A Viltin Galéria honlapján olvasható fenti idézet tökéletesen ráillik Baráth Áron és Pál Katja Gravitáció című tárlatára, ugyanis mindketten padlón vagy alacsony munkaasztalon dolgoznak, mint Pollock, aki ily módon körüljárhatta kompozícióit, botokkal, késekkel és más eszközökkel csurgatta, fröcskölte, locsolta rájuk a festéket. Ez a csorgatásos-csöpögetős (dripping) technika fárasztó volt, ám megérte. A szabadon, expresszív módon való alkotásból zseniális művek születtek, mint a The She-Wolf (1943), a Shimmering Substance (1946) vagy a Number 11 (1952). Jackson Pollock a 20. század egyik legnagyobb hatású művésze volt, akinek spontán, „robbanékony” vizuális nyelvezete a későbbi generációkra, így Baráth Áronra és Pál Katjára is hatást gyakorolt.

Baráth tervezőgrafikusi diplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerezte. „Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén” – írja róla Rieder Gábor művészettörténész.[1] Rieder szerint „Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték”. A megújulásra a 2010-es évekig kellett várni. A monokróm felületek mellett erőteljesebb, spontán gesztusokkal húzott ecsetvonások jellemzik újabb képeit.

Baráth Áron: Cím nélkül, 2025 akril, vászon 110 x 90 cm, a Viltin Galéria jóvoltából

A szlovéniai Muraszombaton született Pál Katja alkotói attitűdjére Jasper Johns nyomta rá a bélyegét. A hagyományos táblaképek négyzet alakú formái helyett sokszögekkel dolgozó Pál művein „A monokróm síkelemekből álló felületek folyamatosan változó kapcsolatban vannak egymással. A műtárgy körbejárása során ezek az aktív geometriai vetületek több nézőpontból válnak értelmezhetővé, hiszen a kompozíció továbbfut a képek szélein, így mosva el annak határait”.[2] Számítógéppel tervezett művei képtestére maszkolással viszi fel a tervet, a kivitelezést pedig manuálisan végzi.

Pál Katja: CRISTINA-KMET09 2025 akril, aluminium kompozit lemez 90 x 99 cm, a Viltin Galéria jóvoltából

Számos izgalmas tárlatot láthattam már a kortárs képzőművészet hazai és nemzetközi alkotóival egyaránt foglalkozó Viltin Galériában, amelyet legutóbb Rózsa Luca Sára torz óriásai miatt kerestem fel. Óriásokkal ezúttal nem találkoztam, játékos formákkal, lenyűgöző elkenésekkel annál inkább. Pál Katja munkáit is érdekesnek találtam, mégis Baráth Áron akrilvásznain akadt meg először a szemem. Közelebb léptem a Cím nélkül (2025) képéhez, hogy tüzetesebben szemrevételezzem felületén a nagy gesztusokkal elkent festéket. Hullámok, ívek, barázdált szántóföld, lágyan leomló szövetek, rongyszőnyegek jutottak az eszembe. A citromsárgában, lilában és pirosban „tetszelgő” kompozíció dekoratív, nem csak szépsége, hanem a dinamikus vonásokban rejlő játékosság, ritmus miatt is. „Csáberőből” nincsen híján a Cím nélkül (2024), 90x70 cm méretű műve sem, sőt. A képmezőt átszelő vonalrengeteg vérvörösben „izzik”, a látvány brutális. A kisebb, 40x30 cm-es Cím nélkül (2024) is izgalmas, az alsó mezőben „patakokban folyik a vér”, persze csak átvitt értelemben. 

Baráth Áron improvizatív módon viszi fel az anyagot felületeire. Expresszív kompozícióin embernek, épületnek, eszköznek nyoma sincs, totálisan absztrakt. Csak színeknek, gesztusoknak, harmóniáknak és ezek nagyszerű együttállásának lehetünk tanúi. „Művei Jackson Pollock dripping, Gerhardt Richter kromatikus absztrakt, valamint Maurer Dóra traszparenciára épülő layerfestészeti programjának 21. századi posztdigitális folytatásaként tekinthetők” – olvasható is a Gravitáció leírásában. Ennél jobban nem is lehetne leírni munkásságát. 

Baráth Áron: Cím nélkül, 2024 akril, vászon 40 x 30 cm, a Viltin Galéria jóvoltából

Pál Katja alkotásaiban nem a színeknek, hanem a formáknak jut szerep. A BENJAMIN-KMET05 (2024-2025) akrillal, alumínium kompozit lemezre készült. Monokromitása ellenére is mosolyt csalt az arcomra ez a lyukacsos, görbített formákból összerakott mű, amelynek „fülig ér a szája”, a szó szoros értelemben. Azt nem lehet ráfogni, hogy olyan lenne, mint a Koncz Zsuzsa által is megénekelt Paprikajancsi, ám mégis egy bohóc asszociációját kelti. Nagy, tágra nyílt „szemei” egy bohóc kíváncsiságával merednek a nézőre. Hasonlóan játékos a CRISTINA-KMET09 (2024-2025). Mégis mi lehet ez? – teszem fel magamnak a kérdést. Kakasfej, netán egy női profil? Biztosat nem tudunk, de nem is szükséges belelátunk valamit, a lényeg a kompozíció harmóniája. Arról van szó, hogy Pál Katja az emberi gesztus teljes kizárásával dolgozik, a festmény mint tárgy érdekli, annak fizikai és esztétikai határait feszegeti. Új formavilágú, vékony rétegekből álló munkái kilépnek a négyzet zárt keretéből és megnyílnak. A GMZ05-a12a3 (2025) és a GMZ07-4cca2 (2025) című művek kompozícióinak egymást metsző ívei szépen simulnak egymásba.

Pál Katja: GMZ019-kp41-a5 2025 akril, vászon, formázott fatábla, 110 x 99 x 4 cm, a Viltin Galéria jóvoltából

Baráth Áron és Pál Katja Gravitáció című tárlata két különböző, ám több tekintetben hasonló attitűddel rendelkező alkotó nagyszerű „randevúja”, gesztus és szín, forma és vonal találkozása. Semmi eget rengető újítás, „csak” tisztes munka. Meglehet, hogy látjuk még őket közösen kiállítani. 

Fejléc kép a cikk tetején: Baráth Áron & Pál Katja: Gravitáció, enteriőr, a Viltin Galéria jóvoltából.

[1] https://mnbarts.hu/muveszek/barath-aron/

[2] http://www.viltin.hu/muveszek/palkatja

Baráth Áron & Pál Katja Gravitáció című kiállítása 2025. március 19. és május 10. között látható a VILTIN Galériában.