bezár
 

irodalom

2019. 06. 19.
Áldozatszerep helyett
Philip Roth: Isten veled, Columbus; Nemezis
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Áldozatszerep helyett Végre a magyar olvasók újra kézbe vehetik a világhírű Philip Roth első (Isten veled, Columbus), illetve utolsó könyvét (Nemezis) Nemes Anna fordításában, hála a 21. Század Kiadónak.

Az Isten veled, Columbusban egy azonos címmel ellátott kisregényt és öt hosszabb novellát olvashatunk. Az elbeszélések tematikus lefedettsége diverz képet mutat: betekinthetünk egy newark-i szerelmbe, egy missouri-i kiképzőtábor életébe, de egy yeshiva napjába is. Ami közös: az amerikai zsidóság problémáinak és nem egyszer kritikájának felvázolása.

prae.hu

Roth ugyanis – kivételesen és dicsérendően – nem (csak) áldozatszerepben ábrázolja korának és hazájának zsidóságát, hanem sokszor hegyezi ki figyelmét az amerikai zsidó közép- és felsőosztály képmutatására, kisstílűségére. Bár a kötetben publikált összes novella (talán az egy Nem a nóta teszi az embert kivéve) jól sikerült darab, az író korai stílusának, technikai tudásának reprezentatív darabja mégis a címadó kisregény. Az elbeszélésben egy klasszikus „szegény fiú-gazdag lány” sztorit kapunk. Roth invenciózussága nem is a szüzsében keresendő – az nem igen hoz meglepetéseket –, hanem abban a szatirikus tekintetben, amivel Roth korára és annak zsidóságára tekint. Az író plasztikusan ábrázolja az 50-es évek amerikai vadkapitalizmusából eredő érzelmi és intellektuális torzulásokat, a családokat megfertőző lekezelést és irigységet.

A kritikus-szatirikus hangnem a továbbiakban sem tűnik el. Roth A hit védelmezőjében a hagyományos zsidó kiválasztottságtudatot destruálja, az Eli, a fanatikusban a kertvárosi zsidóság kispolgári intoleranciáját veszi górcső alá, a kötet egyik legerősebb szövegében, A zsidók megtérésében pedig lényegében a judaizmus teológiáját bírálatát adja. A novellában egy new york-i jeshivába kapunk bepillantást, fókuszban a renitenskedő Ozzie-val, aki nem hajlandó elismerni, hogy Jézus nem lehetett Isten fia. A szüzsében Ozzie kételyének megdöntéséért folyik a küzdelem, s mivel Roth a történetet a kisfiú gyönyörű apoteózisával zárja („És lejött, egyenest a sárga háló közepébe, mely úgy fénylett az est peremén, mint egy túlfejlett glória.”), az író érthetően válthatta ki korának zsidó közvéleményében az általános felháborodást. Erről Roth 2011-es, a Magyar Narancsnak adott interjújában így nyilatkozott:

„Vezető zsidó személyiségek kiáltottak ki cikkekben és interjúkban antiszemitának. Meg is hívtak különböző zsidó rendezvényekre, vitafórumokra, és ha voltam olyan bolond, hogy elfogadtam a meghívást, kaptam rendesen. Gyakran előfordult, hogy dühtől remegő emberekkel találtam magam szemben, főleg persze a nálam idősebb, a tíz-húsz-harminc évvel idősebb generáció tagjaival.”

A 2010-ben megjelent Nemezis egyszerre zár le egy három kisregényből álló modern kori sorstragédia-sorozatot és egy teljes életművet. A fókuszban ismét a korábbi Roth-művekből jól ismert Newark és a huszonhárom éves testnevelő tanár, Bucky Cantor áll, aki 1944 forró nyarán gyerektábort vezet, mert látáshibája miatt nem harcolhat kortársaival együtt a náci Németország ellen. Ekkor tör ki a városban a pusztító gyermekbénulás járvány, amelynek ellenszere nincs, okáról is keveset tudni, terjedését fokozza a hőség meg a tisztátalanság, ezért az emberek fejében a rettegéstől egyenes út vezet a bűnbakkeresésig. A Nemezisben Cantor belső vívódását követhetjük végig, akinek döntenie kell saját épsége és a gyermekek  között. A drámai eseményeket és a lelkiismeretes Cantor tanár úr külső-belső küzdelmét a kötelességgel, a sorssal, Istennel meg önmagával a járvány egyik túlélője beszéli el.

Mindkét regényt Nemes Anna kiváló fordításában vehetjük a kezünkbe. Nemes ügyesen üti meg azokat a regisztereket, amiket a regények cselekménye megkövetel: hiába mai fordításokról beszélünk, a korabeli szleng és a interpeszonális nyelvhasználat pontosan tükrözi az 40-es, 50-es évek mindennapjait. Egyszerre 21. és egyszerre 20. századi – pont ahogy kell.

Linda Grant – annak ellenére, hogy egy záróműről beszélünk – a Nemezist ajánlja mindazoknak, akik csak most ismerkednek a nem rég elhunyt író életművével. Ahogy Grant fogalmaz: „Ez ő – kicsiben, mégis tökéletes teljességében.”

nyomtat

Szerzők

-- Locker Dávid Mátyás --


További írások a rovatból

Megjelent Tandori Dezső Egyetlen című kéziratának hasonmás kiadása
Kritika Kukorelly Endre Ház, háború, halott című könyvéről
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről

Más művészeti ágakról

színház

Cyrano de Bergerac a Budaörsi Latinovits Színházban
Az Árnyak kertje című antológiáról
art&design

A 7layers című csoportos kiállítás a Pikszisben


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés