Manapság, amikor az iskolai oktatásban visszaszorulóban van a művészeti nevelés, a Fedezd fel-sorozat hiánypótló vállalkozás. Olyan régi sorozatokat tekinthetünk előképnek, mint a gyereknek szánt Én múzeumom füzetei vagy a már kamaszoknak és felnőtteknek készült A művészet kiskönyvtára zsebalbumai. A Fedezd fel-kötetek az ajánlás szerint a kisiskolás korosztályt (6-10 év) célozza meg, ezért Kámelusz Pupusz, a kétpúpú teve vezeti végig az olvasókat Csontváry művészetén. Azért is jó választás ez a mesefigura, mert a világutazó festő számos bibliai vagy szimbolikus képet festett a Közel-Keleten járva. Ilyen például a Mária kútja Nazaretben vagy a Baalbek. A Naptemplom Baalbekben című alkotásain is találkozhatunk a sivatag hajóinak nevezett állatokkal, de utolsó munkáján, a Magyarok bejövetelének szénrajzán is tevén ülve ábrázolta magát a festő.

A művészek pályáját bemutató kiadványok előtt két út kínálkozik. Az első, hogy az életrajz felől közelítik meg az életművet, a másik, hogy tematikusan mutatják be az adott alkotó munkásságát. A Fedezd fel-sorozat ügyesen ötvözi a két lehetséges irányt. Míg a pálya kezdetének bemutatásakor az életrajzi elemeken van a hangsúly, addig a beérkezés alkotásainak felfedezésekor már inkább a tematikus, motivikus elv érvényesül.   

Csontváry tipikusan az az alkotó, akinek sikeréhez az őt körüllengő számtalan legenda is hozzájárult. Ezek forrása, táplálója maga a festő volt, aki élete alkonyán írt önéletírásában megteremtette saját mítoszát. A könyv a mai művészeti kutatásokra alapozva úgy mutatja be Csontváry pályáját, alkotásait, hogy hozzájárul a művészt övező legendák oszlatáshoz, de ez egyes esetekben csak félig-meddig sikerül.

Az életrajzi adatok, de a Szépművészeti Múzeum Csontváry 170 című 2023-as kiállítás rajztanulmányai alapján is megállapítható, hogy Csontváry, bár nem járta végig a művészképzés hivatalos útját, mégsem tekinthető autodidakta művésznek, mint ezt a könyv a mítoszra építve némileg sugallni próbálja. Miután anyagi lehetősége megengedte, Csontváry is folytatott rövid ideig akadémiai tanulmányokat. Münchenben annál a Hollósy Simonnál tanult, aki Rétivel, Ferenczyvel, Iványi-Grünwalddal együtt a nagybányai művésztelep megalapítójaként a modern magyar festészet elindítója volt. Majd Düsseldorfban, ahol Munkácsy pályája is elindult és Párizsban is képezte magát. Ugyanakkor tény, hogy Csontváry nem vett részt rendszeres művészeti képzésben, nem fejezte be tanulmányait. Ez abban az időben nem számírott egyedi esetnek, mivel akkoriban még nem kötötték a hivatásos művészstátuszt iskolai végzettséghez. Így sokan hagyták félbe akadémiai tanulmányaikat, hogy saját útjukat járhassák, ahogy ezt Csontváry példaképépe, Munkácsy is tette. A festőfejedelem viszont nemcsak üstökösszerű pályájával, hanem képeivel is hatást gyakorolt Csontváryra. Ennek bizonyítéka az idei Munkácsy – Egy világsiker története című tárlaton a Vihar a pusztán Munkácsy kép mellett kiállított nemrég felfedezett Csontváry parafrázis volt.  Az elmaradt párizsi találkozás legendás történetén túl talán érdemes lett volna erre a művészi párhuzamra is kitérni. Mert igaz ugyan, hogy Csontváry nem járt a mester franciaországi műtermében, de a Vihar a pusztán című alkotást Budapestről ismerhette. Ezt a korai képet 1867-ben vásárolta meg a Nemzeti Múzeum, így gyakorolhatott nagy hatást Csontváry későbbi tájfestészetére.    

Csontváry elhívatottságának, kitartásának és szorgalmának köszönhetően alig tizenöt év alatt alkotta meg monumentális életművét. Festészetről vallott egyéni elképzelése megmutatkozik az anyaghasználatában is. Végvári Zsófia kutatásai alapján bebizonyosodott, hogy Csontváry gyógyszerészként vegyészeti ismeretei segítségével maga által keverte ki festékeit. Ennek köszönhető, hogy máig megmaradtak képeinek élénk – a korban rikítónak tartott - színei, amelyek egyedivé, utánozhatatlanná teszik művészetét. Ennek felfedezése hozzájárult, hogy a korábban még a művészettörténészeket is megtévesztő jó minőségű hamisítványokat kiszűrjék az életműből.

Hasonlóan legenda a világutazó művészé, aki a természeti környezetben alkotta meg hatalmas vásznait. Egyre több érv szól amellett, hogy bár Csontváry tényleg sokat utazott, korabeli „bulvárfogyasztóként” számos, főként nagyméretű alkotását képeslapok, magazinillusztrációk, útikönyvek fotói alapján a műtermében festette. Az egyik legérdekesebb keletkezéstörténet a Magányos cédrus című festményhez köthető, amelynek modelljét a Csontváry 170 kiállítás kapcsán Rieder Gábornak sikerült beazonosítani. Az, hogy Csontváry előszeretettel használta fel a korabeli kiadványokban közölt képeket, a festmény eredeti hosszú címe is sejteti: Cédrus Libanonban. 1800 m magasan a tengerszint felett Tripolinál. Naplementekor. A ma ismert Magányos cédrus elnevezés a festő első monográfusától, Lehel Ferenctől származik, szimbolikus önarcképként értelmezve a festményt.

A Mária kútja Nazaretben című képnél nemcsak azért magasodik Szűz Mária alakja a többi szereplő fölé, mert „az élete korántsem volt hétköznapi”, hanem mert Csontváry műve kidolgozásánál a gótikus táblaképek mintáját követte. A kor több jelentős művészéhez hasonlóan Csontváry is rajongott az egzotikumért, a primitív kultúrákért, legyen szó az Európán kívüli művészetről vagy a reneszánszt megelőző középkori festészetről. Ez is egy olyan információ, amely érdekes lehet a könyvet forgató közönség számára.

A kötet fő pozitívuma, hogy finom humorral, a kisiskolás korosztály értelmi szintjéhez igazodva mutatja be Csontváry pályáját, műveit.  Ugyanakkor hiányzik a Nemzeti Galéria Merülj el a gyűjteményben! feladatlapjaiból megismert interaktivitás, amelynek segítségével a gyerekolvasók önállóan fedezhetik fel a képeket, az alkotás részleteit. A Tengerparti sétalovaglás című festménynél fel lehetett volna hívni a figyelmet például arra a tényre, hogy a lovak némelyikének csak három lábat festett a művész, ahogy erre Szántai János Egy ló című gyerekversében utal: „Csillag, Fecske, / Ráró, /lába mindnek/ három. / Így látta a / bácsi, /az öreg Csont- / váry.” De a Fohászkodó üdvözítő című alkotásnál is célszerű lett volna a tizenkét apostolt ábrázoló részletet kinagyítani, ahogy több kép esetén ez megtörtént, mert így akárhogy is számoljuk, csak kilenc alakot tudunk kivenni.  Látatlanban kell elhinnünk a szerzőtriónak, hogy tizenkét figura található a képen.

Kisebb hiányosságai ellenére is fontos és hiánypótló kezdeményezés a Fedezd fel-sorozat, amely akár családi használatra, akár az iskolai oktatás keretei között is jól alkalmazható.    

Képek forrása: a Pagony weboldala.