bezár
 

színház

2019. 12. 06.
Játszma mindhalálig
Láthatáron Csoport: Hagyaték
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Dokudráma? Fikciós élettörténet-feldolgozás? Pszichoterápiás esettanulmány? Ezeket az alapvető műfaji kérdéseket veti fel a Láthatáron Csoport új darabja, az Alice Miller pszichoanalitikus és Martin Miller pszichoterapeuta anya-fiú kapcsolatát feldolgozó előadás. A történet valós helyzetet bont ki, kiindulása Martin Miller 2013-as önéletrajzi, anyja életét feldolgozó könyve, A tehetséges gyermek igazi drámája.

A HPS Kultúrszalon faburkolatú, nagy belmagasságú szoba előadó tere kellemes hangulatú. A nézők körben ülnek. Ezzel állít fel nagy kontrasztot maga az előadás: a küzdőtéren Rába Roland és Feuer Yvette színészek felkavaró, expresszív játékát látjuk. A férfi kék és a nő mélylila kosztümjének színei dominálják a látványt, letompítva a látottak és hallottak kegyetlenségét. In medias res csöppenünk az események közepébe.

Szkéné színház

A narratíva, ami kibontakozik: egy holokausztot túlélő, traumatizált anya, és az áldozat gyermek, az előttünk álló fiú. Aki szakmailag, az anya foglalkozását választva, az ő nyomdokaiba lépve tud továbblépni saját életében, így tud kiteljesedni a sok gyerekkori szenvedés ellenére.  Az agresszív és a fiát molesztáló apát nem látjuk, csak nagyon sok szó esik róla.

A hatvanperces előadás nem más, mint az anya és a fiú egymás felé fröcskölő, gyűlölettől fűtött kapcsolatának kibontakozása, kegyetlenkedése, szemrehányása. Foglalkozásuk alapján mindketten pszichológusok: talán nincs annál kegyetlenebb dolog, mint amikor a szeretetért ácsingózó fiú odafordulását az anya elméleti módszer alapján próbálja megmagyarázni, és szakmai fogásokat gyakorol saját fián, ahelyett, hogy kimutatná szeretetét.

Rába Roland

A színészi eszköztár Rába Roland esetében a nagy gesztusok, a kiabálás, a teljes átélés. Amikor kiabál, legszívesebben kimenekülnénk a teremből. Feuer Yvette visszafogottabb színészi eszköztárral él, karaktere fojtott agresszivitást felmutató anya. Ezt finom rezdülésekkel éri el, alig mutat érzelmeket. Teste beszél helyette: egy bizonyos ponton félmeztelen lesz, emlői látszanak. Ez az emlőrák és az anyaság szimbólumaként is megjelenhet. Vagy a földön fekszik. Indirekt módon kommunikál. Ez a karakternek azt a tulajdonságát fejezi ki, hogy nem egyenes, hanem folyamatosan kerülő utakat keres. A két színész intenzitásban együtt mozog, egymásból, egymásért dolgoznak.

Az expresszív játékmód, a direkt előadói stílus elidegenítő hatást vált ki, mintha csak a Woyzeck kikiáltója tárna elénk egy prezentálandó esettanulmányt. A rendező, Tárnoki Márk ezt most úgy teszi fel a színpadra, hogy önmagát nem jeleníti meg direkt. Mégis érezzük azt, ahogy valaki ezt irányítja, s így kiált fel: „ÍME, LÁSSÁTOK, OKULJATOK!” Erős a kontúr a nézők előtt lezajló esemény és a saját valóságunk között. Elemelt, szinte a karikírozásig túlfeszített, az idegeket és az érzelmeket egy az egyben megérintő hatáskeltés az, amivel találkozunk.

Nem véletlen, hogy tematikus beszélgetéseket terveznek köré, melyek főleg a megelevenedő karakterek életét és munkásságát, illetve a megjelenő konfliktus természetét elemzik ki; hogy a társulat úgy kezeli ezt az előadást, mint aminek segítségével párbeszéd folytatható a társadalom fontos kérdéseiről.

Drámai alapkonfliktus, profi színészek: mégis csak színházi előadás az, amit látunk. Megrázó, az erős érzelmek miatt katartikus a hatás. Gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott.

Láthatáron Csoport: Hagyaték
Alkotók:
Dramaturg: Gyulay Eszter
Rendező: Tárnoki Márk
Látvány: Horváth Jenny
Játszók: Feuer Yvette és Rába Roland
2019. november 6., HPS Kultúrszalon
Fotó: Reviczky Zsolt

 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Varga Kinga --

Varga Kinga az ELTE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Témája az Édes Anna színpadi feldolgozásának összehasonlító vizsgálata. Szabadúszó kulturális újságíró. Színház, film és irodalom határterületei vonzzák.


További írások a rovatból

színház

Csak ültek és meséltek Csak ültek és meséltek
Büfészínész/Színészbüfé 1. – Az Örkény Színház szilveszteri műsoráról
színház

Félhetes dokumentumszínház-maraton Félhetes dokumentumszínház-maraton
A Rimini Protokoll Nachlass – Pièces sans personnes (Hagyaték – Személytelen történetek) című előadásáról
színház

Olykor lefelé tart a felfele vezető út Olykor lefelé tart a felfele vezető út
Interjú Goda Gáborral a MINDEN (is) premier kapcsán
színház

Az életem semmi más, csak csoda Az életem semmi más, csak csoda
Opera otthonról – Moody: Push a La Monnaie előadásában

Más művészeti ágakról

...traumák sem ártanak, ha alanyiságot szeretnénk...
irodalom

Hol van az út Esterházy Péterhez? Hol van az út Esterházy Péterhez?
Péczely Dórával és L. Varga Péterrel beszélgettünk
irodalom

Az identitástörténet válsága Az identitástörténet válsága
Grecsó Krisztián: Magamról többet, Magvető Kiadó, 2020
A Svéd Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertjéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés