bezár
 

színház

2021. 07. 06.
Bábesztétikai egyszeregy
Hívószavak a bábhoz – a Budapest Bábszínház online bábesztétikai konferenciája
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A nagyközönség számára is érdekes, a tudományos és a gyakorlati szempontokat ötvöző bábesztétikai konferenciát rendezett a Budapest Bábszínház online, streamelt formában, május végén. A hat előadás füzérszerűen követte egymást, érintette a gender-szempontot, az intézménytörténetet, a figura- és tárgyszínház műfaját, illetve az animatron, a robot és a báb speciális kapcsolatát. Kékesi-Kun Árpád moderálta és értelmezte a látottakat, hallottakat, megteremtve az előadások közötti látható vagy láthatatlan kapcsolatot.

A hat női előadó egytől egyig a színházelméletben magasan kvalifikált. Csak kapkodta az ember a fejét, ahogy Kékesi-Kun Árpád konferálásában sorolta az elvégzett vagy éppen folyamatban lévő tanulmányokat. Kettőjükről kiderült, hogy a „civil” foglalkozásuk is a színház világához köti őket – Szántó Viktória igazgatóhelyettes a veszprémi Kabóca Bábszínházban, míg Lázár Helga gyakorló bábművész. A Többiek civil foglalkozását homály fedte, bábesztéta énjüket domborították ki csupán.

Szkéné színház

Nagy ívet írt le tematikusan a konferencia. A nyitó előadásban a báb különböző női attribútumait vizsgálta Antal-Bacsó Borbála, az utolsóban a robot és a báb működésének hasonlóságára kérdezett rá Kocsis Eszter. Ez utóbbi új távlatokat nyitott – nemcsak azért, mert utolsónak hangzott el, hanem mert rákérdezett a világunk automatizálódásának esetleges következményeire.  Megismerhettük belőle az animatron fogalmát, amely az élettelen tárgyak életre keltését jelenti, vagyis az animálást elektrotechnikával. Az előadás rávilágított annak távlataira, hogy mi a különbség a valaki által kívülről mozgatott báb és a magától mozgó, technikával működő szerkezet között.

A második és a harmadik konferencia-előadás vizsgálati módszere a Filter-módszer volt, mely meghatározott szempontok szerint a különböző színházi előadások elemzését állítja középpontba. Abban is megegyezett Tóth Réka Ágnes és Szántó Viktória problémafelvetése, hogy egyaránt a történetiséget vették alapul. Az előbbiben a magyar amatőr bábmozgalom egyik fontos résztvevője, az Orfeo-bábegyüttes működése került górcső alá, az utóbbiban pedig a veszprémi bábszínházé, a Kabócáé. Szántó Viktória látásmódja azért is volt különleges, mert a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyetteseként a gyakorlati szemszög is a sajátja. Itt az intézménytörténet kutatásának bemutatása mellett egy csecsemőszínházi előadás (amely kisgyerekeknek szól) részletes értelmezése is helyet kapott, ami azért is volt érdekes szempont, mert átvezetett a negyedik-ötödik előadó kérdésfeltevéséhez.

A negyedik előadásban Lázár Helga a figuraszínház műfaját mutatta be. Lázár Helga  gyakorló bábszínészként jelenleg is Németországban él, és ezt a speciális műfajt gyakorolja. Elméleti képzését a gyakorlatra alapozza, jelenleg doktori hallgatóként.  Megtudhattuk tőle, hogy ebben a speciális helyzetben nem szerepértelmezésről, hanem figuraalkotásról van szó, ahol nincs történet és nincs szereplő, egyfajta posztdramatikus színházról, ahol az improvizáció érvényesül. Feltehetőleg azért áll közel a csecsemőszínházhoz ez a műfaj, mert ott sem a történetmesélésen van a hangsúly, hanem a látott alakzatok formálódásán.

A legelvontabb előadás az ötödik volt, Goda Mónié. Itt Francesca Bettini és egy magyar művész, Molnár Gyula úgynevezett tárgyszínházi munkásságát ismerhettük meg, mely az előadók és a hozzászólok lelkesedéséből láthatólag teremtően hat az alkotásra, általában a bábművészetre.         

A konferencia egyaránt élvezetet nyújtott a szakmának, a gyakorló alkotóknak és az érdeklődő nagyközönségnek is. Alaptudásként könyvelte el, hogy a bábszínház teljes jogú felnőtt színpadi műfaj. Az első előadó ebben az értelmezési tartományban kezdte, az utolsó pedig ebben fejezte be értekezését. Tágította tehát a báb műfajáról szóló általános vélekedést, mert a színházba alig vagy nem járó, vagy csak „élőszereplős” előadásokat látogató emberek többsége még mindig gyerekműfajnak tartja, legalábbis Magyarországon. A konferencia továbbá mozgó és mozgatott kapcsolatát elvont síkra helyezte, a bábesztétika egyik alaptézisének nevezte.

2021. május 31. streamelt konferencia

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Varga Kinga --

Varga Kinga az ELTE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Témája az Édes Anna színpadi feldolgozásának összehasonlító vizsgálata. Szabadúszó kulturális újságíró. Színház, film és irodalom határterületei vonzzák.


További írások a rovatból

színház

Szürreális találkozás báb és ember között Szürreális találkozás báb és ember között
Bunrakuról, óriásokról és marionettről
színház

Ítélkezés nélkül Ítélkezés nélkül
Az AlkalMáté Trupp Jordán Adél című előadásáról
színház

Akinek vaj van a fején Akinek vaj van a fején
George Bernard Shaw: A szerelmesek házai (Radnóti Színház a Városmajorban)
színház

Azt mondom: cirkusz Azt mondom: cirkusz
Szubjektíven CIRCUS FLOW Cirkusz-Művészet-Alkotás Tárlatról, Visegrád, 2021. július 7., Duna Event rendezvényhajó

Más művészeti ágakról

Krasznahorkai Balázs: Hasadék
A Mirrén titkának könyvbemutatója
irodalom

Csak az irodalom segíthet Csak az irodalom segíthet
Bemutatták A ránk bízott kert. Ökoköltészet – világirodalmi antológiát, Prae Kiadó, 2021


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés