Az új történet elején 2021-ben, az online oktatás kellős közepén járunk, a főhős, Tekla napja teljesen átlagosan indul. A bevezetésből azt is megtudhatjuk, hogy a fizikus zseni lánya, aki nem mellesleg maga is nagyon jól ért a tudományokhoz, magyar irodalomból bizony, nem a legfényesebb.

Az Időfutár vörös hajú zsenije bukásra áll ebből a tantárgyból, de mekkora mázlista az ember, ha a hadronból kialakított gardróbjában a 20. századi magyar irodalom egyik kiemelkedő alakjával, a szivarozó Móra Ferenccel találkozhat. Tekla egy macskás balesetnek köszönhetően először az írónál vendégeskedik, majd hazaérkezés helyett a 18. században találja magát a híres íróval együtt, ahol menten meg is vádolják azzal, hogy boszorkány, márpedig a boszorkányokat akkoriban éppen üldözték. Még jó, hogy a cicás pizsamában bolyongó Tekla stílusa és személyisége annyira lehengerlő, hogy még a hóhér fiát, Zsák úrfit is elvarázsolja, aki végül segítségére lesz a jövőből érkező vendégeknek. Móra pedig pontosan azt csinálja a halál árnyékában, amit cirka kétszáz évvel később: mesél. Az Aranykoporsó című regényéből rengeteg részletet olvashatunk az Időfutárban, Móra kommentárjaival. Érdekes a párhuzam, melyet az ókorban játszódó történet befogadásával nyerhetünk, a plasztikus korrajz és rengeteg tudományos és történelmi utalás ellenére is teljesen beszippantja az olvasót a regény, ahogy ezt a sorozat korábbi részeinél már megfigyelhettük.

A sorozat erőssége az is, hogy könnyedén lépi át a gyerekek mozgatásával a nyelvi korlátokat. Bárhová utaztasson is a hadron, vagy jelen esetben a gardróbszekrény, az Időfutár varázsához mindig is hozzátartozott, hogy nem foglalkozott a különböző nemzetek nyelvével. Talán ez is magának az időutazást segítő szerkezetnek köszönhető?

A szerethető karakterek titka, hogy minden egyes szereplőnek, legyen az a híres filozófus, Rousseau személye, vagy a hóhér, vagy akár maga az író, megismerhetjük az emberi oldalát is. A korábban távoli, érinthetetlennek tűnő személyek és helyszínek megelevenednek, mindez a könyv mögött alapos kutatómunkát sejtet. Itt például elénk tárul Szeged városának korhű képe, és a boszorkányperek statáriálisan működő intézménye, de a rendszerváltás előtti Szeged is sok kalandot tartogat annak, aki továbbra sem riad vissza az időutazástól.

De nemcsak a 18. századi Szegedről, hanem Móra Ferencről és lehengerlő stílusáról is igen pontos képet kapunk. A könyv írója, Vésztis Andrea ugyanis Móra Ferenc dédunokája, és alapos kutatómunkát folytatott dédapjáról is.

Ebben a részben nem tűnnek fel Tekla gimnáziumból ismert barátai, akikkel már mindegyik művelődéstörténeti korban megfordult a sorozatban. A Boszorkánysziget 28 73 azonban 2021-ben kezdődik, amikor az online oktatás még javában dübörög, és Tekla is ugyanolyan problémákkal néz szembe, mint minden végzős gimis. Bár a regény önmagában is megállja a helyét, a történetet mégis azok fogják igazán élvezni, akik végigizgulták az Időfutár többi részét is.