bezár
 

színház

2021. 07. 06.
Bábesztétikai egyszeregy
Hívószavak a bábhoz – a Budapest Bábszínház online bábesztétikai konferenciája
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A nagyközönség számára is érdekes, a tudományos és a gyakorlati szempontokat ötvöző bábesztétikai konferenciát rendezett a Budapest Bábszínház online, streamelt formában, május végén. A hat előadás füzérszerűen követte egymást, érintette a gender-szempontot, az intézménytörténetet, a figura- és tárgyszínház műfaját, illetve az animatron, a robot és a báb speciális kapcsolatát. Kékesi-Kun Árpád moderálta és értelmezte a látottakat, hallottakat, megteremtve az előadások közötti látható vagy láthatatlan kapcsolatot.

A hat női előadó egytől egyig a színházelméletben magasan kvalifikált. Csak kapkodta az ember a fejét, ahogy Kékesi-Kun Árpád konferálásában sorolta az elvégzett vagy éppen folyamatban lévő tanulmányokat. Kettőjükről kiderült, hogy a „civil” foglalkozásuk is a színház világához köti őket – Szántó Viktória igazgatóhelyettes a veszprémi Kabóca Bábszínházban, míg Lázár Helga gyakorló bábművész. A Többiek civil foglalkozását homály fedte, bábesztéta énjüket domborították ki csupán.

Szkéné színház

Nagy ívet írt le tematikusan a konferencia. A nyitó előadásban a báb különböző női attribútumait vizsgálta Antal-Bacsó Borbála, az utolsóban a robot és a báb működésének hasonlóságára kérdezett rá Kocsis Eszter. Ez utóbbi új távlatokat nyitott – nemcsak azért, mert utolsónak hangzott el, hanem mert rákérdezett a világunk automatizálódásának esetleges következményeire.  Megismerhettük belőle az animatron fogalmát, amely az élettelen tárgyak életre keltését jelenti, vagyis az animálást elektrotechnikával. Az előadás rávilágított annak távlataira, hogy mi a különbség a valaki által kívülről mozgatott báb és a magától mozgó, technikával működő szerkezet között.

A második és a harmadik konferencia-előadás vizsgálati módszere a Filter-módszer volt, mely meghatározott szempontok szerint a különböző színházi előadások elemzését állítja középpontba. Abban is megegyezett Tóth Réka Ágnes és Szántó Viktória problémafelvetése, hogy egyaránt a történetiséget vették alapul. Az előbbiben a magyar amatőr bábmozgalom egyik fontos résztvevője, az Orfeo-bábegyüttes működése került górcső alá, az utóbbiban pedig a veszprémi bábszínházé, a Kabócáé. Szántó Viktória látásmódja azért is volt különleges, mert a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyetteseként a gyakorlati szemszög is a sajátja. Itt az intézménytörténet kutatásának bemutatása mellett egy csecsemőszínházi előadás (amely kisgyerekeknek szól) részletes értelmezése is helyet kapott, ami azért is volt érdekes szempont, mert átvezetett a negyedik-ötödik előadó kérdésfeltevéséhez.

A negyedik előadásban Lázár Helga a figuraszínház műfaját mutatta be. Lázár Helga  gyakorló bábszínészként jelenleg is Németországban él, és ezt a speciális műfajt gyakorolja. Elméleti képzését a gyakorlatra alapozza, jelenleg doktori hallgatóként.  Megtudhattuk tőle, hogy ebben a speciális helyzetben nem szerepértelmezésről, hanem figuraalkotásról van szó, ahol nincs történet és nincs szereplő, egyfajta posztdramatikus színházról, ahol az improvizáció érvényesül. Feltehetőleg azért áll közel a csecsemőszínházhoz ez a műfaj, mert ott sem a történetmesélésen van a hangsúly, hanem a látott alakzatok formálódásán.

A legelvontabb előadás az ötödik volt, Goda Mónié. Itt Francesca Bettini és egy magyar művész, Molnár Gyula úgynevezett tárgyszínházi munkásságát ismerhettük meg, mely az előadók és a hozzászólok lelkesedéséből láthatólag teremtően hat az alkotásra, általában a bábművészetre.         

A konferencia egyaránt élvezetet nyújtott a szakmának, a gyakorló alkotóknak és az érdeklődő nagyközönségnek is. Alaptudásként könyvelte el, hogy a bábszínház teljes jogú felnőtt színpadi műfaj. Az első előadó ebben az értelmezési tartományban kezdte, az utolsó pedig ebben fejezte be értekezését. Tágította tehát a báb műfajáról szóló általános vélekedést, mert a színházba alig vagy nem járó, vagy csak „élőszereplős” előadásokat látogató emberek többsége még mindig gyerekműfajnak tartja, legalábbis Magyarországon. A konferencia továbbá mozgó és mozgatott kapcsolatát elvont síkra helyezte, a bábesztétika egyik alaptézisének nevezte.

2021. május 31. streamelt konferencia

nyomtat

Szerzők

-- Varga Kinga --

Varga Kinga az ELTE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Témája az Édes Anna színpadi feldolgozásának összehasonlító vizsgálata. Színház, film és irodalom határterületei vonzzák. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet művészeti szakírója.


További írások a rovatból

A Füsziről és a Roma Hősök Fesztiválról Balogh Rodrigóval beszélgettünk
Történeti gyökerek, előzmények és érdekességek
Sokszor nem halunk meg az Örkény Stúdióban
Tarnóczi Jakab idei, grazi rendezéséről

Más művészeti ágakról

Az Árnyak kertje című antológiáról
Beszámoló a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválról - Egy másik nézőpont
Blended Intensive Programme Pozsonyban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés