bezár
 

gyerek

2022. 03. 29.
Felnőttaggódás van, meg szontyolodás
Jakabovics Tibor Szerintemezazegész című könyvének online bemutatójáról
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Rendhagyó családi könyv kicsiknek és nagyoknak – hirdette a a Szerintemezazegész című kötet online könyvbemutatójának eseményoldala. Hogyan lehet feldolgozni a kötetet is ihlető pandémiás időszak élményeit? Miképp tudjuk összezárva is szeretni családtagjainkat? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ március 17-én a bemutató moderátora, Bálint Edina szerkesztő-műsorvezető, valamint beszélgetőpartnerei, Jakabovics Tibor szerző, Búzási Gyopár-Orsolya illusztrátor, Köhler Kata pszichológus, és Scherer Péter színművész.

„Mikor az ember picit összezáródik a szeretteivel, akkor egy csomó minden kiderül, például saját magáról is. Rájön például arra, hogy soha senki nem nő fel igazán” – válaszolja Jakabovics Tibor arra a kérdésre, miért szerette volna megírni ezt a könyvet, majd így folytatja: „és akkor meg kell egy kicsit szólalni gyerekhangon”. Saját bevallása szerint, háromgyermekes édesapaként nem jelentett számára nehézséget belehelyezkedni a könyvben megszólaló gyerek szerepébe. Az Equibrilyum Kiadó gondozásában, 2021. december 10-én megjelent kötet a karantén ideje alatt született, ahogy a szerző fogalmazott, „egy rakás furcsa szituációból”, egy nagycsalád életének zárt ajtók mögé szorított, mulatságos és szívszorító helyzeteiből. Köhler Kata pszichológus számára a pandémia kezdeti szakasza, ami a történet kiindulópontja, összecseng a jelenlegi háborús állapottal, mivel egy váratlan krízishelyzetről van szó, amiről még nem lehet tudni, meddig fog tartani. Félelmek, szorongások, rémképek lesznek úrrá rajtunk, felnőtteken is, tehát először nekünk kell megnyugtatni saját magunkat, értelmeznünk kell a dolgokat, és megpróbálni humorral, játékkal, a közösség erejével oldani a helyzetet. Ehhez elengedhetetlen a szülők részéről történő szemléletváltás, ami be is következik a könyvbéli történet egy bizonyos pontján.

A filmes szakmából érkezett Búzási Gyopár-Orsolya, a könyv illusztrátora, akinek Az utolsó mese című, Ottlik Géza novellája alapján készült hat perces animációs filmjét, 2021-ben Magyar Filmdíjra jelölték, Legjobb animációs film kategóriában. A művész hangsúlyozta, hogy bár a könyv egy kislány szemszögéből íródott, de ugyanolyan hangsúlyos benne a felnőttek jelenléte is, és ő ezt a többrétegűséget szerette volna ábrázolni: a képek is kevert technikával, digitális kollázzsal készültek, valóság-és fantáziadarabkák elegyéből. Mivel családi könyvről van szó, a humor nem csupán a szöveg szintjén jelenik meg. A képi világ is kicsit karcos, ironikus, szemben a klasszikus gyerekvilág ábrázolásmódjával. Már folynak az előkészületei egy animációs sorozatnak, ami a Szerintemezazegész nyomán, abból inspirálódva készülne, még több történettel a szóban forgó családról. A kislány mesélőt, egy nyolc-tíz év körüli főszereplőt, casting keretén belül fogják kiválasztani, a film megjelenése legkésőbb nyárra datálható. Az addigi legfontosabb feladat, ahogy az illusztrátor mondta, hogy „beszélhetőre kell faragni a szöveget”.

A vegyészmérnök, természetvédő szerző 2021-ben megjelent, Mókusugrás – Ültess fát című kötetéből készült hangoskönyvet is Scherer Péter színművész olvasta fel, aki így vélekedett az anyagról: ”A szöveg fűzése fantasztikusan érdekes, nem könnyű felolvasni, mintha Dragomán Gyuri írta volna”. A központozás nélküli, hosszú körmondatok, amik nagyon erősek, a színművész számára a Jancsó Miklós féle hosszú snitteket idézik fel. Egy tíz perces, vágás nélküli filmképnek teljesen más belső ritmusa van, már az elején tudni kell, hogy miről fog szólni a mondat vége, mert mondaton belül is előfordulhat egy-egy nézőpontváltás „Kell bírni levegővel, elegáns és vagány, de meg kell dolgozni vele.” A szakemberek szerint a történet tele van finom humorral, de meghúzódik a sorok mögött a szorongató bizonytalanság is, bőven van tehát párhuzam a jelenlegi háborúval: bizonyos dolgok felett nincs kontrollunk.

Scherer Péter, aki három fejezetet is felolvasott a könyvből, megmutatta a kiadvány második oldalát, amiből rendkívül praktikus módon, egy csiga alakú ugróiskolát lehet kihajtogatni. Azonban csakhamar fény derült rá, hogy azért lett utólag beragasztva, mert a nyomdában kifelejtették az első oldalt. Ez összecseng a szerkesztő, Imre Judit koncepciójával, aki olyan külalakot álmodott meg a könyvnek, mintha már több gyerekkézen is átment volna. Például fellelhető benne egy gyárilag odakent kávéfolt, de Búzási Gyopár-Orsolya keresztfiának covidot ábrázoló gyerekrajza ugyancsak belekerült. Az egyik oldalon a sugdosás is le lett rajzolva, minden él, mozog, pulzál a könyvben, teljesen reális célkitűzés annak megfilmesítése. Az illusztrátor személyes kedvence, amikor az édesapa arra vállalkozik, hogy befesse a felesége haját, de végül nem sül el túl jól a dolog.

Szintén szóba került, hogy mennyire következett ez a mostani kötet Jakabovics Tibor előző, Mókusugrás - Ültess fát című könyvéből. „Szerintem aki egyszer belekóstolt, és úgy érezte, sikerült valamit teremteni, az soha többet nem szabadul” – vélekedik erről az író. De vajon mennyire segítheti műve a szülőket abban, hogy megértsék a kicsik lelki világát? A pszichológus szerint sok kifejezés összetett, komplikált, például a kommunikációs csatorna, vagy a mordizomadta, mint bosszankodás, ezeket először neki is meg kellett érteni. De ezáltal közös, családi élményt adhat, együtt is meg lehet beszélni a hallottakat. A műben is sok új kísérlet jelenik meg, egy hiba, egy váratlan helyzet új lehetőségekhez vezethet, új hobbik kipróbálásához, amik akár állandó részei lehetnek később a mindennapjainknak. Az illusztrációkból szintén lehet inspirálódni, mit és hogyan lehet közösen játszani, alkotni.

Végül a könyv kapcsán az is szóba került, fel lehet-e készíteni a lelkünket a fent említett, kontroll nélküli szituációkra. „Mindenkinek más tud biztonságot adni, de maga az, hogy valamit kontrollálni tudunk, biztos, hogy segít.” A pszichológus szakember szerint megoldást jelenthet a mindennapok strukturálása, napirendkészítés, szabályok felállítása, vagy akár a faültetés. Jakabovics Tibor például minden kinyomtatott példány után elültet egy fát, továbbá a Szerintemezazegész-Mesevírus lapjai minősített FSC papírból vannak. A kötetből hangoskönyv is készül, melynek megjelenése áprilisra várható. Az utolsó, 25. fejezet is elhangzott Scherer Péter színművész tolmácsolásában, melyről kiderült, hogy a szerzőnek és Köhler Kata pszichológusnak egyaránt ez a kedvence: nem csupán rendkívül megható, hanem útmutatást is ad arra nézve, hogyan lehet felfejteni egy család belső erőforrásait: „Mikor becsukom a szemem este, ideképzelem a legszebb láncomat, ölelésből van, mindenkit megölelek, aki szeret, és ők is megölelik a rengeteg mindenkit, akit szeretnek, és hullámzik az ölelés, hullámzik messzire, egészen az első emberpárig, aki ideköltözött erre a gyönyörű Földre, őket is megölelik a gyerekeik, onnan indul újra a hullám errefelé, felém, felénk, örökös, véghetetlen, ölelő szeretet.”

Képek: A könyv facebook oldala

nyomtat

Szerzők

-- Márkus Judit --


Más művészeti ágakról

Láng Orsolya Ház, délután című könyvének bemutatójáról
irodalom

A Jelenkor Kiadó új költészeti kiadványainak bemutatója
Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről
A 14. Frankofón Filmnapokról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés