bezár
 

art&design

2020. 03. 11.
Otthonuk a Bábszínház
Tiltottak menedéke: Művészek az Állami Bábszínház műhelyében
Tartalom értékelése (4 vélemény alapján):
Jeles évforduló alkalmából nyílt meg a Tiltottak menedéke: Művészek az Állami Bábszínház műhelyében című kiállítás a budapesti Képzőművészet Egyetem Barcsay termében.

2018 nyarán, az akkor 90 esztendős Márkus Annát köszöntötte az Élet és Irodalom című folyóirat, amelyben megemlékeztek a művész bábszínházi munkáiról, és arról az ötvenes évekbeli alkotó közösségről, amely jelentős szerepet játszott a színház történetében. A kiállítás ötletgazdája, Meczner János által vezetett Bábszínház idén ünnepeli fennállásának 70. évfordulóját, ezért olyan kiállítással emlékeznek meg erről, ahol együtt láthatók a színház köré csoportosuló képzőművészek munkái. Márkus Anna, Ország Lili, Kemény Henrik, Bródy Vera csak néhány név azon alkotók közül, akiknek szinte otthonukká vált ez a mesés hely. Tehetségüknek, egyéni látásmódjuknak, kreativitásuknak köszönhetően pedig meghatározták annak képzőművészeti arculatát.  

A kiállítótér három nagy terme ad otthont Bálint Endre, Korniss Dezső, Jakovits József, Ország Lili, Bródy Vera munkáinak. A bábszínház mint műfaj szoros kapcsolatban áll a képzőművészettel, hiszen a bábok maguk nemcsak karakterek, hanem a néző absztrakciós képességeit formáló alkotások.  A színpadkép, a látvány megtervezése szintén a vizualitásra épül. A bábszínház tehát kitágítja a lehetőségeket a szürreális, álomszerű, és meseszerű felé. A színház műhelyében dolgozó Bródy, Jakovits, Ország és Márkus pedig ennek megfelelően tudták megvalósítani, anyagba önteni a maguk művészi látásmódját. Tették ezt az 50-es, 60-as években, amikor jobb híján itt találtak otthonra a másként gondolkodó művészek.

Fotó: Éder Vera A kép előterében Bálint Endre: Várakozók I.

De milyen is volt a látásmódjuk? A meghatározó szellemiséget a színház műhelyébe napi szinten látogatók vagy bedolgozók, mint Bálint Endre, vagy a későbbi munkatárs, Korniss Dezső képviselte. Mindketten a Vajda Lajos szellemi hagyatékát őrző Európai Iskola köréhez tartoztak. Az itt kialakuló csoportot baráti és családi szálak is összekötötték, amint az a kiállítás dokumentumértékű prospektusából kiderül. Többen együtt is laktak, és a Rottenbiller utca 1. szám alatti lakás egyben találkozóhelyük és alkotóműhelyük volt. Az 1945 utáni politikai légkör az újjáépítés időszaka, amikor az új magyar művészeti irányzatot szintén meghatározták. „Európa és a régi európai eszmény: a romokban hever… Meg kell teremtenünk az élő európai iskolát, amely megfogalmazza az élet, ember, közösség új kapcsolatátírja az Európai Iskola művészcsoport programszövege. Értelmezésükben Kelet és Nyugat egyaránt Európához tartozik, ezért fontosnak tartották a nemzeti és népi elemek, valamint a modern irányzatok szintézisét. Ezek közül leginkább a szürrealizmus irányzatához kötődtek, mint amelyik képes a háború éveinek traumáit feldolgozni. A központilag irányított és a szabad szellemiséget tiltó kultúrpolitika miatt azonban 1948-ra a csoport ellehetetlenült. Ekkor lesz megélhetést is nyújtó szellemi menedéke a tiltott és tűrt művészeknek a bábszínház, amely kiesett a cenzúra látóköréből. A gyerekeknek szóló darabok adtak lehetőséget a komoly alkotómunkára. A komolytalannak tekintett mesevilágba menekül számos nagy alkotó többek között Pilinszky vagy Tersánszky.   

A kiállításon szürrealista képek, groteszk szobrok, marionett bábok, bábtervek is szerepelnek, a színházhoz egykor közel álló művészek fő műveit tekinthetjük meg. Bálint Endre művein, korabeli plakátokon és  grafikákon  jól ismert mesehősökkel is találkozhatunk, mint például Tersányzsky Józsi Jenő Misi Mókusával vagy Kemény Henrik Vitéz László bábujával – olyan karakterekkel, amelyek már megálmodójuk védjegyévé váltak.

Fotó: Éder VeraOrszág Lili: Memento

 

Ország Lili a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után, megélhetést keresve lett az alkotóműhely tagja, mint díszletfestő-festőművész.  Memento (1957) című munkáján négy fekete ruhás, eldeformálódott arcú női alak áll egy téglafal előtt.  Alakjuk szinte egybeolvad a fekete háttérrel. Ország Lili szürrealista korszakának egyik fő műve előtt állunk, amely az arc és az identitás elrejtését mutatja be. Ország művéről mestere, Bálint Endre a következőképpen ír: „Lehet-e még fokozni a szorongást, lehet-e még tovább fokozni a húrt?

Bálint Endre 1959-es műve a Vándorlegény útra kél gyönyörű triptichonját párizsi időszaka alatt (1957-62) készítette. Alkotásán a Vurstliban gyermekként megismert Jancsi bohócot és Vitéz Lászlót ábrázolja vándorlegényként. Az élénk színekkel megfestett, népies motívumú alkotás önfeledt, gyermeki hangulatot idéz fel. Bálint másik ismert műve a Csodálatos halászat (1960). A hosszú, fagerendára festett képen egy csónak halad a halál vagy a pislákoló fény felé. A művész a csónakban utazás képét mindig az elmúlás felé sodródás metaforájaként használta. Várakozók I. (1958) című munkáján sváb parasztasszonyok gyászruhás alakja mered a túlpartra. Mindkét mű az alkotó magánytól és az elmúlástól való félelmeit vetíti ki. 

A bábszínház jeles alkotójának, Korniss Dezsőnek Tücsöktánc I-X (1949) című képsorozatán groteszk és bizarr rovarszerű lények ugrálnak, szinte táncot járnak. A játékosságot és zeneiséget sugalló kép, a népművészet formaépítését ötvözi a konstruktív képszerkesztéssel.

Egy lesötétített, titokzatos teremben újra Ország Lili egyik legismertebb munkájára csodálkozhatunk rá.  A nő fal előtt (1956) a művésznő lelki önarcképét fedi fel. Vöröstéglás falak között fehér fejkendőt és fekete ruhát viselő nő áll háttal nekünk. Árnyéka a téglafalra vetül, bal kezével tapogatózva keresi a kiutat. Nyomasztóan szürreális alakja nem evilági, mintha árnyékvilágból lépett volna elő, úgy áll a falak monoton fugája előtt.  „Miért keresem a falakat? Miért akartam a falakkal valamit mondani, vagy egy figurával, vagy egy olyan térábrázolással, melyben bizonyos szorongást, félelmet, börtönérzést lehet megsejteni?” Kérdésére maga a festő ad választ: „Mind azért, mert ezek az érzések mind bennem voltak és az első óhajom a piktúrával szemben az volt, hogy engem magamat fejezzen ki.

Fotó: Éder Vera Wolfgang Weyrauch: A japán halászok

Ugyanitt két nagyméretű üvegvitrinben Weyrauch A japán halászok című darabjának színpadképét láthatjuk: fából készült figurák eveznek a holdfényben, három lepelbe burkolózó asszony halad sietve. A jelenet előtt az Ország által tervezett, szürrealista korszakát idéző bábuk sorakoznak. Néma közönsége a teremben kiállított Ország Lili életműnek.

Lehetetlen vállalkozás lenne bemutatni a gazdag anyagot, az mindenesetre bizonyos, hogy a bábszínház lehetőséget adott jeles alkotók számára, hogy dolgozhassanak, és művészi pályájukat kiteljesítsék. Vannak, akik csak ideiglenes menedéknek tekintették a Bábszínházat, másoknak egyetlen kenyérkereseti forrásuk volt. Néhányan szellemi társakra, mások igazira leltek a műhelyekben. Akadt, aki innen indult, és messzire jutott. És az sem véletlen, hogy a munkáikat bemutató kiállításnak a Képzőművészeti Egyetem ad most otthont.

A kiállítás látogatható 2020. február 14 - március 13. között, minden hétköznap 10:00-18:00. További információ itt.

Fotók: Éder Vera

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Takáts Fábián --

Takáts Fábián vagyok, művészettörténész. A 20. század művészetével foglalkozom kurátorként, műtárgyleíróként, kutatóként, mikor mi adódik. Írásaim is erről a területről szólnak.


További írások a rovatból

art&design

MINEK Kollektíva - Szilánkok MINEK Kollektíva - Szilánkok
Kiállítás az RS9 Színházban
art&design

Észak-Kaliforniai művészidentitással Magyarországon Észak-Kaliforniai művészidentitással Magyarországon
Interjú Simon-Mazula Tiborral pályakezdésről, az USA-ban töltött évekről
art&design

Pellengérre állított valóság Pellengérre állított valóság
Trapp Dominika: Ne tegyétek reám... című kiállítása a Trafóban
art&design

Au revoir, Au Revoir! Au revoir, Au Revoir!
Véget ért a fotókiállítás a BTM Vármúzeumában

Más művészeti ágakról

irodalom

Hát a vátesz, hát ez ilyen Hát a vátesz, hát ez ilyen
A Költő a nappaliban vendége Szálinger Balázs
Phoebe Waller-Bridge író-producer-színésznő pályaképe
irodalom

Két fél arc Két fél arc
Nemes Anna: Előled, Noran Libro Kiadó, 2019.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés