bezár
 

építészet

2021. 11. 17.
Gőzmalomból lakóház és galéria 
A Gizella Malom metamorfózisa 
Tartalom értékelése (4 vélemény alapján):
Gőzmalomból lakóház és galéria  Az országban számos üresen álló ipari épület található, melyek felhasználhatósága komoly probléma elé állítja az építészeket és a várostervezőket. A kérdéskört napjainkban szerencsére mindinkább tematizálja a kortárs építészeti diskurzus, ahol markánsan megjelenik a gyárépületek újrahasznosításának koncepciója. Egyre több rehabilitált ipari épület kerül be a köztudatba, ami azt bizonyítja, hogy a hazai színtéren is fellelhetőek érzékeny és átgondolt projektek. A Gizella Malom iskolapéldája annak, hogyan érdemes újrakondicionálni a túlnyomórészt megőrzésre érdemes ipari üzemeinket. Az immár új funkciókkal tarkított Gizella Malomban loft lakások és egy kortárs galéria is helyet kapott. 

Az 1880-ban épült Gizella Malom, jó minőségű magyar búza feldolgozásának köszönhetően nem csak Budapestet látta el, hanem Ausztriába, Angliába, Németországba, Törökországba, Brazíliába és Dél-Afrikába is exportált. Nevét, az alapító fiának, Krausz Lajos gyönyörű, ám vagyontalan szerelméről, Dálnoki Gizelláról kapta. A Malom a háborút követően nagyjából 20 évig működött még, majd a 60-as években végleg bezárták. Később, a 80-as években raktárként funkcionált, majd a 2000-es évek elején egy német beruházó vállalkozott az épületkomplexum rehabilitációjára. A 2008-as válság miatt ugyan félbe kellett hagyni a munkálatokat, de 2016-ra az Optinvest Zrt. ingatlanfejlesztő cég már loft lakás programként értékesítette az épületben található 133 ingatlant. 

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény

Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény 

 

A loft mint népszerű ingatlantrend az 1970-es évek Angliájából eredeztethető; mivel a brit iparvárosokban jelentős számban zártak be gyárakat, megjelent a beruházói igény, valamint lehetőség arra, hogy ezek az üres terek lakóépületekként éledjenek újjá. A loft lakásokat stílusjegyeikben a nagy belmagasság, valamint a nyers burkolati elemek láttatása; a vas, acél, üveg, tégla és beton jellemzi leginkább. 

A Gizella Malom belső tereinek átalakítása során több részletet is megőriztek az épület eredeti karakteréből; a nyerstégla falak, a mennyezeten futó fa gerendák, valamint a magas beltér, mind az ipari múltra emlékeztetnek. A malom faszerkezetes belső terét az átépítés során tűzvédelmi okokból sajnálatos módon nem lehetett megtartani, így az épület külső váza maradhatott csak meg, belül pedig teljesen új épület formálódott. 

Optinvest.eu

Fotó: Optinvest.eu

 

TimeLessDesign

Fotó: TimeLessDesign

 

A több mint 130 éves monumentális épület belsejében egy átrium található, ahol az ötletadó Kállai Katalin javaslatára – aki egyébként maga is lakástulajdonos a házban – alakították ki az Átrium Galériát, amely kortárs magyar alkotásoknak ad teret. 

Körben, az átrium folyosóra néző falain 19 üres keret található. Bár nem tudni pontosan, hogy ki és miért helyezte el a kereteket, de valószínűsíthető, hogy díszítés céljából kerültek fel a falakra. A keretek kihasználásával kapcsolatban a lakóközösség több kezdeményezéssel állt elő. Az első gondolat az volt, hogy a keretekbe néhány, a Malomról készült archív fotót állítanak ki. Ezután arra érkezett javaslat, hogy magyar – első sorban szecessziós és avantgárd – festmények reprodukciói kerüljenek a meglévő keretekbe, majd a továbbiakban született csak meg a végső elképzelés, miszerint magyar kortárs festők munkái legyenek kiállítva a Galériában. 

Ferenczy Zsolt: Olvadás

Fotó: a szerző

 

A lakóközösség lelkesen fogadta az ötletet és hamar kialakult egy szponzorációs rendszer is, amelynek köszönhetően mára 9 festmény és egy plasztika is a galéria részét képezi. Arról, hogy milyen festmények kerüljenek a kiállítótérbe, a tárlat kurátora, Szurcsik József Munkácsy-díjas festőművész, az MKE rektorhelyettese, valamint a Számvizsgáló Bizottság és a szponzorok döntenek. 

A Galéria nem titkolt törekvése, hogy a magyar kortárs festészet teljesítményeinek minél szélesebb spektrumát sorakoztassa fel. 

A legújabb festmény, Gulyás Andrea Katalin: Error című képének felavatására november 18-án, csütörtökön kerül sor az Átrium Galériában. 

A képavató Facebook eseménye az alábbi linken érhető el: https://www.facebook.com/events/3049857085273539/?ref=newsfeed

 

Gulyás Andrea Katalin: Error

Fotó: Kállai Katalin 

 

Nyitókép forrása: Optinvest Zrt. 
Fekvő kép forrása a főoldalon: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
Facebook kép forrása: TimeLessDesign

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Darvasi Dominika --


További írások a rovatból

építészet

Kiállítótér egy erődben Kiállítótér egy erődben
Egy látogatásra érdemes új célpont
építészet

Átadták a 17. Média Építészeti Díjait  Átadták a 17. Média Építészeti Díjait 
Így telt a MÉD gálaestje 
építészet

Tér-erő-tér Tér-erő-tér
Claus Käpplinger (szerk.): Spaces of Intensity. 3h architects. Birkhäuser, 2020
építészet

Az új Vénusz, vagy a láger? Az új Vénusz, vagy a láger?
A dán Királyi Színház épületei

Más művészeti ágakról

Gondolatok a 18. Verzió nemzetközi versenyprogramjának filmjeiről
irodalom

Troliszellem Troliszellem
Helyzetjel
gyerek

Kormos külső, tiszta szív Kormos külső, tiszta szív
Marék Veronika: Kéményseprő Kelemen, Pagony, 2021
Piros Vera Eltévesztettem drágám című könyvének bemutatója


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés