bezár
 

film

2019. 12. 21.
A Skywalker Saga rózsaszín naplementéje
J.J. Abrams: Skywalker kora
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
A fináléjához érkezett újabb családtörténet hűen ismétli a nagy elődtrilógiát, ám ezúttal mintha a biztonság kedvéért ütközésig csavarták volna valamennyi potmétert a Star Wars-legenda keverőpultján.  

A nagy visszatérés trilógiája immár teljessé vált. Az ébredő Erő a nosztalgia hullámainak viszonylag elegáns és elsöprően sikeres meglovagolásával telt, miközben természetesen beteljesítette abbéli küldetését, hogy megágyazzon egy új filmhármasra elegendő történetnek. Az utolsó Jedik elmélyítette a fő konfliktust, vagyis az Erő és a Sötét Oldal két ellenpólusának örök dialektikáját a főszereplők identitáskeresésének egyéni történetében, hogy azután mindez a Skywalker kora grandiózusnak szánt fináléjában konkludáljon. A recept a régi, a legfontosabb összetevők csaknem negyven év alatt semmit sem változtak, éppen csak a mennyiségekkel operál sokkal gálánsabban a J.J. Abrams vezette csapat. Egészen egyszerűen a Skywalker korának az a legbosszantóbb tulajdonsága, hogy minden tekintetben nagyon sok. A két és félórás játékidő alatt a szuggesztív vonósokkal megtámogatott tapétazene szinte egy pillanatra sem hallgat el, hanem erőszakosan irányítja érzelmi reakcióinkat, a mégoly életidegenül, ámde mérnöki pontossággal kiszámított időközönként sorjázó poénok tétován keresik a helyüket, az egyre abszurdabb módon szövevényesedő családi kapcsolatok pedig (az alkotói szándéktól nyilvánvalóan eltérően) időnként a nevetségessé válás érzékeny határmezsgyéjén járnak. 

Star Wars: Skywalker kora

Tanúi lehetünk annak, amint Rey és Kylo Ren köteléke az Erőben egyre szorosabbá válik, egytől egyig mindenki beteljesíti a maga sorsát identitásának megérlelésével és felvállalásával, a Ellenállás maroknyi csapata pedig Leia Organa tábornok vezetésével felkészül a végső összecsapásra. 

A mítoszteremtő örök recept természetesen működik, újra meg újra érvénnyel elmesélhető, ám, ha az erre a mélyrétegre ráépülő aktuális sztoriban csupán a kapkodást és az ötlettelenséget tudjuk kitapintani, s mindent, ami élvezetes és szerethető, már láttunk egy másik filmben, bizony bőven a két és fél óra letelte előtt elveszíthetjük a türelmünket. Az akciójelenetek természetesen változatosak, mi több, feltűnő az igyekezet, hogy a harcjelenetek koreográfiáján is újítsanak, mégis fárasztó egyik ugyanolyan csatából a másikba rohanni, frappáns és jól szcenírozott jelenetek helyett túlbeszélt dialógusokat hallgatni. Az utolsó filmbe mindent erőszakkal belepasszírozó, a kreatív történetmesélést abszolút nélkülöző cselekményvezetés már az első pillanatban leplezi önmagát azzal, hogy a minden logika szerint legváratlanabb és legtorokszorítóbbnak lenni hivatott fordulatot a nyitójelenet feliratában méltatlan gyorsasággal és pongyolasággal intézi el. 

Star Wars: Skywalker kora

Továbbra is tény, hogy míg a főszereplő Reyt megformáló Daisy Ridley fájóan híján van a színészi kvalitásoknak, addig Adam Driver Kylo Renként sikerrel küzd meg az új széria legnehezebb szerepével: Darth Vader szellemi örökösének lenni – és nem utolsó sorban legendássá vált ikonográfiáját átörökíteni az üres epigonná válás veszélye nélkül, önmagában galaktikusan nehéz feladat. Ám ehhez még csatlakozik az igény a valódi emberi mélységgel bíró, identitáskereső, öngyötrő, úgynevezett modern hős hiteles lélektanára, tetézve mindezt az apagyilkosság ősi, oidipuszi toposzával – a kiváló pedigrét kapott Driver pedig egy kisebb csodával felérő módon nem omlik össze a roppant súly alatt.

Star Wars: Skywalker kora

Skywalker korával a rajongók széles tömege éppen azt kapta, amit elvárt, mintha a befejező epizód, tanulván a számos ponton kánontörő Az utolsó Jedik utóéletéből, rettegne attól, hogy csalódást okoz: olykor snittről snittre idézik meg A Jedi visszatér mennybemenetelét, kínos igyekezettel varrják el a történetszálakat, kerekítik le a korszakokon átívelő Skywalker-családtörténetet – miközben mindent átsző az a bár leheletfinom, mégis minduntalan tetten érhető „Disney-touch”, ami a kelleténél jó néhány árnyalattal rózsaszínűbbre festi a messzi-messzi galaxis egét.

Star Wars: Skywalker kora, amerikai sci-fi, akciófilm, családi kalandfilm, feliratos/ szinkronizált, 2D, 3D, IMAX 3D, 4DX, 155 perc, 2019. Eredeti cím: Star Wars: The Rise of Skywalker. Rendezte: J.J. Abrams. Szereplők: Daisy Ridley, John Boyega, Adam Driver, Mark Hamill, Carrie Fisher, Oscar Isaac... Korhatár: 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott. Premier: 2019. december 19. Forgalmazza a Forum Hungary.

 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, társadalmi témájú esszéket, alapítója a kortárs magyar divatot szemléző Sikk Projekt portálnak, illetve a gasztronómiai és belföldi turisztikai témákkal foglalkozó Kalandjárónak. Érdeklődési területe a feminista kritika, a narratológia és a rituális művészetek.


További írások a rovatból

Phoebe Waller-Bridge író-producer-színésznő pályaképe
6. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, BIDF
Gyöngyössy Bence: A feltaláló

Más művészeti ágakról

Kékszakállú-thriller a Bayerische Staatsoperből
színház

Mert szolidaritás nélkül megfulladunk… Mert szolidaritás nélkül megfulladunk…
Enn Vetemaa: Vacsora öt személyre
gyerek

Rendhagyó gyerekirodalmi videókritika-sorozat indul
Meseterasz – A gyerekirodalomra tekintettel
Interjú Vajda Gergely/Gregory Vajdával előadó-művészetről és zeneszerzésről, a kritikai diskurzusról, Amerikáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés