A pop-art és a művészettörténet mellett újításként a punk stílus is megjelent drMáriás 2020-ban készült alkotásain, amelyek elsősorban a közelmúltra reflektálnak. Már a kiállítás címében egyértelművé vált, hogy az alkotások Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát kritizálja. A középpontban a címadó festmény állt, rajta a Sex Pistols együttes lemezborítóját idéző felirat: God Save The King. Még egy gemkapcsot is látunk a királyként ábrázolt figura tablóján, mintha az a brit zászlóra lenne tűzve.  

A művészettörténet egyik leghíresebb alakjának, Henri Matisse stílusában kettő, a közelmúlt eseményeinek főszereplőjét is megfestette. Az egyik képen Vidnyánszky Attila látható, ahogyan a vibráló, élénk színekben, virágokkal az SZFE autonómiájáért tüntet. Talán ez a kép meséli el a kiállítás leggroteszkebb történetét, hiszen aki ismeri az egyetem körüli hullámveréseket, pontosan tudja, melyik oldalon áll a Magyar Nemzeti Színház igazgatója. A másik képen, Vidnyánszky Attila mellett, Müller Cecíliát ábrázolta szintén hasonló stílusban, olyan mosolygósan, ahogy csak az ország nagymamája képes, biztató üzenetével – Cecília legyőzi a vírust! Ez a kép, eltérő felirattal, már létezett korábban. drMáriás felismerte, hogy a vírus legyőzése legalább olyan fontos feladat, mint a haza megmentése.

Fontos szereplők láthatók André Derain stílusában megfestett képen, Lady Gaga és Győrfi Pál az édenkert örömeiben, színes papagájok és burjánzó virágok között táncra perdülnek, miután megtanulták a helyes kézmosás szabályait. 

Groteszk és szürrealisztikus hatást vált ki Orbán Viktor és Soros György, akik azért békülnek ki, hogy közös erővel virágoztassák fel Magyarországot. A két figura derékig érő virágtengerben, egymásra mosolyogva nyújtják kezüket a békülésre, miközben a béke galambjai röpködnek felettük. A giccs, a népművészet és a középkori ikonográfia utalásai együttesen teszik a képet átütő erejűvé. A művész azonban nem kíméli egyik, vagyis a másik oldalt sem, amely igazolja, hogy művészete semleges marad, nem változik politikai propagandává, és a kép egészéről hajlandó beszélni. drMáriás korábban a kelet európai identitás és a magyar társadalom cosa nostráját vizsgálta. Azok a szereplők érdeklik, akik máig meghatározzák gondolkodásunkat, közéleti témáinkat. Ezek a szereplők lehetnek univerzálisak, de nemcsak szentek – mint Jézus és Buddha –, hanem véres diktátorok – Hitler és Sztálin –, és lehetnek specifikusak, mint a magyar közélet szereplői, például Gyurcsány és Orbán, vagy Müller és Rogán Cecília.      

Egy interjúban úgy fogalmazott, nem retten el az olyan eszközöktől, melyekkel más emberek önérzetét sértheti. Ez lehet a kormányfő, de lehet a volt miniszterelnök is.

Az érdekli, hogyan tudja megteremteni a katartikus felismerés hangulatát, amiben rá tudunk döbbenni a saját értékeinkre.

Egy másik interjúban hasonló gondolatot osztott meg – célja, hogy a logikai, személyi és etikai mozgatórugóinkat feltárja, ezeket szabadon és kritikusan értelmezze, a távolságtartásra sugallva minket is. Az Anarchy in the E.U. sorozatban sikerült még tágabban értelmezni ezeket az értékeket, újabb szereplők kerültek a középpontba, mint Müller Cecília, Győrfi Pál és Vidnyánszky Attila. Megjelennek nagyobb időtávlatok is, a 2006-os tüntetések emléke, a szemkilövés, mint a magyar társadalom egyik súlyos traumája.   

drMáriás: Vidnyánszky Attila kiáll az SZFE mellett és az autonómiájáért tüntet Matisse műtermében, 2020.

Gyurcsány Ferenc azóta megbánta bűneit, és kizárólag otthon, házi körülmények között gyakorolja a szemkilövést kedves feleségén, Dobrev Klárán, aki hindu káprázattal megannyi megtévesztő kecses szempárt  villant a szemébe – olvasható a Godot Galéria honlapján, a humoros és direkt túlzó képaláírás. A szcenárióban a zöld a hangsúlyosabb szín, amely leginkább Gyurcsány Ferencen dominál. A művészettörténetben a Sátánt ábrázolták zöld színnel, így világos, miért kapta ezt a színezetet a volt miniszterelnök – drMáriás rávilágít arra a tényre, hogyan látja őt a magyar köztudat. Számomra ez a kép volt a legizgalmasabb az egész kiállításból, hiszen nem egy konkrét művészeti alkotást vett át, mint a többi munkánál, hanem mindössze gyökereiben emlékeztet Francis Picabia képére. 

drMáriás esetében Henri Matisse visszatérő művész, a magyar köztudat legfrissebb szereplőit rendszerint a fauvista festő stílusában ábrázolja. Müller Cecília és Vidnyánszky Attila 2020 termései, de 2018-ban Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is friss téma volt nála, aki az egyik alkotáson humanista harcosként száll ringbe Matisse margarétái között. A kedves kis növény jól illik a főpolgármester szelíd természetéhez, aki a legkeményebb harcait is margarétás bokszkesztyűben vívja meg. 

A kiállítás a magyar közszereplőkön kívül tágabb témákkal is foglalkozott. Delacroix híres Szabadság vezeti a népet című festményét megidézve drMáriás megfestette a világ diplomás kommunistáit. Greta Thunberg, Soros György, Mark Zuckerberg és Bill Gates – a kapitalista államok polgárai – látható egy hatalmas tankon, háttérben az ominózus vörös zászló. A kép szereplői nemzetközileg elismert, megosztó személyiségek, hiszen egyesek szerint a tevékenységük nemcsak pozitív változást hozott a világnak. Ezt a hangulatot ragadta meg drMáriás a képen, ahol a tank és a vörös zászló egyértelműen a Szovjetuniót szimbolizálják, azt a Szovjetuniót, amelyik a 20. században szintén a világuralomra tört. A szereplők büszke, elszánt arckifejezéssel, a szocreál festészet mozdulatait idézve állnak a tankon. A kép provokatív ereje a nézőre irányul, akinek szembesülnie kell a politikai sztereotípiával, amelyhez magukat a szereplőket is hasonlította.

drMáriás: A diplomás kommunisták, 2020.

A Beatles rajongók graffitiznek Banksy műtermében a 20. század fő ideológiára reflektál, arra az ellentmondásra, hogy a békét emberéletek árán, háborúval akarták megteremteni – Sztálin és Hitler vérrel festenek békejelet a falra, amelyről eszünkbe jut egy idézet John Lennontól: „Békéért háborúzni olyan, mint szüzességért szexelni.”

A valós személyek, valós események groteszk szemüvegen keresztül jelennek meg. A történelmet, a közelmúlt eseményeit tisztán láthatjuk, ha egy olyan művész, mint drMáriás nem fél azokat kritizálni, és az eredmény nem menedéket kínál, hanem a valóságot kiáltja az arcunkba. 2020 szerencsétlen, talán a leghosszabb év volt ezidáig, az ember soha nem vágyott ennyire az idő múlására. A koronavírus még több problémát hozott, mint amennyivel már eddig is meg kellett küzdeni, mindezt pedig ki tudja, meddig bírja a mentális egészségünk.

Elégedetlenek és egyre türelmetlenebbek vagyunk, mindannyian érezzük, hogy nagy a baj.

drMáriás a világ jelenségeit művészeti átiratban fogalmazza meg, ahol célja nem más, hogy mindezen nevessünk vagy éppen (még jobban) sírjunk. De ha ezen túl vagyunk, akkor nem tudjuk figyelmen kívül hagyni, hogy az alkotó izgalmas nyelvezete olyan elemeket használ, amelyek egy ponton túl szellemileg és lelkileg felszabadítóan hatnak. Humorával, punk frissességgel, fontosabb művészettörténeti stílusok érintésével vitte vászonra a 2020-as év legfontosabb eseményeit, ezzel széles skálán szólítja meg az ember érzelmeit. drMáriás több korábbi műve szerepelt a kiállításon, amelyek a koronavírus előtti időkre reflektálnak, mint például a már említett Hitler és Sztálin Banksy műtermében, vagy A kapitalizmus orvul meggyilkolja a kommunizmust Magritte műtermében (2019). Ezek az alkotások is igazságot fogalmaznak meg, bármikor lehet velük azonosulni, de a 2020-as évben újabb igazságok keletkeztek, amelyekről jobb lett volna többet megtudni. 

drMáriás honlapja