bezár
 

art&design

2022. 06. 06.
A kiskunhalasi feketepárductól a Red Dead Redemptionig
Neked már megvan a heti Praedád?
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
„Vigyázz, a kert a hídon túl már dzsungel. / Arra vesznek el a legvakmerőbbek. / Változnak liánná, tigrissé, kővé, / S nem gondolkoznak a kert titkáról többet.”* A PRAEda kéthetente hétfőn megjelenő kiállítás- és eseményajánló cikksorozat, melyben korábbi gyakornokok, és most már jelenlegi szerzők mutatják meg saját szemszögükből, hogyan választják ki azokat a képzőművészeti programokat, amelyekről nem érdemes lemaradni. Célkeresztben Lang László** kiállításajánlói. 

Bármiféle előzetes elképzelés nélkül, teljesen az ösztöneimre hagyatkozva indultam el a kortárs képzőművészeti élet dzsungelében, mégis úgy alakult, hogy a választott praedáim két jól behatárolható téma köré csoportosultak. Az egyik visszatérő motívum az ember és a környezet viszonya, amely Csáky Marianne kiállításán éppúgy megjelenik, mint a Fuzzy Earth And the Beast returns című tárlatán. A másik egységet azok a művészeti egyetemek kiállításai alkotják, amelyeket a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának, illetve az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Média & Design tanszékének hallgatói rendeztek.

Fuzzy Earth: And the Beast returns
PINCE Galéria ⊕ megtekinthető: június 14.
További információ ezen a linken

Gyerekkorom óta foglalkoztatnak a bestiáriumok és a különböző kultúrák mitikus lényei, így elég egyértelmű választás volt a Fuzzy Earth alkotópáros kiállítása. Nem is kellett csalódnom, hiszen olyan állati és növényi monstrocitások is terítékre kerültek, mint a leshy – vagyis a szláv néphagyományból ismert erdei szellem –, illetve a hazai kriptofauna nemrég dokumentált képviselője, a kiskunhalasi feketepárduc. Egyszerű szörnygyűjteménynél persze jóval többről van szó, a tárlaton megidézett lények ugyanis mind az emberi civilizáció és a természet határterületeit lakják, sőt, rajtuk keresztül megfigyelhetjük a környezethez fűződő viszonyunk visszásságait. Jó példa erre a bestiárium egy hétköznapibb tagja, az akác, amely bár invazív fajként veszélyt jelent az őshonos növényvilágra, a méhészetben betöltött szerepe miatt mégis fontos részévé válhatott a magyar agrárkultúrának. A lényekre reflektáló, legkülönfélébb anyagokból megformált objekteket egy 3D animáció és archív felvételek felhasználásával készült videóinstalláció egészíti ki, amely megszólít, és arra ösztönöz, hogy felülvizsgáljuk a természetről alkotott antropocentrikus elképzeléseinket.

And the Beast returnsFuzzy Earth: And the Beast returns, 2022. Installáció. Fotó: Gyuricza Mátyás
Csáky Marianne: A másik bolygó
INDA Galéria ⊕ megtekinthető: július 29.
További információ ezen a linken

Vajon mi mindent tudna mesélni egy kő, egy strucc, esetleg egy vaddisznó? – előfordul, hogy ilyesmiken gondolkozom. Vagy milyen emlékek alapján rekonstruálná egy későbbi, galaktikus léptékű civilizáció embere azt a kort, amelyben jelenleg élünk. Legújabb, pár napja megnyílt kiállításával Csáky Marianne is hasonló kérdésekre keresi úgy a választ, hogy alternatív, olykor emberiségen és földi életen túli perspektívákból vizsgálja a huszadik és a huszonegyedik század történelmét. A művészre jellemző fotómanipuláció és selyemapplikáció itt is megjelenik, kiegészülve a közelmúlt háborús eseményeit megörökítő sajtófotókból és azokkal a szénrajzokból összeollózott montázsokkal, amelyek a történelmi jelenetekbe bevonódó állatokat ábrázolnak. A másik bolygó képzetét Csáky különleges fényviszonyok között készült fotói teremtik meg, a személyes történelem eseményei pedig a családi fénykép- és videóarchívum feldolgozásán keresztül bontakoznak ki.

Csáky Marianne: Város romokbanCsáky Marianne: Város romokban, 2022. Szénrajz és fotónyomat Hahnemuhle papíron, 93x148 cm. Reprodukció az INDA Galéria jóvoltából
A vizák megfordulnak | az MKE Doktori Iskolájának kiállítása
Fészek Művészklub ⊕ megtekinthető: június 18.
További információ ezen a linken

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatói kiállítására eleve kíváncsi voltam – leginkább talán Ulbert Ádám és Agg Lili részvétele miatt –, de a tárlat címe annyira illeszkedett az ember és környezet tematikába, hogy már csak ezért is muszáj írnom róla. A viza-metaforát különösen erősnek érzem, hiszen a jelenlegi politikai és gazdasági berendezkedés egyszerre károsítja a környezetet és szorítja korlátok közé a művészeti intézmények hallgatóit: ahogy az ívásra készülő vizák visszafordulásra kényszerülnek a vízlépcsők miatt, éppúgy beszűkültek a kortárs művészek lehetőségei is. Kovács Gyula A. kiállított munkája kifejezetten a folyószabályozás káros hatásaival foglalkozik, és a természet kizsákmányolását feltáró ökológiai kutatást remekül ellenpontozzák azok az ártéri erdőkben bolyongva készített analóg fotók, ahol kibontakozik a burjánzó ősvadon képe.

Kovács Gyula A. Az ősvadon felfejtéseKovács Gyula A.: Az ősvadon felfejtése, 2022. Installáció. A szerző fotója

⊕⊕⊕⊕⊕

IGEN – NEM – MÉGSEM kiállítás. Media & Design Eger x ISBN
ISBN könyv+galéria ⊕ megtekinthető: június 7–17. 
További információk ezen a linken

A művészeti egyetemeknél maradva az egri Média & Design Intézet tervezőgrafikus hallgatói a különféle zine-ek és egyéb ritkaságok lelőhelyeként ismert ISBN könyv+galéria kiállítóterében mutatkoznak be a fővárosi közönségnek. Személy szerint hajlamos vagyok túlságosan is a képzőművészetre koncentrálni, pedig a design területén legalább annyi az érdekesség, ahogy azt az egri hallgatók munkái is bizonyítják. Pál Erik kiadványa például szubjektív érzéseken és Áfra János versein keresztül mutatja be Hajdúböszörményt, Szűcs Rebeka pedig a Red Dead Redemption című videójáték fegyvermagazinját és cigarettásdobozait gondolta újra játékos, meseszerű formában. Külön érdekesség, hogy a megnyitón a kísérleti filmes munkásságáról ismert DJ Ivan Buharov „ápolt atmoszférával” várja majd a látogatókat.

Szűcs Rebeka: Digital Cowboy MagazineSzűcs Rebeka: Digital Cowboys' Gun Magazine, 2022. Riso print kiadvány. Reprodukció a művész jóvoltából

⊕⊕⊕⊕⊕

Fotók:
PINCE Galéria, Gyuricza Mátyás // az INDA Galéria jóvoltából © Csáky Marianne // saját fotó © Kovács Gyula A. // a művész jóvoltából © Szűcs Rebeka //Grafika: Dobos Csenge

* A versrészlet Kemény István Vörös betűs tábla a kertben, amit Charles Darwin nem biztos, hogy észrevett című verséből, 1982. szeptember 24.
                                                       ⊕ ⊕ ⊕
** Lang László: angol és művészettörténet szakos egyetemista vagyok. Ahogy az életben, úgy a művészetben is túl sok minden foglalkoztat egyszerre, a trecento festészettől Erdély Miklóson át pályakezdő művészek kocsmakiállításáig. Legnagyobb biztonsággal a régebbi korok művészetéről írok, de szívesen ugrok fejest a szakterületemtől egészen távol eső témákba is.
                                                       ⊕ ⊕ ⊕

nyomtat

Szerzők

-- Lang László --


További írások a rovatból

Az antropomorf jelleg mint animációs karaktertipológiai megközelítés
art&design

Tetőtér-interjú Koleszár Stellával
art&design

Interjú Esterházy Marcellel a MODEM-ben tartott kiállítás kapcsán
Egy pozitív példa: Cered

Más művészeti ágakról

A Corvina Kiadó Plautus: Hét komédia című kötetéről
(Nép)mesék és kisebbségi diskurzusok Szegeden
Kristyna Litten: 80 kutyával a Föld körül
Jonathan Glazer: Érdekvédelmi terület


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés