bezár
 

film

2025. 10. 29.
Megsérültél? Menjünk haza!
Tudósítás az első DIA filmklubról
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
Elkezdődött a DIA Pszichoanalitikus filmklub a Cirko Gejzírben. Ita Mariann pszichológus és Dombai Dóra filmkritikus első tematikus klubestjén a felcserélhető (?) nemi szerepeket járták körül. Kortárs rendezőnők rövidfilmjeit tekinthette meg a közönség október 13-án, a vetítést pedig beszélgetés követte Borgos Anna pszichológussal.

„Vissza a pszichoanalízishez, vissza a pszichoanalitikus gyökerekhez” – kezdte bevezetőjében Ita Mariann. A kortárs filmértelmezésben ugyan háttérbe szorult a megközelítés, de a legprogresszívebb értelmezések alapja is, sokszor a pszichoanalízisen nyugszik. A pszichoanalízis alkalmazási területeként is tekinthetők ezek a filmek, értelmezések. Fontos ez a látásmód, érdemes elsajátítanunk – fejti ki a vetítés előtt Ita Mariann.

Minden hónapban egy rövidfilm-válogatással készülnek. Ezeket a filmeket a prae.hu film rovatának állandó szerzője, Dombai Dóra Veszélyes lehet a mozi (Prae Kiadó, 2024., szerk.: Forgács Nóra Kinga) című könyvéből válogatták. Ez a könyv fogja képezni az első évad tematikai gerincét. Dóra rámutat egy izgalmas tendenciára: a magyar rendezőnők kiáramlására a 2010-es éveket követően. Számos kisfilmet, nagyjátékfilmet készítettek, amit a szakma hazai és nemzetközi díjakkal is méltatott. A Veszélyes lehet a moziban egyszerre mutatja be a tendenciát, és elemzi, értelmezi azt: tíz magyar rendezőnő életművét, munkásságát; nagyjátékfilmtől a kisjátékig, diplomafilmekig.

Dombai Dóra: Veszélyes lehet a mozi

Ezek a kisfilmek, egyéb témák mellett, a nemi sztereotípiákból való kilépést jelenítik meg, és tematizálják. Lehetséges-e a csere, egyáltalán beszélhetünk-e női és férfi szerepkörökről? Ha igen, milyen következményeket vonnak maguk után?
 

Vetített rövidfilmek (címükre kattintva megtekinthetők):
Szilágyi Fanni: A csatárnő bal lába életveszélyes (2017, 8 p.);
Szeleczki Rozália: Rozgonyiné (2018, 22 p.);
Lakos Nóra: Edina (2011, 18 p.)


Rövideket álmodni

„Sokan, sokféleképpen vontak már párhuzamot az álmodás és a filmnézés tevékenysége között. A film befogadása is kvázi regresszív állapot; mozdulatlanság, sötétség, érzelmi involválódás jellemzi mindkettőt.” – folytatja a tematizáló felvezetést Ita Mariann. Kíváncsi a mi tapasztalatainkra is, hiszen a nagyjátékfilmekben hosszú ideig csatlakozunk egy történethez, míg a rövidfilmekkel sokkal inkább egy hullámzás valósul meg.

Belemerülünk adott történetbe, de az tíz-tizenöt perc után kidob minket, azonban ez kimondottan kedvező a saját perspektíva kialakításához, asszociatív gondolatáram létrejöttéhez. A tematikus egységesség, ismétlés olyan, mintha álomsorozat bomlana ki.

Ugyanazon téma visszatér, az álmok összekapcsolódhatnak. Mintha a psziché, tudattalan ugyanazt a témát, problémát próbálná megjeleníteni, csak más-más álomszövetet sző a téma köré – kerekíti le a párhuzamot.

Miről lesz szó?

Szilágyi Fanni A csatárnő bal lába életveszélyesben című rövidfilmjében egy házasságban kezdenek megtörténni csodálatos mesei elemek. Julcsi férjével él egy albérletben, telnek a hétköznapok. Egy reggel Julcsi teste helyett egy férfi testet látunk viszont a tükörben. Mágikus történések keverednek a mindennapi történések közé. A pályán focizó férfiakhoz csatlakozik, csúnyán kicselezve mindenkit. Híres focista lesz? Vagy csupán álomfoszlányok ezek, és nem a valóság részei?

A férfi és női attribútumok izgalmas, mágikus cseréje ez, van benne valami elvarázsolt és mégis hiperrealista. Nem tudni, mi az igaz. A vetítés után akadtak olyan nézők, akik a férfit csak gondolatfoszlányként értelmezték, nem valós szereplőként. A filmnyelv a bemutatott jelenetekkel együtt változik. A drámai formanyelvet olykor akció- és sportfilmeket megszégyenítő vizualitás váltja fel. A rövidfilm Mán-Várhegyi Réka novellájának adaptációja.

Szilágyi Fanni: A csatárnő bal lába életveszélyes Szilágyi Fanni: A csatárnő bal lába életveszélyes

A Rozgonyinéban hasonló szerepcserének lehettünk szemtanúi. A fiatal jegyes (Törőcsik Franciska) először csak egy konfliktus engeszteléseként vehet részt vőlegénye legénybúcsúján. A kezdeti kényelmetlen helyzetek leküzdése után megállja helyét a fiúk között, vezető egyéniséggé válik, a vágy középpontjába kerül. A rövidfilm izgalmasan forgatja ki a nemi sztereotípiákat, megszokott műfajfilmes helyzetekbe helyezve annak szereplőit, de a szerepcsere által, minden új frissességben tündököl. Mást jelent egy öltánc, ha a feleséged az elszenvedője, és más az, ha neki kell megvédenie egy erőszakoskodótól.

Szeleczki Rozália: Rozgonyiné Szeleczki Rozália: Rozgonyiné

A kezdő, irreális beállítás Pokorni Lia lovagnőjével ad izgalmas, absztraháló értelmezést a filmnek, összekötve múltat és jelent, paródiát és szokatlan nézőpontokat. Arany János azonos című balladájának kortárs átirata a Rozgonyiné.

Lakos Nóra Edinájában a valóság és a fikció, a női és férfi karakterek mind-mind összekuszálódnak. Milyen egy kitalált karakter? Milyen a valódi? Van-e hatalma az írónak szereplője felett? Tehet-e vele akármit?

Szokatlan ritmusú, váratlan megoldásokkal élő filmetűd. Egyszerre épít a magyar mozgóképes hagyományokra, és képvisel valami ismeretlen izgalmat.

Az orosz táj, a francia nagyváros, Budapest és Kolozsvár is felelevenítődhet előttünk, képtelenek vagyunk földrajzilag behatárolni a film terét, az érzet jön csak át, hogy egy nagy könnyedség minden szokatlanságával együtt. Jóleső vízió, amely Cserna-Szabó András: Egy nő azonosítása című novelláját dolgozza fel. 

Lakos Nóra: Edina Lakos Nóra: Edina 

Az esten nem említődik meg, de nagyon izgalmas tény, hogy mindhárom rövidfilm adaptáció. Valami meglévőből új interpretáción keresztül valami mást készíteni, áthelyezni a hangsúlyokat a nézőpontváltás által.

A szakmai szem

A vetítés után Borgos Anna nőkutatóval, pszichológussal tartottak beszélgetést arról, hogyan jelennek meg a nemi szerepek és azok határai a filmvásznon – illetve körülöttünk és bennünk.

Mindhárom filmben, szokatlan szerepben, aktívvá válnak a női szereplők. A focidrukkot eltűrőből focista, az elnyomottból szónok, a mozgatott karakterből teremtővé válnak főszereplőink. A Rozgonyinéban hiába a női főszereplő, mégis a férfi lélek gyengesége kerül középpontba – milyen helyzeteket okoz az, ha hirtelen a passzív szerepkörben megszokott karakter jobban teljesít a domináló férfiaknál – osztja meg első benyomásait Borgos Anna.

Szilágyi Fanni: A csatárnő bal lába életveszélyes Szilágyi Fanni: A csatárnő bal lába életveszélyes

„Hogyan jelenik meg a pszichoanalízis tengelyen a passzív–aktív és a női–férfi térfél?” – kezd bele az értelmezésbe Ita Mariann. „Sokat változott az idők során. Freud még kitér arra, hogy a passzivitás a nőiességhez és az aktivitás a férfiassághoz kapcsolódik, de már a korában is megkérdőjelezték ezt a felosztást. Nem mindegy, hogy női vagy férfi nézőpontokból írjuk le az eseményeket, hozzuk létre a hipotézist” – összegzi Borgos Anna. Szóba kerül Joan Riviere A nőiesség, mint álarc című könyve, hiszen történhet a túlzott nőiesség a túlkompenzáció, a megfelelni vágyás, a konfliktus elkerülésének okán is. Ez a mű még az 1920-as évek társadalmára alapoz. Edina, a harmadik film főszereplője szintén kilép a megszokott felállásból, irányítani kezdi, befolyásolni kezdi az őt író férfit.

Mégis, egy ponton mindhárom nőt hazaküldik. Egy ideig érdekesnek hatnak ezek a szereplők a férfiak által dominált terekben, de aztán történik egy zárás, egy fenyegetettségi állapot. Haza küldik őket, nem kívánt szereplőkké válnak.

„Mikor válik fenyegetővé egy nő?” – teszi fel a kérdést Ita Mariann. „Amikor komoly vetélytárssá válik” – érkezik rá a válasz Borgos Annától – „amikor már nem egy védendő, törékeny karakter többé. Amikor elmúlik a jóindulatú szexizmus, hogy óvni kell a nőket.”

A Rozgonyinénál szolidaritás tud kialakulni az öltáncos és a menyasszony között.

Szóba kerül a Bechdel-teszt, ami azt vizsgálja, hogy egy fikciós műben szerepel-e legalább egy nő, aki nem egy férfiszereplő által kerül a film történetébe, vagy van-e benne két nő, akik a férfiakon kívül valami másról beszélgetnek. A Csatárnőben például az első aktív pillanat nem a foci, hanem az ágy megjavítása. A dalmata hasonlóan izgalmas szimbólum, a valóságban komolyan vehetetlen játékkutya, de az álmában ősállat erejében tűnik fel. „Mindig van egy élvezeti pont a realizáció előtt, amit sokszor a férfi karakterek kényszerítő hatására fejeznek be főszereplőink” – egészíti ki Ita Mariann.

Lakos Nóra: Edina Lakos Nóra: Edina 

„Kiábrándít vagy megerősít az önállósodás vágyában ez a három kisfilm?” – kérdezi Ita Mariann – „mert a legtöbb esetben hiába történik meg egy adott ponton a szuverén döntéshozatal, mindhárom alkotás az utolsó pillanatban visszaránt; realizmus ez, vagy csak elveszi a kedvünk az önállósulástól?”

Edina felett a férfi teremtő újra átveszi az irányítást, megfosztva őt az érvényesülés lehetőségétől. A Rozgonyiné a tekintetek filmje, találkozik a történeti nő a jelenkori nőalakkal, átadódik a staféta, talán a film végén megkötődik egy férfi–nő paktum, viszont ez a viszony a végére már nem válik verbalizálhatóvá. Mintha ezt nem lehetne a civilizáció szintjén megbeszélni, és így kompromisszumkeresés lesz a vége. A Csatárnőnél pedig a valóság–álom struktúra bizonytalansága végképp elveszi a nézőtől a beteljesülés örömét.

Megnyitni a kört

A közönség kérdései, meglátásai következtek. Izgalmas, ahogy a Rozgonyinéban megjelenik a vérszerződés, mint ősi rítus. Hiába van elviccelve, mégis végtelenül fontos, hogy az egyént a közösség befogadta-e.

Amikor a nőt a férfi falka hamarabb elfogadja a barátjánál, akkor teljesen felcserélődhetnek a társadalom által diktált nemi szerepek, hirtelen a férfi válik kitaszítottá.

A vérszerződéssel kapcsolatban hamar felmerül a menstruációs ciklus, beavatottság jelentése is. Beszélhetünk méhirigységről is: a férfi túlkompenzál, hisz képtelen életet adni. A vér lehet a szüzesség elvesztésének szimbóluma is, az ártatlanság elvesztése. A legénybúcsú behozza az áldozatiság szerepkörét, lemondást feltételez, még ha hamis is az elképzelés. Más versenyezni és más győzni. A női tekinteten keresztül más lesz a legénybúcsú teljes olvasata.

Szeleczki Rozália: Rozgonyiné Szeleczki Rozália: Rozgonyiné

Mán-Várhegyi Réka írta A csatárnő alapjául szolgáló novellát. Ott tiszta a siker, a filmben összekeveredik ez az álom toposzával. Nem lehet tudni, hogy valóság-e a futballkarrier – emeli ki az adaptáció és az alapjául szolgáló mű különbségeit Ita Mariann. „Addig futnak olajozottan a történetek, amíg a férfi szereplőknek megfelel minden viselkedés, ahogy az önállóság tüskéje megmutatkozik, egyből nemkívánttá válik a feminin jelenlét.” Törőcsik Franciska Rozgonyinéja azáltal válik kellemetlenné, hogy tökéletesen teljesíti a férfiasság striguláit. A női karakterekből nem jó focista lesz, hanem Messi, Edinából a legkülönlegesebb szerető, Rozgonyinéból partiállat.

Mintha lenne egy túlteljesítés a női karakterekben, nem elég nekik megfelelniük ebben a világban, az elvárt a csodával határos teljesítmény, túlhajtott karakterekké válnak.

A női szereplők elnyomottsága túlzó kompenzációba csaphat át – fejti ki Borgos Anna – „inkább elnyomja magában karakterét, mivel ha megéli azt, többé már nem kompatibilis.” „Érdekes, hogy túlzásként írod le a karaktereiket” – hangzik el a közönség soraiból – „hiszen csak azon sztereotípiák szempontjából túlzó, ami elvárt társadalmilag, hogy mit is tehet egy nő.” „Mi éljük meg a kompenzációt túlzónak, pedig könnyen lehet realitás” – jutnak közös nevezőre. A Cicmicc megszólítással a férfi kontrollálni szeretné a nőt. „Betéved egy olyan territóriumra, ami már körbe van pisilve. Vagy tolja túl, vagy legyen nőci, ne álljon meg a kettő között, lehessen bekategorizálni” – fejti ki véleményét Borgos Anna. A könnyű narratívákat egyszerű megjegyezni.

Szilágyi Fanni: A csatárnő bal lába életveszélyes Szilágyi Fanni: A csatárnő bal lába életveszélyes

A nőiességre és férfiasságra tekinthetünk társadalmi struktúrákként is, azért ragaszkodunk hozzá, mert könnyebb egyszerű rendszerekben gondolkozni. Pokorni Lia lovagja a Rozgonyinában lehet archetipikus szimbólum, amely felerősödik a döntő pillanatban a karakterünkben. A Csatárnőben a férj szerepe is megkérdőjelezhető: létezik-e igazán, vagy csak elképzelt karakter a főszereplő világában – hangzanak el a résztvevők meglátásai.

A tipikus műfaji férfi szituációk mélyen kudarcba fulladnak; amikor fellökik „Messit”, ez olyan megoldás, amelyben ugyan nincs szexizmus, de ettől még nem válik helyessé. A szerepcserék megtörténte után a férfiak a sztereotipikus női helyzetekbe kerültek, ahol úgyszintén kudarcot vallanak. A rendezőnők olyan helyzetbe sodorják férfikaraktereiket, amiket ellenkező esetben nehezményeznének nőtársaikkal szemben; így létrehozva egy kifordított, parodisztikus helyzetet, ahol a férfi tekintet lemérheti önmagát, és ráismerhet az általa generált pozíció nehézkességére.

Szeleczki Rozália: Rozgonyiné Szeleczki Rozália: Rozgonyiné

„A felcserélhetőség kifejezés számomra kicsit zavaró” – folytatja Borgos – „mintha lenne két szeparálható kategória.” Talán csak akkor egyszerűsödik le ez ennyire, amikor tipikus férfihelyzetekbe kerülnek a karakterek. A Rozgonyinéban a férfinak feleség kell és nem cimbora. „A kurva meg a feleség archetípusai vannak számonkérve Törőcsik Franciska karakterében, aki akkor kezdi elfogadni a kihívást, amikor a szemére hányják, hogy nem érzi magát természetesen férfitársaságban” – egészíti ki Dombai Dóra.

„Megsérültél? Menjünk haza!” Menjünk vissza a tiszta helyzetbe, egy biztos térbe, ahol mindketten biztonságban vagyunk – folytatódik a filmek által felidézett helyzetek elemzése.

„Én ott tudom, hogy én ki vagyok, és majd megmondom, hogy te ki vagy.” Majd Borgos a Fall című sorozatból idéz: „Mitől fél a férfi? A férfi attól fél, hogy a nő kineveti. Mitől fél a nő? Hogy a férfi megöli.” „Ez mindhárom film sajátja. A férfiak akkor mondják azt, hogy menjünk haza, amikor nevetségessé válik az ő férfi világuk. Megérkezett a nő, aki még nála is jobban teljesít. Az első reakció a csatáros filmben, hogy felrúgják a nőt. Nem kapnak rá más megoldást.” Visszatértünk az erőszakhoz, a vérhez, és itt le is kell kerekítenem – adja meg a kilépőt Ita Mariann.

Beszélgessünk a jövő hónapban is!

Az első alkalmat még további nyolc fogja követni. Minden alkalommal a filmklub vendége lesz egy szakember a film vagy a pszichoanalízis világából. A rendezvénysorozat további várható programjai:

Idősödő nőképek – November 10. 
Vendég: Riskó Ágnes

Vetített rövidfilmek:
Grosan Cristina: Átalakítás folyamatban
Kis Hajni: Utolsó hívás

Apa-képek – December 8. 
Vendég: Bókay Antal

Vetített rövidfilmek:
Szeleczki Rozália: Mióta velem jár
Kühnel-Szabó Anita: Apád

Felnőtté válás – Január 12. 
Vendég: Margitházi Beja

Vetített rövidfilmek:
Zomborácz Virág: A macska szerepe a francia irodalomban
Grosan Cristina: Éjszakai festés
Szilágyi Fanni: Kamaszkor vége

Testvérkonfliktusok – Február 16. 
Vendég: Dragon Zoltán

Vetített rövidfilmek:
Szilágyi Fanni: Orsi és Tenshinhan
Szakonyi Noémi: Disznóvágás
Grosan Cristina: Együtt

Az intimitás torzulásai – Március 16. 
Vendég: Felházi Anett

Vetített rövidfilmek:
Grosan Cristina: Along Came a Prince
Zomborácz Virág: Valami kék
Szilágyi Fanni: Fehér farkas

Szülésélmény, anyaság és női szolidaritás – Április 13. 
Vendég: Székely Zsófi

Vetített rövidfilmek:
Horvát Lili: Vakáció
Szilágyi Fanni: Minden vonal
Lakos Nóra: Coming soon

Vágyak és korlátok – Május 18. 
Vendég: Csizmadia Ráhel

Vetített rövidfilmek:
Szeleczki Rozi: Csodapunci
Kis Hajni: Szép alak
Lakos Nóra: Hanna

Anyai sorsok – Június 15. 
Vendég: Szajcz Ágnes

Vetített rövidfilmek:
Horvát Lili: Napszúrás
Szakonyi Noémi: Maszatvár

 

Helyszín: Cirko-Gejzír mozi (1055 Budapest, Balassi Bálint u. 15-17.)
Jegyvásárlás: a weboldalon.

nyomtat

Szerzők

-- Szélyes-Pál Dániel --

2002-ben született Székelyudvarhelyen. Kolozsváron tanul filmrendezést. Verseket, kritikákat, recenziókat ír. Szövegeit többek között a Litera, a Tiszatájonline, és a Helikon közölte. Első kötete tervére 2025-ben elnyerte a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjat.


További írások a rovatból

Az Imágó a 23. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon
BIFF - Beszélgetés forgatókönyvírásról és az egyéni hang megőrzéséről
film

Csütörtökön díjnyertes filmekkel indul a Szemrevaló Filmfesztivál

Más művészeti ágakról

gyerek

Berg Judit mesesorozatából koncertszínház és bábrevü készült
Dürer rinocéroszának majdnem igaz története
Szabó Lőrinc és Somlyó Zoltán találkozása (Kőbányai Jánosnak ajánlva)


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés