bezár
 

irodalom

2023. 02. 21.
Megszólalni önmagunkról
A Felhajtóerő című kötet bemutatójáról
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Megszólalni önmagunkról Február 15-én került sor a Jelenkor Kiadó és a Vates gondozásában megjelent Fejhajtóerő című kortárs versantológia bemutatójára a Mixát Udvarban. A teltházas kötetbemutatón Elő Csenge Enikő és Bárány Bence szerkesztők, Szenderák Bence felelős szerkesztő, valamint a kötet néhány szerzője, Kemény Zsófi, Kemény István, Fehér Renátó, Erdős Virág, Závada Péter, Kósa Eszter, Pion István, Simon Márton és Kustos Júlia vett részt. Az est házigazdája Pion István volt.

„Hogy ne bukjunk el, végtére is két út kínálkozik. Megmenekülünk néhányan, ügyességünknek vagy a véletlennek köszönhetően, hátrahagyva a többieket. Lehettek volna ők is ügyesek vagy szerencsések. A másik út mára nehezen komolyan vehető, titokban mégis vágyott kockázata a létezésnek. Az, hogy megszólalunk: önmagunkról például, és nem önmagunkért” – írja Beck Zoltán a nemrég megjelent antológiát ajánlva.

A szerkesztők, Élő Csenge Enikő és Bárány Bence

Az est kezdetén a beszélgetésekre és felolvasásokra való ráhangolódásként Girl in the Mirror (Ruskó Eszter) zenélt. Az eseményt Pion István nyitotta meg, aki ismertette az est menetét. Első körben a kötet két szerkesztőjét szólította, Élő Csenge Enikőt és Bárány Bencét. Mielőtt rátértek a kötet bemutatására, Pion István arra kérte Bárány Bencét, hogy röviden ismertesse a Vatest. Megtudhattuk, hogy a Vates a kezdetekben a magyar irodalom által inspirált ruházati márka volt, amely mára már a művészetből is merít inspirációt. A ruhamárka mellett igyekeznek olyan művészeti projekteket is létrehozni, melyeknek jelentős pozitív hatása van a társadalomra nézve. Ezt bizonyítja, hogy megszületett a kötet is. Élő Csenge Enikőhöz fordulva a moderátor arról érdeklődött, hogy hogyan lett a kötet egyik szerkesztője. A válaszból kiderült, hogy Bárány Bence megkeresésére vett részt a szerkesztői feladatban, melyet örömmel végzett. A kortárs szövegek összegyűjtése és szerkesztése szerinte könnyed és organikus munkafolyamat volt. Bárány Bence a versek válogatásához szeretett volna egy pszichológiai modellt alkalmazni. Célja az volt, hogy a versek olyan szerzőktől származzanak, akik több figyelmet érdemelnének, egykötetesek, vagy publikálnak, de még nem jelent meg kötetük. Ezt követően Élő Csenge Enikőtől megtudhattuk, hogy a kiválasztott pszichológiai modell a kötet felosztásából is visszaköszön, ugyanis Tory Higgins selfdiszkrepancia-elméletét követi. Az elmélet szerint az énkép és az önreflexió három aspektusban érhető tetten: egy ideálisban, egy aktuálisban és egy elvártban. A kötet ciklusai is ezt a három fázist követik, melyeket három egymást követő illusztráció is kiegészít. A szerkesztőkhöz intézett záró kérdésre adott válaszból kiderült, hogy a Felhajtóerő cím közös megegyezés alapján született és a kötet borítóján lévő illusztrációkkal is összefügg.

Szerzők és szerkesztők

A beszélgetés után a kötetbe válogatott versekből nyerhettünk ízelítőt. Elsőként Terék Anna megzenésített versét hallhattuk Ruskó Eszter előadásában, majd Kemény Zsófi, Kemény István és Fehér Renátó olvasta fel a kötetben szereplő versét.

A felolvasásokat újra beszélgetés követte. Szenderák Bence, a kötet felelős szerkesztője, miután röviden ismertette a Jelenkor kiadót, a munkafolyamatról mesélt. Megtudhattuk, hogy nem volt szükség szoros korrektúrára, és a más jellegű feladatok is gördülékenyen történtek.

A következő felolvasó blokkot Erdős Virág nyitotta, akit Závada Péter, Kósa Eszter, Pion István, Simon Márton és Kustos Júlia követett. A felolvasások között Girl in the Mirror zenélt. A telt házas esemény végén a közönség zöme elégedetten lapozgatta az újonnan beszerzett Felhajtóerőt.

Felolvasás

Fotók: Vates hivatalos Facebook oldala / Jelenkor hivatalos Facebook oldala

nyomtat

Szerzők

-- Császár Irma Tímea --

1997-ben született Erdőszentgyörgyön, jelenleg Budapesten él. Az ELTE BTK Összehasonlító irodalomtudomány doktori programjának hallgatója. Képregényekkel, különösen a magyar és a román képregénykultúrák sajátosságaival foglalkozik.


További írások a rovatból

Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről
Szálinger Balázs volt a Költőim sorozat vendége
irodalom

Fehér Enikő Az analóg ember című könyvének bemutatója

Más művészeti ágakról

Beszélgetés Karosi Júlia jazz-énekessel
Platon Karataev: Napkötöző – négy szám
gyerek

Kabóca Bábszínház: Dödölle


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés