bezár
 

irodalom

2020. 10. 16.
A kontakt-Margó első napja
Benne: Díjátadó, Mucsi Zoltán, Pető Péter
Tartalom értékelése (4 vélemény alapján):
Lett őszi Margó. Személyes beszámoló az első napról, ami a tavalyihoz képest hűvösebb.

Tavaly október 15-én napsütéses, 28 fokot mértek. Most karcos 9 fok van, eső. Az offline, kontakt-Margóra való eljutás így pedig sokfajta visszataszító megaláztatást felülír. Az embernek kihűlnek a csontjai, mire a Várkert Bazárhoz odatömegközlekedik. A bejárat előtt még roppant kényelmetlennek tűnik minden: a helyére rántani a kitekeredett rucit, leverni a vizet az esernyőről, letopogni a mocskot a cipőről, visszahúzni a toka-pelenkát az arcra.

Maszkot fel, ugye!

A kapuőrség lándzsák helyett a digitális lázmérőiket vetik előttem keresztbe.

Megmérnek, biccentenek, hogy rendben vagyok.

Úgy tűnik, hogy kényelmesen időben érkeztem, a falakon belül még szellős a préri. Egyelőre a szervezők létszámban még többen vannak és láthatóan jóságos izgatottsággal figyelik az új jövevényeket.

Margó-díjas: Harag Anita

A Kisszínpadon vette kezdetét az igazi margózás, és átadták az idei díjat is. Valuska László vezetett fel. Elmondta, hogy nagy nehézségek árán, komoly kitartással, a nyári laptop-Margó után csak sikerült megtartani az idei gálát. Elhangzott, hogy a díjnak mára kialakult egy identitása, pályabeindító, pályaerősítő szerepe lett. Majd ismertette a tophármat is, akik közül kikerül a győztes: Babarczy Eszter, Harag Anita és Hegyi Ede.

Ezután Czinki Ferenccel, a szakmai zsűri tagjával váltott néhány szót, aki szerint a prózaművek között idén is sokszólamú volt a sláger: nagy volt a fesztáv a 10-es lista tagjai között, korban és témában is. Volt traumatematika, személyes sorsok feldolgozása, bölcsésztragédia. Czinki szerint a magyar irodalom jó állapotot mutat, nehéz volt szűkíteni a listát, a győztes kiválasztása pedig többfordulós, késhegyre menő vitát okozott.

A díjat Harag Anita kapta, az Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötetéért.

Harag Anita, Margó-díjas

A szerző álinterjúban tudott csak bekapcsolódni, ugyanis a fesztivál ideje alatt nem tartózkodik Magyarországon. Helyette a kötet szerkesztője, Turi Tímea mondott néhány szót. Szerinte Harag Anita sikere az alázatban, a szorgalomban keresendő. A novellákat pedig a bennük élő rokonszenv, megértés, a szerethető teremtett világ miatt kedveli, amik látszólag nem túl eseménydúsak, de a sztorik, benyomások hónapok után is tovább élnek az olvasóban, elkísérik őt.

Nem pikk-pakk: Bérczes László beszélgetőkönyve Mucsi Zoltánnal

Az öt órakor kezdő Kapa-Pepe párosnak már komolynak mondható, Margó-létszámra emlékeztető bevonzó hatása volt, a Nagyszínpad előtti széksorok szépen megteltek.

Közös képem Mucsi Zoltánnal

Scherer Péter tréfásan megjegyezte a színpadra kihelyezett vaskos Mucsi-könyvről, hogy úgy tudja, eredetileg POKET zsebkönyvnek készült, majd egy szellemes szemléltetésbe is belefogott, a tárgyalt könyv ugyanis vastagabb, mint a József Attila-összes vagy Tolnai Világlexikonának Men-Ném-ig tartó kötete.

A beszélgetés hozta az elvárásokat, ami miatt gondolom, annyi ember választotta és ült be rá: Mucsi Zoltánból és Bérczes Lászlóból szinte kérdések nélkül jöttek a szövegek, a válaszok. A beszélgetés közepe táján Scherer Péter megjegyezte: „Nagyon jól alakul a beszélgetés… Szerintem jól vezetik, az tetszik nekem!”

Aztán volt itt szó arról, hogy hogyan is születik egy ilyen beszélgetőkönyv, hogy zajlik a munka menete. Bérczes László kiemelte, hogy a papír nehezen bírja el és adja át a beszélgetés közbeni hangsúlyokat, a gesztikulációt. A műfaj nehézsége: „Nem leírni kell, hanem megírni.”

Nem pikk-pakk megy.

A magánéletben csendesnek, szűkszavúnak leírt Mucsi Zoltán elmondta, hogy véleménye szerint szabad őszintének lenni, szabad személyes vallomásokat tenni, azonban ügyeltek arra, hogy a könyv ne legyen intimpistáskodó, mindent nem mondhat el, mert akkor megszűnik a legbelső titok.

A könyvből többek közt kiderül, hogy Assisi Szent Ferenchez hasonlóan Mucsi Zoltán is indult már mezítláb, meztelenül világgá.

Ott Anna kérdezett az újsághírregényről. Pető Péter: #halálka

Pető Péter fanatikus újságíró, a hírek világából érkezett meg a szépirodalomba. 2017-ben a Leshatár című regénye egészen a Margó-díj dobogójáig kúszott.

„Hírekkel lehet a világról elbeszélni.”

Petőt két hozzá hírként beérkező öngyilkosság ihlette meg. Az egyik eset abszurditását fokozza, hogy az egyik pesti szórakozóhely tetejéről leugró menedzser közvetlenül a tette előtt vidáman posztolt az Instagramra. Pető Péter szerzőként az esetek hátterét, mozgatórugóit igyekezett a történtek mögé megírni, kitalálni azoknak a miértjét, a hogyanját. A regény 11 nagyobb egységből épül fel, az egységek elején pedig mindig van egy hír, amiből kibomlik egy-egy szál. A szerkezet, struktúra lényege, hogy összeálljon a kirakó.

A regényben azonban a közösségi média használata nem kap igazi hangsúlyt, ennél univerzálisabb: a közösségek felbomlására, a szolidaritás hiányára szeretne rámutatni.

 „Mind abszurd és értéktagadó dolgokat kezdtünk el ünnepelni.” – fogalmazott Pető, aki nem akart ez ügyben szentként tetszelegni, ő maga is szenved ettől, mint mindannyian, ám ennek a felismeréséhez önreflexió kell.

A cím, a #halálka szerkezete rámutat arra is, hogy már semminek nincs igazi tétje, már maga a kaszás is komolyan vehetetlen.

Fotó: Margó Fesztivál

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- S. Tóth Ádám --


További írások a rovatból

irodalom

Nyomdában a Prae krimiszáma Nyomdában a Prae krimiszáma
13 kortárs kriminovellát kínál a lap az olvasóknak
Beszélgetéssorozat a 2019-es Móricz-ösztöndíjasokkal
irodalom

Valami bűzlik Erdélyben, hátha másoknak is tetszeni fog Valami bűzlik Erdélyben, hátha másoknak is tetszeni fog
André Ferenc – Horváth Benji (szerk.): Címtelen föld. Fiatal erdélyi metamodern líra, Erdélyi Hiradó Kiadó – FISZ, 2020
irodalom

Élőnek tűnő, döglött rombuszhal Élőnek tűnő, döglött rombuszhal
Linda Boström Knausgard, Isten hozott Amerikában, Jaffa Kiadó, 2020.

Más művészeti ágakról

Interjú Vámosi Katalin operaénekessel, aki számára fontos az énektechnika, a magyar-, német- és franciaországi szakmai tapasztalatok és a családja
135 éve született Wilhelm Furtwängler
art&design

Anarchia, raktárkoncert, graffiti Anarchia, raktárkoncert, graffiti
Orbán Viktor és Soros György dr. Máriás műtermében
színház

Csak ültek és meséltek Csak ültek és meséltek
Büfészínész/Színészbüfé 1. – Az Örkény Színház szilveszteri műsoráról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés