bezár
 

színház

2023. 09. 19.
Szerelem a határon
Szerelmi háromszög az első világháború árnyékában
Tartalom értékelése (7 vélemény alapján):
Milyen mozgástere van egy házas asszonynak, aki régóta egy másik férfit keres? Hogyan változnak meg a nemzetiségek közötti viszonyok az első világháború után? Hogyan hat ez a változás egy bácskai faluban egy szerb asszony és egy magyar férfi plátói kapcsolatára? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Hunyadi Sándor Feketeszárú cseresznye című darabja, melyet a Miskolci Nemzeti Színház színészei múlt héten a Városmajori Színházi Szemlére (SZEMLE+) hoztak el.

Az első felvonás során a háborúba induló magyar férfiak utoljára szórakoznak, szerenádot adnak egy szerb háznál, majd ott vendégeskednek, a házban lakó nőknek udvarolnak. A lakoma során rendszeresen csendülnek fel népdalok és jelennek meg néptáncok, a katonák haláltól való félelme és az utolsó felhőtlen szórakozás jelenik meg. A felvonás végén azonban azt látjuk, ahogyan a katonák elesnek: sorban sírba csúsztatják őket. Ezek a színészek azonban a későbbiekben is a színen vannak, így izgalmas értelmezési szinttel gazdagodik az előadás.

Szkéné színház

incselkedők

A második felvonás a háború utáni időszakkal foglalkozik: a szerbek elkezdik átvenni a közigazgatást. Trianon ábrázolása azonban nem csak olyan látványos részekben jelenik meg, mint a vörös térkép elégetése, hanem sokkal elemibb szinten is. A szereplők közti viszonyok mintha megváltoznának: a magyarok nem tudnak úgy nézni a korábbi szerb barátaikra, mint azelőtt, néhány szerb pedig kisemmizi a magyarokat. A szerb, de emellett magyar érzelmű Dusán (Lajos András) azonban nem akarja elveszíteni a magyar barátját, Péterházy Gézát (Bodoky Márk). Belgrádi kapcsolatai miatt meg is tudná óvni barátját a szerb hatóságok packázásaitól, azonban világossá válik számára, hogy felesége, Irina (Czvikker Lilla) és Géza régóta szerelmesek egymásba. Ezek után viszont nem tudja, hogyan viszonyuljon régi barátjához, annak ellenére, hogy barátja és felesége kapcsolata teljesen plátói. Ha segítene Gézának megmenekülni, azzal saját házasságát veszélyeztetné.

a viszály

A második felvonás során több szereplő öngyilkos lesz. Őket a korábban is említett „holtak világában” látjuk ezek után, mely viszont keveredik a mi világunk szintjével, a két szinthez tartozó szereplők egyszerre vannak a színen. A holtak fehér ruhában a színpad első felén mulatoznak: iszogatnak, énekelnek és táncolnak, éppen úgy, ahogyan a háború előtti világban. Mintha a halál lehetőséget adna arra, hogy elmeneküljenek a háború tapasztalatától és az ismert világ elvesztésétől, vissza az idilli állapotba. Továbbá azzal, hogy ennyire egy helyre kerülnek a háborúban elesettek és az öngyilkosok, mintha azt is akarná mondani az előadás, hogy a háború értelmetlen, tulajdonképpen öngyilkosság részt venni benne.

a halottak

Az előadást még Ukrajna orosz inváziója előtt mutatták be, és azóta sem veszített aktualitásából. Az egymás mellett élő nemzetiségek közötti viszony gyökeres megváltozása vagy az, ahogyan az emberek próbálják a figyelmüket elvonni arról, hogy háború folyik a világban, mind olyan helyzetek, melyekre a színház így – akaratlanul is – reflektál.

Az előadás bővelkedik a – főleg zenés-táncos – tömegjelenetekben. Ez pedig igényli az alaposan kidolgozott és begyakorlott mozdulatokat, amit meg is kapunk Fűzi Attila koreográfusnak köszönhetően. Ezeknek a betéteknek a szerepe, hogy bemutassák a szereplő kísérletét arra, hogy a háború és a Trianon okozta lelki terhekről eltereljék a gondolataikat. A jelenetek kifejezetten hatásosra sikerültek: budai közönség az előadást megszakítva ezeket hatalmas tapssal ünnepelte.

haláltánc

A Miskolci Nemzeti Színház Feketeszárú cseresznye című előadása egyszerre mutatja be a Trianonhoz kötődő történelmi és emberi viszonyokat, egy izgalmas szerelmi történetet és látványos táncos jeleneteket. Az egyszerre keserű és könnyed darab így egy kiváló színházi élményt jelenthet a zenés színház kedvelőinek.

 

Hunyadi Sándor: Feketeszárú cseresznye

Péterházy Géza: BODOKY MÁRK 
Veliszavljevics Dusán: LAJOS ANDRÁS
Irina: CZVIKKER LILLA
Milica: NÁDASY ERIKA
Danica: PROHÁSZKA FANNI
Pópa: FANDL FERENC
Balázsházy főhadnagy: SIMON ZOLTÁN
Csaholyi hadnagy: SOMHEGYI GYÖRGY
Jankovics: TEGYI KORNÉL
Pántó: KOKICS PÉTER
Nikolics: FECZESIN KRISTÓF
Kispál: KERESZTES SÁNDOR
Püspök: KINCSES KÁROLY
Goran: SZEGEDI DEZSŐ
Nadia: KEREKES VALÉRIA
Anika, Asszony: MOLNÁR ANNA
Csordás: GALAMBOS PÉTER
Ezredes: MÁRTON B. ANDRÁS

Közreműködik a BABRA együttes, valamint Váradi Zoltán, valamint a Fagyi-Zoo növendékek és Vanyó Levente, Volyák Benjámin

Szerb szövegek fordítása: KEREKES VALÉRIA

Díszlettervező: ÁRVAI GYÖRGY 
Jelmeztervező: SZŰCS EDIT
Koreográfus: FŰZI ATTILA
Korrepetitor: NAGY NÁNDOR
Ügyelő: BUDAI RÉKA
Súgó: MÁRTON B. ANDRÁS
Rendezőasszisztens: FEKETE ZSOLT
Rendező: SZŐCS ARTUR

BEMUTATÓ: 2019. OKTÓBER 11.
Miskolci Nemzeti Színház

2023. szeptember 9.
Városmajori Szabadtéri Színpad

fotók: Miskolci Nemzeti Színház (mnsz.hu)

nyomtat

Szerzők

-- Balázs Bálint Tibor --


Más művészeti ágakról

Kristyna Litten: 80 kutyával a Föld körül
irodalom

Az Élet és Irodalom Könyvtolmácsok című beszélgetéssorozatának első alkalma
gyerek

Már lehet nevezni a Pagony Kiadó gyerekirodalmi és illusztrációs pályázatára
irodalom

Vaktérkép


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés