bezár
 

irodalom

2024. 01. 27.
OGM Fotónapló - 2024, január
Nur diesen Tag
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Aznap reggel Frici ért oda hamarabb, ami azért volt meglepő, mert Vili lakott közelebb és mindig figyelt arra, hogy Frici csak második lehessen. Régi verseny volt ez, bár mindketten tudták, hogy színjáték: Frigyes hagyta nyerni Vilmost, mert szerette nézni, ahogy az a kaput bámulja a félhomályban.

Amikor dolgoztak, az Akropoliszra képzelték magukat és görög Assos cigarettát szívtak. Mindig rágyújtottak és szótlanul néztek, miközben fejben újra átvették, kinek mi a feladata a havonta elvégzendő épületmosási szeánszon. A Hősök, ahogy szólították őket a kollégák – mert ők moshatták a Brandenburgi kaput. Végül is minden második berlini hűtőmágnesen ez van, legyen mindig szép tiszta.

Egyikük sem dohányzott, csak itt, a játék kedvéért. Így akartak megszabadulni attól a maradék csempészcigarettától, amit szüleik gyűjtöttek be harmincöt éve és amiből anno mindkét család a megkereste a mellékest. Mindig gyanús volt, hogy is lehet az, hogy mindkét családban pont ez a cigaretta halmozódott fel. Sejtették, hogy féltestvérek, de ez volt az egyetlen téma, amit sosem hoztak szóba. Szebb volt ez így.

Vili másodállásban éjszakánként a kilencvenes évekből itt maradt cigarettaautomatákat szerelt és töltött fel, ilyenkor néha becsempészett pár doboz Assost is, csak hogy fogyjon. Habár a dohány száraz volt és szinte ízetlen, soha nem panaszolták be a cégnél, mert egyesek csak azért használják még az automatákat, hogy néha véletlenül ezt a piros görög paklit dobják ki nekik. A Hackescher Markt környékén volt egy banda, akiknek új szavuk lett a szerencsére: Assos – de ez mellékszál.

Aznap, amikor Frici ért hamarabb a kapuhoz, csak felhozta a család témát. Vili csalódottan nézett rá, miért is kéne elcseszni ezt a szép szeánszot. Némán pakolták ki az esőkabátokat, slagokat, vödröket. A kaput bámulták hosszan, késleltették a melót, egyikük sem akart így nekikezdeni. Frici volt a gyengébb, hebegve azt hazudta, hogy nem kell mitől félni, az anyjától úgy tudja, hogy ő Iggy Pop fia. Vilinek sem kellett több, azonnal kontrázott: tényleg nem kell mitől tartani, mert ő pedig David Bowie-é.

És ez megint csak mellékszál, de az egyikük véletlenül tényleg igazat mondott.

Nur diesen Tag

nyomtat

Szerzők

-- Oláh Gergely Máté --

Oláh Gergely Máté (1983). A Kodolányi János Főiskola angol nyelv- és irodalomtanár – kommunikáció szakán végzett 2006-ban. Reklámügynökségi munkája után jelenleg szabadúszó fotós, leginkább eseményfotókat, portrékat és utcafotókat készít, nem áll tőle távol a szociofotózás sem.


További írások a rovatból

irodalom

Mechiat Zina volt a Boggie: Költőim rendezvénysorozat februári vendége
Recenzió a Természetellenes vadság című líraantológiáról
December 13-án megrendezték a Kis Présházban a Kötetlenül rendezvénysorozat karácsonyi kiadását

Más művészeti ágakról

art&design

Múzeum készül Mexikóvárosban
színház

Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én a József Attila Színházban
Interjú Vermes Dorkával az Árni című első nagyjátékfilmjéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés