bezár
 

irodalom

2021. 10. 05.
Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 1. nap
Tartalom értékelése (5 vélemény alapján):
Idén ismét Dunabogdányban folytatódik a József Attila Kör műfordító táborának hosszú évekre visszatekintő hagyománya. Az egyhetes műfordítói workshop immár harmadik alkalommal valósul meg a Prae Kiadó gondozásában, a célkitűzés pedig továbbra is az, hogy a magyar irodalom külföldi fordítói színes képet kaphassanak a magyar szellemi és kulturális életről – és mindeközben jól is érezzék magukat egy sokszínű, inspiráló közegben.  

Vasárnap a késő délelőtti órákban kezdtek megérkezni a résztvevők a dunabogdányi Herold Panzióba, ahol L. Varga Péter és Sophia Matteikat, a tábor szervezői köszöntötték őket. Amíg elkészültek a szobák, mindenkinek volt lehetősége körülnézni a festői szépségű telken, kipihenni az utazás fáradalmait a kellemes őszi napsütésben, illetve megismerni a többi táborozót. A korábbi évekhez hasonlóan idén is rendkívül színes társaság gyűlt össze: lengyel, orosz, belga, udmurt, török, illetve osztrák-német fordítások is születnek majd a hét során. A független pályázókon kívül szokás szerint érkeztek műfordítók a Balassi Intézettől is, valamint Buda György, a tábor örökös vendége is itt van velünk, hogy a német nyelvet képviselje a délelőtti szemináriumokon. Miután mindenki berendezkedett, üdvözölte a régi ismerősöket, és megbizonyosodott róla, hogy sajnos valóban túl hideg már a kinti medence vize a fürdéshez, kezdetét is vette az első program.

Panzió

Délután kettőtől ötig Rácz Péter tartott műfordítói szemináriumot, ahol Mészöly Miklós Jelentés öt egérről című novellájának egy részletével foglalkoztak a táborozók. A közös hangos olvasás utáni értelmezés során hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a cselekménysor messze nem minden, amire egy fordítónak figyelnie kell. Felmerült például az a kérdés, hogy fontos-e a fordítás szempontjából, hogy mi lesz a kamrába beköltöző egerek sorsa, hogy mennyiben alakítja a fordítás hangnemét a negatív végkifejlet ismerete. Ki kellett térni továbbá a szöveg szociokulturális hátterének elemeire is, például, hogy hogy kerül az egerek búvóhelyéül szolgáló szén a pincébe.

Külső szemlélőként elsőre meglepőnek tűnt az a részletesség, amivel a szöveget elemezték, de aztán egyértelművé vált, hogy ahhoz, hogy egy-egy mondat valóban működjön az adott idegen nyelven, a fordítónak minden apróságot szem előtt tartva, pontosan értenie kell a szöveget.

Később, amikor ismét benéztem a táborozókhoz, már mindenki lázasan dolgozott a saját fordításán. Volt, aki előtt már egy oldalnyi szöveg állt a képernyőn, és olyan is, aki az első bekezdésben előforduló „izomrostpreparáció” szót próbálta értelmezni, hogy saját nyelvén is kifejezhesse, milyen volt az az indákból álló hálózat, amelyen az egerek felmászhattak a kamra ablakáig.

Szeminárium

A munka fáradalmainak kipihenése után kiadós vacsora várta a résztvevőket, majd megérkezett Szvoren Edina is, akivel Benedek Anna irodalomtörténész beszélgetett az esti program keretében. A Mondatok a csodálkozásról című kötettel kapcsolatban elsőként a novella mint műfaj került középpontba. Edina szerint nincs konkrét elhatározás amögött, hogy rövidprózát ír, sőt, nehéz út vezetett odáig, hogy a kamaszkorától kezdve folyamatosan formálódó szövegek be tudjanak fejeződni, és felismerhesse, hogy ezek nem regények. Szerinte egy szöveg akkor élő, ha épp annyira áll a hagyományban, mint amennyire maga mögött hagyja azt, ezért nem látja olyan merevnek a novella kereteit sem. A kötetben szereplő Ohrwurm-jegyzetek megírása során pontosan ezzel kísérletezett: arra volt kíváncsi, hogy mi a fikció minimuma, hogy mi történik, ha kisebbíti a fókuszt, ha csak keveset árul el a szereplőiről. A hiányokra igyekezett felhívni a figyelmet, hiszen ha a szerző nem mond el valamit, azzal ingerli az olvasó képzeletét, és a hiányzó részlet elevenebben megjelenhet előtte.

Nemcsak a novella műfajának határait feszegeti azonban ez a kötet, hanem a szavak hangzásával és jelentésével is játszik azáltal, hogy olyan kifejezéseket használ, amik az átlag olvasó számára nem rendelkeznek jelentéssel.

Edina szerint az írónak döntenie kell, hogy megtartja a szavak hétköznapi értelmének rendszerét, vagy hagyja, hogy a hangok önmagukat jelenthessék. Ezek a szövegek attól működnek, hogy a nyelv szüli a gondolatot, hogy az olvasó belerakja a képzeletét, ezáltal nem értelmetlen többé a makuka, a florilégium, vagy éppen a bazolit.

Természetesen Anna a fordítással kapcsolatban is kérdezte a szerzőt, és a táborozók is bizonyára elgondolkodtak, hogy ők műfordítóként mit kezdenének Edina meglepő szóalkotásaival, vagy hogy a szövegek mögött kirajzolódó társadalmi és kulturális háttér hogyan működtethető egy másik nyelvben.

Szvoren Edina

Mielőtt kezdetét vette a kötetlenebb hangulatú borozgatás, Edina felolvasással zárta az este formális részét. Az (olcsó tokban drága hegedű) című részletből kiderült, hogy „nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene”. És talán nincs olyan idegen nyelv sem, amire ezek a szövegek pontosan illeszkedhetnének. A táborozók mindenesetre azon lesznek a hét során, hogy minél jobb megoldásokat találjanak, és lehetőség szerint sikeresebben őrizgessék a hegedűjüket, mint a Fésűs kisfiú.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Bakó Sára --


További írások a rovatból

irodalom

Szobor helyett hús-vér ember Szobor helyett hús-vér ember
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 7. nap
irodalom

Ez a modernné olvasós korszakom Ez a modernné olvasós korszakom
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 4. nap
irodalom

Mindig minden jó lesz Mindig minden jó lesz
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 3. nap
irodalom

Szalonköltészet helyett deszakralizált líra Szalonköltészet helyett deszakralizált líra
Egy új spanyol versantológia szerzői mutatkoztak be a PesTexten

Más művészeti ágakról

Laurent Tirard: A beszéd
Interjú Gábor Bencével, a Volt egyszer egy képregény alkotójával
art&design

A QAnontól a Snapchat diszmorfiáig A QAnontól a Snapchat diszmorfiáig
Az #IFeelSeen című kiállítás elméleti kereteiről
Élménybeszámoló a CineFestről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés