bezár
 

film

2022. 11. 03.
Az amorftól a dokumentaristáig: legújabb animációs gyöngyszemeink
Beszámoló a 10. Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztiválról
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Tizedik alkalommal tartották meg Budaörsön a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált, amely idén is gazdag betekintést nyújtott látogatóinak az animációs film sokszínű irányzataiba. Cikkünkben a Fiatal rendezők versenyprogram magyar filmjei közül mutatunk be kiemelkedő alkotásokat.

A Primanima filmfesztivál a hazai animációs filmezés egyik legfontosabb fóruma, amelyen évről-évre megannyi workshop, szakmai fórum és beszélgetés mellett kitüntetett figyelmet kapnak a fiatal animációs filmesek bemutatkozó munkái. A fesztivál idén a Primanima masters versenyprogrammal bővült, melynek keretében tapasztaltabb rendezők filmjeit ismerhettük meg, de a fiatal rendezők munkáinak nagyközönség elé állítása továbbra is központi jelentőségű maradt.

Mindig izgalmas kérdés, hogy az újonnan felbukkanó alkotók munkáiban felfedezhetők-e közös stílusjegyek vagy motívumok. Beszélhetünk-e a kortárs animációban irányzatokról, vagy inkább különálló szigetekként érdemes ezeket a műveket vizsgálni? A következőkben a Primanima idei felhozatalából néhány remekül sikerült magyar animációt mutatunk be, megközelítésmódjuk szerint csoportosítva azokat.

The Pattern

Bogyó Péter: The Pattern

Az idei fesztiválon a karakteres stílusú, sokszor összetett szimbólumokkal dolgozó, narratív animációsfilmek izgalmas válogatásával ismerkedhettünk meg. A legjobbak ezek közül elvont képi világuk ellenére mégis letisztult ötletre épültek: ilyen volt Bogyó Péter The Pattern című munkája, amely a fesztiválon a legnépszerűbb magyar animációnak járó Macskássy Gyula-díjat, valamint a diákzsűri díját nyerte el. A három különböző stílusban megrajzolt film egy méhecske, egy öregember és egy kisfiú életét meséli el, sok meglepő fordulata ellenére folyamatosan fenntartotta a figyelmünket és izgatottan vártuk, mire fut ki a történet. Hasonló élményt nyújtott Bárány Dániel zenei ritmusokra épülő Vacsora című filmje, amely egy átlagos családi vacsora egyre feszültebb légkörét kizárólag vizuális és zenei eszköztárral keltette életre. Nem utolsó sorban pedig kiváló ötvözete volt az egyedi hangnak és a sajátos formanyelvnek a PrimaSound-díjat megnyerő Hárshegyi Vivien Felhők felett című filmje, amely egy szakítás utáni csalódás, valamint a gyász és a gyógyulás időszakait mutatja be tömérdek humorral és önreflexióval. Ezek a filmek arra mutattak rá, hogy a fiatal magyar animációs filmesek egyfelől képesek nagyon egyedi stílust létrehozni, másrészt jó történetmesélői adottságokkal rendelkeznek, harmadrészt pedig rendkívül viccesek.

Felhők felett

Hárshegyi Vivien: Felhők felett

A fesztiválon nagy szerepet kaptak a nem narratív, absztrakt képi világot használó rövidfilmek is, amelyek nem cselekmény, hanem a vizuális stílus révén tudtak eredetit alkotni. Kiemelkedő példa erre a Nyugvó köd, amellyel az alkotó, Fábián Nikolett a legígéretesebb magyar animációs tehetségnek járó George Pal-díjat is megnyerte. A filmben egy szanatóriumi medence ablakából nézzük végig, amint a lenyugvó Nap eltűnik a végtelen tenger horizontján, miközben a kőépület szilárd formái fokozatosan elfolynak, szétmállanak, a szigorú struktúrák amorf alakzatokká változnak. Ahogy a rajzok egyre inkább nonfiguratívvá válnak, Fábián elemi szinten ragadja meg az elmúlást, üres és cselekmény nélküli tereivel metafizikus hangulatot keltve. Nem kell a képek mögött mélyebb olvasatot keresni, a vizuális fogalmazásmód és a kiváló zenehasználat önmagában is roppant erős nosztalgikus sóvárgást idéz fel bennünk egy visszahívhatatlanul letűnt világ iránt.

Nyugvó köd

Fábián Nikolett: Nyugvó köd

Bemutatkoztak a fesztiválon animációs dokumentumfilmek is. Ezekben a filmekben interjúfelvételekhez, beszámolókhoz vagy egyéb hanganyagokhoz teremtattek az alkotók vizuális kontextust. Az animációs dokumentumfilmek azért hatásosak, mert a hétköznapi élőbeszéd töredékességét sokszor izgalmas, expresszív képekkel dolgozzák fel. Miközben társadalmilag fontos témákat közvetítenek, az animációval művészi szintre emelik azokat. Mucsi Milán Kor-társak és Szucher Ágnes Szerelem a korona idején című, hétköznapi emberek monológjaiból összevágott kollázsai szellemesen adják vissza az elmúlt évek általános hangulatát. Gyurkó Vitéz Károlyi Gábor Zsolt vagyok című munkája, amely a nemzetközi zsűri különdíját nyerte el a fesztiválon, egy autista férfi belső világához juttat közelebb az animáció segítségével.

Az animációs dokumentumfilm műfajában a fesztivál legfontosabb filmje azonban Kajlik Eszter Még egyet apuka kedvéért című filmje volt, amelyben az ún. férjöltés nevű szülészeti beavatkozás valódi elszenvedői kapnak hangot. A megalázó és embertelen beavatkozás lényege, hogy a gátmetszés után az orvos egy öltéssel szorosabbra varrja össze a hüvelyt, hogy a férfi számára hasonlóan kellemes legyen az együttlét, mint szülés előtt volt, ám ennek a következményei rengeteg fájdalommal és kárral járnak a nő számára. A film a szülészeti erőszak tabusított témáját nyersen és közvetlenül mutatja meg, rendkívül megrázó, ám kétségtelenül hatásos és erőteljesen felépített alkotás. Jól példázza, hogy az animációs filmforma nem minden esetben csupán stíluseszköz, bizonyos helyzetekben anonimitást megőrző platform is lehet olyan emberek számára, akik szeretnék megosztani a történeteiket, de hagyományos körülmények között nem biztos, hogy lehetőségük van rá.

Még egyet apuka kedvéért

Kajlik Eszter: Még egyet apuka kedvéért

Összességében a Primanima magyar filmes felhozatala bizonyította, hogy mennyire sokszínű, izgalmas és egyedi látásmódú fiatal rendezőtehetségek bontogatják jelenleg is szárnyaikat. A magyar animációs film napjainkban kifejezetten eleven és izgalmas művészeti irányzat. Izgatottan várhatjuk, milyen új utakat és formákat fog megtalálni a jövőben.

 

Képek forrása: Primanima

nyomtat

Szerzők

-- Horányi Péter --

Horányi Péter az ELTE Filmtudomány Tanszék mesterszakán végzett 2019-ben. 2016 óta jelennek meg filmes kritikái és írásai. Érdeklődési területe az ezredforduló utáni magyar film, a dokumentum és a fikció határterületei, valamint a szerzőiség helyzete a kortárs filmművészetben. 2020-tól a MOME Művészettudomány PhD képzés doktorandusza.


További írások a rovatból

Felix Van Groeningen és Charlotte Vandermeersch: Nyolc hegy
Szilágyi Fanni: Veszélyes lehet a fagyi
Filmtekercs: Tíz a huszonegyből

Más művészeti ágakról

Szabó Márton István: Betonszféra, Scolar kiadó, Budapest, 2022.
A közelmúlt román prózájából
A Prae körkérdése zeneszerzőkhöz: Szőcs Márton válaszol
Keresztes Szent János: Vers az isteniről című írása kapcsán – fordította Takács Zsuzsa


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés