bezár
 

gyerek

2022. 12. 02.
Szabad lélekkel
A Kokas-féle komplex művészetpedagógiai foglalkozás
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Tizenkét gyerek szaladgál önfeledten a Lisznyai Szabó Gábor Alapfokú Művészeti Iskola hangversenytermében. Bár most is Bach muzsika visszhangzik a falak között, ezúttal nem egy reményteljes fiatal növendék játékát élvezzük, hanem azokat a művészet ereje által felszabadított lelki rezdüléseket, melyek a jelen lévő 6-10 éves korosztály tagjaiból varázsolódnak elő. Bán Tamás klarinéttanár, Kokas-foglalkozásvezető, éppen egy komplex művészetpedagógiai órát tart.

A Lisznyai Szabó Gábor Zeneiskola Kokas Klára zenepedagógus, zenepszichológus komplex művészetpedagógiájára épülő foglalkozást hirdetett november 19-én. A kiscsoportos foglalkozást Bán Tamás, az intézmény klarinéttanára tartotta. A Kodály-tanítvány Kokas Klára legelőször 1965-ben indított mesterével komplex művészeti programokat. Mivel a pusztán zenei nevelés során meglehetősen sokszor elkalandozott a gyerekek figyelme, a zenepedagógus egyedi, a kodályi örökségre épülő eszközöket kezdett alkalmazni. Ennek az aktív, minőségi zene befogadásán túl a táncos improvizáció volt az egyik alappillére, a másik pedig a zenei ihletettségű vizuális megjelenítés, legyen az szobrászkodás vagy festés. Mindezen önkifejezési formák együttes hatása elsősorban az érzelmi-akarati képességeket hozta működésbe, ugyanakkor transzferhatásként a kognitív képességeket is fejlesztette. A gyermekek egymás közötti interakciója, a másik személyiségének felfedezése újabb hozadéka lett a komplex művészetpedagógiának.

„Ebben a művészeti programban az alkotó, teremtő folyamat megélése, maga a történés a legfontosabb, és nem elsősorban a produkció” – írja dr. Deszpot Gabriella, Zenei átváltozás című szakmai anyagában. Teljesítményorientált világunkban, mely már a gyermekek legelső intézménybe kerülésével megnyilvánul, ez különösen vonzó értéke a programnak. Természetesen kulcsfontosságú a zene megválasztása is, hiszen ez inspirálja a foglalkozás minden szegmensét. A minőségi zeneanyag meghallgatása már önmagában is gazdagítja az érzelmeket, a szabad térhasználattal ötvözve pedig növeli azt a szabadságérzetet, amely mindenféle alkotásnak lételeme. A szabad térközszabályozás, valamint az érintés tabujának feloldása, a mozgás és a zene univerzális nyelvére helyezi a hangsúlyt, segítve az önkifejezés minden formáját, előcsalogatva a személyiség legegyedibb megnyilvánulásait. A foglalkozásvezető elsődlegesen a szeretetteljes, bizalmi légkör megteremtésén fáradozik: itt ez mindennek az origója, a Maslow-féle motivációs piramis legalsó szintje.

Ez utóbbi feltétel mindig alapvetés a veresegyházi zeneiskolában: a foglalkozás előtt most is málnaszörp, saját, ruhára ragasztható névtábla, valamint Ruszinkóné Czermann Cecília intézményvezetőnek köszönhetően, ismerkedő beszélgetés fogadja a riadtnak tűnő gyerekeket. Érthető a szorongásuk, hiszen egyrészt még sohasem látták egymást, másrészt az óvoda és az iskola korlátai egészen korán keretbe szorított fényképekké nevelik a tanulókat. Ez a foglalkozás éppen ezeket a korlátokat hivatott áttörni, hogy szabadon szárnyalhasson lélek és képzelőerő. „Bán Tamás kollégánkat egészen kicsi kora óta ismerem, ötévesen jött, akkor még a dunakeszi zeneiskolába. Szkubán Judit néni foglalkozásain vett részt, aki most a Kokas Klára Agape Zene-Életöröm Alapítvány elnöke, és annyira megragadt benne ez a módszer, hogy el is végezte a Kokas-oktatói tanfolyamot. Ha a tankerület hozzájárul, szeptembertől ezt szeretném beépíteni a tananyagba, kiváltva a szolfézs órák egy részét” – árulta el az igazgatónő.

Fontos momentum, hogy a gyerekek számára akkor is élvezhető a foglalkozás, ha semmilyen zenei képzettséggel nem rendelkeznek. Itt is van néhány szabály, amit Bán Tamás a találkozás kezdetén azonnal tisztáz a résztvevőkkel: a foglalkozás a szőnyegen zajlik, a történések színhelyét a körberakott székek jelölik ki, tilos olyasmit csinálni, amivel a gyerekek árthatnak egymásnak, illetve amint megy, bátran lehet együtt énekelni. Először egy Weöres Sándor versike, a Szól a nóta halkan című etűd megzenésített változatát ízlelgetik a résztvevők, hallgatják Tamás bácsi hangját, majd egy-egy lurkó halkan rázendít, azonnal látszik, kik fognak először megnyílni, és kiknek megy kissé nehezebben a dolog. Amikor már mindenki biztosan fújja azt a bizonyos dallamot, jöhet a névéneklés: mindenkinek sorra kerül a keresztneve, aki feláll, azt az oktató megforgatja a levegőben, és ki is lehet választani, ki legyen a következő. Hamar megkezdődnek tehát a társas interakciók, és amikor már mindenki körbe-körbe kanyarog, mint a dallam, beindul a csoportdinamika, majd a hang-és ritmusjáték, hiszen a körbe-körbe ismétlődő dalocska minden formában kifejezésre jut.

A foglalkozás minden soron következő momentuma kapcsolódik az előzőhöz, arra épül, abból táplálkozik. A kanyargásból kapujáték alakul ki, egyre több a társas kontaktus és a felszabadult kacagás. Amikor már a mozdulatok is fesztelenebbek, megindul a mozgással kifejezett történetmesélés Bach szvit tételére, amit később megpróbálnak szavakba önteni, majd vizuális alkotásba leképezni az apró résztvevők. Azok a szülők, akik végignézték a foglalkozást, ámulva követhették nyomon azt a csodálatos átváltozást, amint a túlzott követelések alá kényszerített gyerekekből felszabadultan hancúrozó tehetségbomba válik. Hiszen gyerekként mindannyian felszínre kívánkozó kivételes képességekkel vagyunk megáldva: szerencsés esetben ezeket ki is tudjuk bontakoztatni, a legtöbbször azonban feledésbe merülnek, vagy akadályokba ütköznek. A veresegyházi zeneiskolában Hangvarázs koncerttel, valamint január végén egy újabb Kokas foglalkozással folytatódik majd a programsorozat.

A szerző fotóival

nyomtat

Szerzők

-- Márkus Judit --


További írások a rovatból

gyerek

A Ciceró Könyvstúdió pályázata
gyerek

A klasszikus mese új köntösben
Kiss Judit Ágnes: Zsálya hercegnő és a mélyvölgyi utazás
Szabadfi Szabolcs - Trogmayer Éva: Labi, az erdő pékje; Labi és a nagy találkozás

Más művészeti ágakról

Fehér Balázs Benő rendezése a Stúdió K-ban
Dubinyák Réka: Ali, a magyar jezidi
A Prae körkérdése zeneszerzőkhöz: Szőcs Márton válaszol
Keresztes Szent János: Vers az isteniről című írása kapcsán – fordította Takács Zsuzsa


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés