bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Márkus Judit --

felhasználói adatlapja

Márkus Judit által feltöltött cikkek:

Hercules wins
A tíz pluszos korosztály viszonylatában két és fél óra meglehetősen meredeknek tűnik egy tömény ógörög tragédia prezentálására. De nem akkor, ha mindezt élő videójáték formátumban élvezheti a kiskamasz. Ha a színpadi tér egy folyamatosan pulzáló, emelkedő-süllyedő látványorgia, amin korinthoszi oszlopnak álcázott bárányfelhők folynak át, van nonstop gyroszos, felnagyított mobilkijelző és gameboy monitor, a szünetben angry birds szórakoztat, a felgyorsult világ érzet kiteljesedéseként pedig szakadatlan zenezuhatag, dübörgő basszussal. Zeusz egy öntetszelgő, öltönyös fószer, a rögbijátékos szökevénynek öltöztetett Héraklész/Herkules pedig olyan hiperaktív, mintha erejét a színen villogó energy jelekből nyerné.
Minden női szereplő én vagyok
A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) idén hatodik alkalommal ítélte oda a Csáth Gézáról elnevezett kitüntetést, ezúttal Elekes Dóra költő, író, irodalomtörténész, műfordító számára. A kuratórium elsősorban a díjazott humorát, kivételes témaválasztását, műfordítói erényeit emelte ki. A Tündi és Samu (2014), A muter meg a dzsinnek (2015), valamint a Dettikéről és más istenekről (2016) gyerekkönyvek szerzője az elismeréssel egyetemben egy névre szóló hentesbárdot és egy fél disznót is átvehetett. Tizenévesekről, gyermeki látásmódról, gyerekirodalomról beszélgettünk, illetve arról, mi lenne az a kérdés, amire szívesen válaszolna, de még senki sem tette fel.
Életmentő hatlábú
A 2006-os Irgalmasvérnő című verseskötete óta feltétlen híve vagyok Kiss Judit Ágnes költészetének. Amikor pedig megismertem a kicsiknek szóló könyveit, azonnal tudtam: ha csak egy mesekönyv lehetne a gyerekeim polcán, az biztosan valamelyik Babaróka kötet lenne. Pár hónapja pedig egy újabb mesével jelentkezett a szerző, melynek főszereplője egy végtaghiányos kislány. Ám a könyv egyik legnagyobb erénye, hogy a hétéves Zsófi történetén keresztül egyáltalán nem ezt hangsúlyozza Kiss Judit Ágnes.
Hátha találunk megoldást
Janik László színész-rendező és Varga Bálint zeneszerző 2013 óta dolgozik együtt olyan művek zenés színpadi adaptálásában, mint az Oz, a csodák csodája, A kis herceg, a Gyerekrablás a palánk utcában, a Keménykalap és krumpliorr, vagy az immár ifjúsági tévéfilm változattal is bíró Tessék engem elrabolni. A Szegedi Várjátékok alkalmával bemutatott produkciók közül a Keménykalap és krumpliorr átdolgozását több vidéki teátrum is átvette, augusztusban pedig a Veszprémi Petőfi Színház tolmácsolásában elnyerte a legjobb gyermekelőadás díját, a XI. Magyar Nyári Fesztiválon. Szeptember 17-én este a szerzőpáros egy saját produkcióval, egy műfajilag is kuriózumnak számító tinimusicallel debütált a Szegedi Vízi Színházban. Az ősbemutatóról a dalszövegeket is jegyző darab író-rendezőjével, Janik Lászlóval beszélgettünk.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés