelmezése lett, és ebben az önismereti munkában kiemelkedő jelentőségű szöveggé vált számukra a Sorstalanság, olyannyira, hogy a német gyerekek mind a mai napig házi feladatot írnak az iskolából elkért, majd kitagadott Köves Gyuri történetéből.

A magyar Kertész-recepció anomáliáit alapvetően határozza meg az a hárító, hazug, infantilis viszonyulásmód a Soához, amelyet a Kádár-rendszer-legitimált: az Auschwitz-esemény ebben az olvasatban úgy jelenik meg, mint egy nagyon eltúlzott csattanójú, igen rossz vicc, amely már túlmegy a kispolgári illem határain. Ezzel a viszonyulásmóddal Auschwitz beleilleszthető a humanizmus narratívájába, és így a társadalom megússza a radikális idegenséggel, magánnyal és szabadsággal való szembesülés traumáját. Ily módon Schein szerint nem az a gesztus vizsgálandó árulásként, amellyel a haldokló Kertész elfogadja a Magyar Szent István Rendet, hanem a magyar társadalomnak az az önismereti csődje, amellyel lehetővé teszi Szent István Rend osztogathatóságát.

Kertész életműve nem csupán meglétével paradigmaváltó jelenség a magyar és az európai irodalom történetében, hanem a szerző halálával is mintegy új korszak kezdődik: a Soá utolsó túlélői meghaltak, immár csak a szövegek maradtak számunkra. Kertész alapvetően nem Auschwitznak, hanem az Auschwitz utáni korszaknak egyik alapvető jelentőségű szerzője, akinek viszonylatában mindnyájunk feladata szellemi nagykorúságunk kivívása.

 

 

Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai

Ford.: Marczisovszky Anna

Bp., Magvető. 2019.

480 old., 4749 ft.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Szarka Judit --

Szarka (szül.: Beke) Judit, latin, esztétika, mozgóképkultúra és médiaismeret szakos középiskolai tanár. Született 1965-ben Budapesten. 1991-től 2017-ig az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, jelenleg a Városmajori Gimnázumban tanít. Írásai a Jelenkorban, Pannonhalmi Szemlében, Iskolakultúrában, a Győri Műhelyben, a Kalligramnál, az ÉS-ben, valamint a KönyvesBlog és a prae.hu online felületein olvashatók.


További írások a rovatból

irodalom

Huszonegyedik #5 Huszonegyedik #5
Villamos-dilemma új köntösben: az önvezető autók
irodalom

Tollforgatók az Óvóhelyen Tollforgatók az Óvóhelyen
Ilyen volt a JAK Nyitott Irodalmi Prózaműhelyének bemutatkozása
irodalom

Helyzetjel: Terepszemle 4. Helyzetjel: Terepszemle 4.
Nem tudom megmondani, hogy mi lesz
irodalom

Nyerges András Kábépé című könyvének bemutatója
2019. március 1. (péntek), 18 óra, helyszíne: Kossuth Klub | Klubterem 1088 Budapest, Múzeum u. 7.

Más művészeti ágakról

art&design

A sérülés variációi A sérülés variációi
Kontrolltól az elengedésig - Galériatúra a Budapest ArtWeek szervezésében, 2019. április 13.
art&design

Az együttélés módozatai Az együttélés módozatai
Modern Evolúció – séta ember, állat és növény háromszögében - Galériatúra a Budapest ArtWeek rendezésében
Annet Huizing: Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés