bezár
 

színház

2021. 07. 06.
Bábesztétikai egyszeregy
Hívószavak a bábhoz – a Budapest Bábszínház online bábesztétikai konferenciája
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A nagyközönség számára is érdekes, a tudományos és a gyakorlati szempontokat ötvöző bábesztétikai konferenciát rendezett a Budapest Bábszínház online, streamelt formában, május végén. A hat előadás füzérszerűen követte egymást, érintette a gender-szempontot, az intézménytörténetet, a figura- és tárgyszínház műfaját, illetve az animatron, a robot és a báb speciális kapcsolatát. Kékesi-Kun Árpád moderálta és értelmezte a látottakat, hallottakat, megteremtve az előadások közötti látható vagy láthatatlan kapcsolatot.

A hat női előadó egytől egyig a színházelméletben magasan kvalifikált. Csak kapkodta az ember a fejét, ahogy Kékesi-Kun Árpád konferálásában sorolta az elvégzett vagy éppen folyamatban lévő tanulmányokat. Kettőjükről kiderült, hogy a „civil” foglalkozásuk is a színház világához köti őket – Szántó Viktória igazgatóhelyettes a veszprémi Kabóca Bábszínházban, míg Lázár Helga gyakorló bábművész. A Többiek civil foglalkozását homály fedte, bábesztéta énjüket domborították ki csupán.

Szkéné színház

Nagy ívet írt le tematikusan a konferencia. A nyitó előadásban a báb különböző női attribútumait vizsgálta Antal-Bacsó Borbála, az utolsóban a robot és a báb működésének hasonlóságára kérdezett rá Kocsis Eszter. Ez utóbbi új távlatokat nyitott – nemcsak azért, mert utolsónak hangzott el, hanem mert rákérdezett a világunk automatizálódásának esetleges következményeire.  Megismerhettük belőle az animatron fogalmát, amely az élettelen tárgyak életre keltését jelenti, vagyis az animálást elektrotechnikával. Az előadás rávilágított annak távlataira, hogy mi a különbség a valaki által kívülről mozgatott báb és a magától mozgó, technikával működő szerkezet között.

A második és a harmadik konferencia-előadás vizsgálati módszere a Filter-módszer volt, mely meghatározott szempontok szerint a különböző színházi előadások elemzését állítja középpontba. Abban is megegyezett Tóth Réka Ágnes és Szántó Viktória problémafelvetése, hogy egyaránt a történetiséget vették alapul. Az előbbiben a magyar amatőr bábmozgalom egyik fontos résztvevője, az Orfeo-bábegyüttes működése került górcső alá, az utóbbiban pedig a veszprémi bábszínházé, a Kabócáé. Szántó Viktória látásmódja azért is volt különleges, mert a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyetteseként a gyakorlati szemszög is a sajátja. Itt az intézménytörténet kutatásának bemutatása mellett egy csecsemőszínházi előadás (amely kisgyerekeknek szól) részletes értelmezése is helyet kapott, ami azért is volt érdekes szempont, mert átvezetett a negyedik-ötödik előadó kérdésfeltevéséhez.

A negyedik előadásban Lázár Helga a figuraszínház műfaját mutatta be. Lázár Helga  gyakorló bábszínészként jelenleg is Németországban él, és ezt a speciális műfajt gyakorolja. Elméleti képzését a gyakorlatra alapozza, jelenleg doktori hallgatóként.  Megtudhattuk tőle, hogy ebben a speciális helyzetben nem szerepértelmezésről, hanem figuraalkotásról van szó, ahol nincs történet és nincs szereplő, egyfajta posztdramatikus színházról, ahol az improvizáció érvényesül. Feltehetőleg azért áll közel a csecsemőszínházhoz ez a műfaj, mert ott sem a történetmesélésen van a hangsúly, hanem a látott alakzatok formálódásán.

A legelvontabb előadás az ötödik volt, Goda Mónié. Itt Francesca Bettini és egy magyar művész, Molnár Gyula úgynevezett tárgyszínházi munkásságát ismerhettük meg, mely az előadók és a hozzászólok lelkesedéséből láthatólag teremtően hat az alkotásra, általában a bábművészetre.         

A konferencia egyaránt élvezetet nyújtott a szakmának, a gyakorló alkotóknak és az érdeklődő nagyközönségnek is. Alaptudásként könyvelte el, hogy a bábszínház teljes jogú felnőtt színpadi műfaj. Az első előadó ebben az értelmezési tartományban kezdte, az utolsó pedig ebben fejezte be értekezését. Tágította tehát a báb műfajáról szóló általános vélekedést, mert a színházba alig vagy nem járó, vagy csak „élőszereplős” előadásokat látogató emberek többsége még mindig gyerekműfajnak tartja, legalábbis Magyarországon. A konferencia továbbá mozgó és mozgatott kapcsolatát elvont síkra helyezte, a bábesztétika egyik alaptézisének nevezte.

2021. május 31. streamelt konferencia

nyomtat

Szerzők

-- Varga Kinga --

Varga Kinga az ELTE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Témája az Édes Anna színpadi feldolgozásának összehasonlító vizsgálata. Szabadúszó kulturális újságíró. Színház, film és irodalom határterületei vonzzák.


További írások a rovatból

Kovács Domokos reburn a cathedral című bemutatója a Jurányi Házban
színház

Szeget szeggel – a Vígszínház Shakespeare-bemutatója
Borbély Szilárd Akárki Akárkije a Forte Társulat előadásában
Desiré Central Station 2022 – No Filter

Más művészeti ágakról

Park Chan-wook: A titokzatos nő
Kötetlenül Pásztor Andreával
Beszélgetés a képeskönyvekről a Pagony Szalonban
Püsök Botond Túl közel című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés