bezár
 

art&design

2021. 11. 02.
Lavírozás a látható és a láthatatlan között
Pannonhalma: A Láthatatlan spektrumok című kiállítás Az ábra, a fikció és a spekuláció kísérőprogramjáról
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
Október 16-án tartották meg a „Láthatatlan spektrumok” című kiállítást kísérő tematikus tárlatvezetéssorozat második részét a Pannonhalmi Bencés Apátság Főmonostori kiállítóterében, ahol „Az ábra, a fikció és a spekuláció” került fókuszba. Frazon Zsófia, a kiállítás egyik kurátora, illetve Dejcsics Konrád, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója kalauzolta a résztvevőket, Gosztola Kitti, Albert Ádám és KissPál Szabolcs képzőművészekkel közösen, akik a kutatásalapú művészet tükrében mutatták be munkáikat. A programcím többféle asszociációt kelt; a tárlatvezetésen leginkább az oktatásban használt szemléltetőeszközök, illetve a művészeti kutatómunka spekulatív és fikciós vetületei kerültek előtérbe.

A Pannonhalmi Főapátság 2015 óta minden évben egy adott téma köré szervezi a spirituális és kulturális élet eseményeit; az idei évad az emlékezet jegyében telt, kapcsolódva a járványhelyzet miatt félbeszakadt 2020-as Vendégség tematikához. A szerzetesek meghívására kutatók érkeztek Pannonhalmára, hogy a gyűjtemények anyagából kiindulva dolgozzanak ki egy koncepciót, kortárs képzőművészekkel és a szerzetesközösség tagjaival együttműködve. A kiállítás címe a pannonhalmi bencés szerzetes és természettudós, Palatin Gergely optikai jelenségekkel foglalkozó írásaiból származik; a láthatatlan spektrumok kifejezés a fényt visszatükröző felületek csak mikroszkóppal megfigyelhető finom karcolatai és a szabad szemmel is látható csillogás közötti átjárhatóságot írja le. A főapátsági gyűjtemények kutatása hasonló tartományokban mozog; bizonyos részletek láthatóvá válhatnak, ha elég közel lépünk, mások viszont rejtve maradnak.

Fotó: Szalontai Zoltán Fotó: Szalontai Zoltán

A tárlatvezetés a Szubjektív Archívum bemutatásával indult, mely alapjaiban különbözik egy hagyományos gyűjteményi kiállítás formájától, nem is annyira a kiállított tárgyak, mint a koncepció tekintetében. A kurátorok ugyanis a részvételi muzeológia felől közelítettek a gyűjteményi anyaghoz, és arra kérték fel a szerzeteseket, hogy válasszanak ki a tárlatra olyan darabokat, melyekhez személyes emlékek, érzések fűzik őket. Ez adja az Archívum sokszínűségét: találunk itt főpapi mellkeresztet, középkori pecsétnyomót és 18. századi olajfestményt, de olyan kortárs alkotók műveit is, mint Trapp Dominika vagy Krajcsovics Éva. Dejcsics Konrád Szennay András főapáttól örökölte az egyik általa választott tárgyat – Prokop Péter Főpap című monokróm piros képét, melyet gyakran nézegetett az apát szobájában vendégeskedve. A festmény aligha portré; a finom iróniával ábrázolt idős főpap alakja és vonásai mégis András apátra emlékeztetik Konrád atyát.

Pannonhalmán több évszázada zajlik természettudományos oktatás, így nem meglepő, hogy a Szubjektív Archívumba is kerültek tárgyak az iskolai gyűjteményből. Ilyen a már említett Palatin Gergely görberajzoló gépe, illetve az Ákos atya által választott sárgaréz csillagászati távcső – mely a szombati tárlatvezetés idején nem volt a kiállítótérben, ugyanis a szerzetestanár éppen használta azt. A szervezők részéről tudatos döntés volt, hogy műkincsek helyett a mindennapokban is hozzáférhető, illetve használatban lévő tárgyakat vártak a szerzetesektől.

Sárgaréz csillagászati távcső. Fotó: Bíró Dávid Fotó: Biró Dávid

Ezután Gosztola Kitti ismertette Ut fringilla című alkotását, mely a 19. századi bencés szerzetes és természettudós, Rónay Jácint munkásságára és kalandos életútjára reflektál. A kiállításon részt vevő alkotók a gyűjtemény egy-egy számukra inspiráló darabjából indultak ki; Gosztola Kitti esetében ez egy, az apátság refektóriumában látható festmény volt, mely kalitkába zárt tengelicet ábrázol ragadozó madarakkal körülvéve. A tengelic a szerzetesi élet szimbóluma: a hiedelem szerint a madár töviseken él, ami párhuzamba állítható az aszketikus, lemondásokkal teli életformával. A munka címe – magyarul Mint a pinty – a Darwin-pintyekre utal, ugyanis Magyarországon elsőként Rónay foglalkozott az evolúciós elmélettel. Az Ut fringilla része egy falra festett szemléltető ábra: a közös őst jelképező középpontból az evolúció szimbólumává vált pintyek ábrái ágaznak szét. Gosztola Kitti kalitkában ábrázolta a madarakat, reflektálva a szerzetesi élet és a természettudomány ellentmondásaira Rónay munkásságában. Az ábrát egy apró kötet kíséri, melyben különböző szövegekből találhatók szemelvények – többek között Szent Ágoston írásai, illetve Rónay A tűzimádó bölcs az ősvilágok emlékeiről című tudományos-ezoterikus műve. Emellett nagy, kihajtogatható lapokon a művész által készített ábrákat láthatunk, amelyek a barokk emblémák mintájára kör alakú képmezőkben foglalnak helyet. A hajtások mentén néhol szakadoznak a lapok, ami Gosztola Kitti szerint jó jel, hiszen azt jelenti, hogy a látogatók forgatják, tanulmányozzák a könyvet; a műtárgy így vált használatban lévő tárggyá, akárcsak az iskolai gyűjtemény darabjai.

Gosztola Kitti: Ut fringilla, 2021. Fotó: Bíró Dávid Gosztola Kitti: Ut fringilla, 2021. Fotó: Biró Dávid

A tudományos szemléltetés Albert Ádám és Lepsényi Imre The Taxonomy of Understanding Things című munkájában is központi szereppel bír, hiszen előbbi alkotó a Képzőművészeti Egyetemen végzett anatómiatanári munkája révén különösen érdeklődik az oktatást segítő eszközök, illetve azok kultúrtörténete iránt. Itt a kiindulási alapot egy antik gemmák és kámeák gipszmásolatait tartalmazó gyűjtemény szolgáltatta, melyhez hasonlókat a 19. századi oktatásban a tanulók esztétikai nevelésére is használtak. Az oktatás demokratizálásához elengedhetetlen a segédanyagok közkinccsé tétele; a műalkotás egyik központi eleme, a digitalizáció pedig egy lehetséges eszköze az értékek átadásának – persze csak abban az esetben, ha adottak a tárgyi feltételek a tanulók számára. A Taxonomy sokkal inkább előtérbe helyezi a mögötte meghúzódó művészi kutatómunkát: a táblán a gipszmásolatok különböző reprodukcióit – fotókat és 3D nyomtatással készült, illetve robotkarral kifaragott másolatokat rendszereztek az „érdekesség” és a „meghatóság” függvényében. A reprodukciók taxonómiája a „professzionális termék”, „tökéletes műtárgy” és „demokratizált érték” címkék mentén tárja fel a tudomány, a művészet és az oktatás összefüggéseit. Albert Ádám bevallása szerint a tabló nem kész műalkotás, hanem inkább a projekt aktuális állását rögzítő pillanatkép, melyet a későbbiekben szöveges dokumentációval egészítenének ki. Szó esett arról is, hogy a kutatásalapú munkák milyen művészetelméleti kérdéseket vetnek fel: beszélhetünk-e művészi tevékenységről műalkotás hiányában; szabad-e megmutatni az alkotás folyamatát – mint a Taxonomy esetében – vagy csak a végeredmény számít? 

Albert Ádám – Lepsényi Imre: The Taxonomy of Understanding Things, 2021. Fotó: Bíró Dávid Albert Ádám – Lepsényi Imre: The Taxonomy of Understanding Things, 2021. Fotó: Biró Dávid

Utolsóként KissPál Szabolcs mutatta be Nyissátok ki a kaput! című projektjét, mely a „vörös rabbi” néven elhíresült David Victor Tulman állítólagos pannonhalmi tartózkodását vizsgálja. KissPál a Tanácsköztársaság bukása után Pannonhalmán bujkáló Tulman önéletírása nyomán kezdett el olyan tárgyi emlékek után kutatni az apátsági gyűjteményben, melyeket a rabbi személyéhez lehetne kötni, ám konkrét bizonyítékok nem kerültek elő. Az egyetlen „biztos” forrás Tulman önéletrajza, melyben a műfaj erősen szubjektív jellegéből adódóan előfordulhatnak csúsztatások. KissPál Szabolcs e kapcsán vetette fel, hogy a művészeti kutatómunka nemcsak keresheti, hanem kreálhatja is az összefüggéseket; ez esetben a tárgyi bizonyítékok hiánya és az önéletírás szubjektivitása arra ösztönözte, hogy éljen a spekuláció eszközével. A projekt részeként kiállított egy lőszeresládában talált különféle tárgyakat, melyekkel a rabbi talán érintkezhetett a Pannonhalmán töltött hónapok alatt, illetve elhelyezett egy általa kitalált bizonyítékot is – egy hangvillát, ami a zsidó kántorként is működő Tulman keresztény egyházzenével való találkozásának állít emléket. Az önéletrajz egyik dialógusát hangjáték formájában dolgozta fel, amelynél Fináli Gábor rabbi Tulmant, Várszegi Asztrik volt főapát pedig az apátság akkori perjelét alakítja. KissPál a „vörös rabbi” Pannonhalmán töltött időszakának emlékműveként készíttetett egy márvány emléktáblát is. Nyissátok ki a kaput! – áll a táblán, egyszerre utalva a befogadás gesztusára, illetve a főapát szavaira a szerzetesközösséghez végül mégsem csatlakozó Tulman távozásakor.

KissPál Szabolcs: Emléktábla, 2021. Fotó: Bíró Dávid KissPál Szabolcs: Emléktábla, 2021. Fotó: Biró Dávid

A tárlatvezetés végén Frazon Zsófia különleges történetet osztott meg a résztvevőkkel: a lőszeresládában talált, – talán a rabbit is ábrázoló? – fotó mellé valaki odahelyezett egy francia kártyalapot, amelyet a kurátor végül átadott KissPál Szabolcsnak, hiszen vélhetően neki szánták. Ezzel a gesztussal nemcsak, hogy bővítette a fiktív tárgyak gyűjteményét az ismeretlen látogató, hanem új, (meta)diszkurzust kezdeményezett a művésszel.

Láthatatlan spektrumok
A kiállítás november 11-ig látogatható a Pannonhalmi Főapátság Főmonostori kiállítóterében. További információk a Néprajzi Múzeum honlapján.
Helyszín: Pannonhalmi Főapátság • 9090 Pannonhalma, Vár 1.

Kiállító művészek:
Villányi Csaba – Salát Zalán Péter // Travail de bénédictin. Travail long et pénible, qui exige de la patience
Tranker Kata // Pannónia hármas halma
Albert Ádám – Lepsényi Imre // The Taxonomy of Understanding Things
Gosztola Kitti // Ut fringilla
KissPál Szabolcs // Nyissátok ki a kaput!

A kiállítás kurátorai: Frazon Zsófia, Gadó Flóra

A Szubjektív Archívum létrehozásában együttműködő szerzetesek:
Binzberger Ákos OSB, Hirka Antal OSB, Várszegi Asztrik OSB, Hortobágyi T. Cirill OSB, Borián Elréd OSB, Kisnémet Fülöp OSB, Dejcsics Konrád OSB, Biriszló Lőrinc OSB, Szabó Márton OSB, Jurinka Szilveszter OSB 

A Szubjektív Archívum kurátorai: Foster Hannah Daisy, Frazon Zsófia 


Fejléc kép: Villányi Csaba – Salát Zalán Péter Travail de bénédictin. Travail long et pénible, qui exige de la patience, 2021. Fotó: Szalontai Zoltán 
nyomtat

Szerzők

-- Lang László --


További írások a rovatból

Neked már megvan a heti Praedád?
art&design

MINTÁZATOK – Na de mihez kezdjünk velük?
Koller Margit Négy fal között című DLA mesterművéről

Más művészeti ágakról

A Rumini című táncszínházi előadásról
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Háttérinterjú Deák Erikával, a Deák Erika Galéria alapítójával a hazai művészeti képzésről, a pályakezdők lehetőségeiről és arról, hogy mit jelent galeristának lenni
Egy házasság helyzete (2. évad)


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés