bezár
 

irodalom

2021. 09. 07.
Nem mindig boldog, ha épp süt a Nap, és boldog tud lenni a sötétségben is
Bemutatták Horváth Márk legújabb könyvét, Az antropocént
Tartalom értékelése (4 vélemény alapján):
A 92. Ünnepi Könyvhét utolsó napján Horváth Márk Az antropocén című könyvéről a szerző és Smid Róbert irodalom- és kultúratudós beszélgetett a Kis Présházban.

Az antropocén az a földtörténeti korszak, amely nevét az emberről kapta. Az ember több ezer éves jelenléte a modernitás kialakulása és az első ipari forradalomtól kezdve vált igazán meghatározóvá. Az antropocénnel mint fogalommal foglalkozó szakirodalmak gyakran a katasztrófa narratívája felől közelítenek, az emberközpontúság korszakát krízisként felfogva.

prae.hu

Smid Róbert felvezetőjében elmondta, hogy az antropocén Horváth Márk könyvében olyan elmélet, amely elutasítja a struktúrákba való kategorizálást, ezzel megmutatva a kritikai elméletek, így a marxizmus sikertelenségét, és elhatárolja magát a regressziót követő mozgalmaktól, mint például a faölelgetés. Inkább a friss nézetekhez való kapcsolódás jellemzi, mint a könyv egyik részében kifejtett gondoskodás koncepciója, amelyet Horváth könyvében etikai helyett egzisztenciálisan értelmez, és a virtuális térbe pozicionál. A nagy narratívákból elutasítja a bukástörténet és a messianizmus – pozitív antropocén – végleteit.

Smid az antropocén fogalmának és pozíciójának könyvön belüli tisztázása után elsőként azt a kérdést tette fel Horváthnak, hogy mivel korábban a poszthumanizmus elméleteivel foglalkozott, a kettő közötti látszólagosan meghúzódó ambivalenciát képes volt-e feloldani.

Az antropocén

Horváth Francesca Ferrando poszthumanizmussal foglalkozó szerző nevét említette, aki révén világossá vált, hogy a poszthumanizmus és az antropocén egymás mellett párhuzamosan futó diskurzusokat képeznek. Az antropocén önmagában feltételezi egy posztantropocentrikus korszak bekövetkezését, amely pedig már a poszthumanizmushoz kapcsolódik. Azt is elmondta, hogy a két elmélet diskurzusának metszete a jövő katasztrófaként való elképzelése. Smid arra a kérdésére, hogy mennyire felszabadító érzés katasztrófákról gondolkodni, Horváth válaszképp személyes észrevételeket fogalmazott meg a fény: boldogság és sötétség: katasztrófa párosításokkal kapcsolatban. Egyszerű példában kifejtette, hogy ő személy szerint nem mindig boldog, ha épp süt a Nap, és fordítva, a sötétségben is képes boldognak érezni magát.

Ezután Smid a romantikus toposzok – gyász, melankólia – és az antropocén hasonlóságaira kérdezett rá, amire Horváth elmondta, hogy a 19. századi romantikus szövegeket a klasszikus antropocén szövegekkel párhuzamosan érdemes olvasni, azonban az antropocén nem reflektál a fenséges tapasztalatokra, sokkal inkább egy új gyász- és melankóliakoncepciót képvisel, amelyben a klímaszorongás és a digitalizáció okozta hipermediatizáltság állapota is megjelenik.

Az antropocén

Horváth egy korábbi, a Helikon folyóiratban megjelent tanulmányában behatóbban vizsgálta az ökogótikát, ezért is volt kézhez álló, hogy Smid következő kérdése erre a gótikát új fénytörésbe helyező fogalomra vonatkozzon. A kérdésre, hogy miért érdekes az ökogótika, Horváth elmondta, hogy az magához az ökológiai válsághoz nem tud hozzászólni, de természetkulturális mivolta miatt képes az interdiszciplináris nyitásra, a humán és természettudományos módszerek egyidejű használatának megteremtésére.

Végezetül pedig a geológia és a humán tudományok egyezésére terelődött a téma, Horváth arról beszélt, hogy szerinte a kultúratudományokban megfigyelhető az ökológiai érzékenység kibontakozása, és érzékelhetővé vált egy antropocén, nonhumán fordulat. A geológiában is gyakran előfordul, hogy egy bizonytalan jelenség leírásakor, névadásnál megjelenik az irodalmiság és a nyelviség.

Az antropocén

A beszélgetésen elhangzott kérdések és válaszok az antropocén fogalmának tisztázásával és megértetésével nagyban hozzájárultak a könyv iránti érdeklődés felkeltéséhez. Az asztalra kitett példányok hamar elfogytak, egy újabb csomag felbontása után viszont már azok is tudtak szerzővel dedikáltatni, akik a hosszú sor végén álltak.

A beszélgetés felvétele visszanézhető a Prae Kiadó Facebook oldalán.

Fotó: Bach Báté

nyomtat

Szerzők

-- Lénárt Flóra --


További írások a rovatból

irodalom

Bemutatták Szeles Judit Világatlasz című verseskötetét
Kritika Kukorelly Endre Ház, háború, halott című könyvéről
Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről

Más művészeti ágakról

Az A.P. Art Galéria Echoes című tárlatáról
színház

Az Egy nyár című komédia a Katona József Színházban
Len Wiseman: Balerina


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés