Gerevich József pszichiáter-íróval Hegedűs Claudia készített interjút. A beszélgetés során szóba került Dosztojevszkij hatása, a szerző Teremtő vágyak című sorozata, valamint „Vincent van Gogh üres székeinek pszichológiai háttere” is. Elméleti kérdések merültek fel a Plath-életmű és a vallomásos költők kapcsán. Hegedűs egyik kérdése a magyar irodalom vallomásos költőire vonatkozott. Gerevich szerint

„egy tematikus kötetbe nem is férne be mindenki, aki vallomásos verseket írt”.

Molnár Erzsébet e heti tárcájából Harangláb úr – aki úgy érezte meg a piaci rést, akár az állatok a természeti katasztrófákat – szánkóbizniszét ismerhetjük meg. Az írást a szerző  humoros elbeszélői stílusa teszi teljessé.

Bereményi Gézát 80.születésnapja alkalmából Deczki Sarolta és Bárány Tibor köszönti. Deczki az író különböző műfajokban sikeres alkotásait, Bárány az életművet emeli ki („A Bereményi-életmű feltűnően jól öregszik”).

Acsai Roland verseit (Zuglói kertek, Zugló Colombusa) Zelk Zoltán emlékének ajánlja.

Balázs Attila tárcája a munkatáborok kíméletlen világát mutatja be, Debreczeni József szemszögéből. Bálity Csaba Ábrándos szép napok című tárcájában egy, a végletekig puritán lagzi tárul az olvasó elé, a szereplők közti, nem túl szívélyes viszony fokozatosan mutatkozik meg. A főhős nemtörődömségét megszakítja egy-egy drámai gondolat („Hogy megszülettem, az is egy kibaszott tévedés”). Littner Zsolt az Igazi férfiak című írásának főszereplője egy hétköznapi személy, aki csak sodródik, miközben veszteségek érik. Kapcsolatai a nőkkel menthetetlenül zátonyra futnak. Margetin István Elmagyarázom Karl Mayt című tárcájának hőse a párjának köszönhetően megismerkedik a Brazil kultúrával, és új szemszögből tekint a magyarországi szegénységre. Szarvas Ferenc Tizenkilenc című írása egy olyan férfi gondolataiba enged betekintést, akit húsz éve hagyott el a párja, és most lehetősége nyílik újra találkozni a nővel. A történetet az őszinte és egyszerű elbeszélői stílus, valamint a váratlan zárlat teszi emlékezetessé.

Tóth Kinga Madárlány című, nyomasztó hangulatú versében az otthonkeresést és a felnőtté válást tematizálja. A központozás nélküli vers soraiból

egymástól elhidegült családtagok élete bontakozik ki („apádnak egyáltalán / feltűntél-e”).

Károlyi Csaba Visky András Illegalisták című regényéről írt kritikát. Párhuzamba állítja azt a szerző Kitelepítés című regényével. A Kitelepítést „anyaregénynek”, az Illegalistákat pedig „aparegénynek” nevezi. Kitér a két regény közös elemeire, a bibliai és a valós elemek jelentőségére.

Az Ex librisben Bihari Péter történelmi témájú köteteket ajánl. Lesley Downer Japán legrövidebb története című művéről ambivalens érzelmekkel ír. A japán történelem egyes időszakainak leírását érdekesnek tartja, egyes időszakok ismertetését pedig kidolgozatlannak. Sinclair McKay Berlin című kötetének stílusát sokszor drámainak és túlzónak gondolja. Stephen Kotkin Sztálin című művének terjedelmét a sűrű történelmi korszak feltárásához köti. A cikk szerzője méltatja a magyar kiadót (Századvég Kiadó), és ismerteti a kötet főbb témáit és szereplőit Bihari Péter Kövér György A magyar társadalomtörténet-írás historikuma című kötetének szerkezeti vonásai után kiemeli annak erényeit is.

Annie Ernaux A szégyen című regényéről Kocsis Anett Anna írt kritikát. A fordító (Lőrinszky Ildikó) munkáját dicséri, valamint a regény feszültségét adó kérdést járja körül. Bemutatja a kötetben megjelenített

„származási közeg miatti szégyenérzet” okát;

a szereplők közti konfliktusokat párhuzamba állítja Ernaux más műveivel is.

„Nem emlékszem, hogy találkoztam volna olyan megnyerő elbeszélővel, mint a Hajó Isszára című regényben”; fogalmazza meg Domján Edit Robert Perišić regényéről írt kritikájában. A cikk szerzője bemutatja a narrátort, aki nem más, mint maga a szél. A Széllelbélelt névre hallgató szereplő „beleavatkozik sorsokba” és környezetétől megtanulja a „létezés örömét”. Domján véleménye szerint a Hajó Isszára nevelődési, öko-és történelmi regénynek is nevezhető.

Zsembery Borbála Jehan Paumero A hazám és az otthonom című regényéről közöl kritikát. Kiemeli a regény egyik alappillérét, az

„identitás és nyelv elválaszthatatlanságát”,

Pécs szerepét a műben, a regény szerkezetét és műfaji sokrétűségét. Dicséri a regény humorát és elbeszélői stílusát. A kötet különlegessége, hogy új nézőpontot tesz lehetővé a magyar olvasóközönség számára; „Az ő szemszögéből egészen másnak tűnünk mi, magyarok”.

Tóth Krisztina A majom szeme című regényének angol nyelvű fogadtatásáról Puszta Dóra válogatott és fordított részleteket. Többen kiemelték a regény hűvös stílusát, a narratív hálót, és Dr. Kreutzer karakterét. Méltatták a fordító (Ottilie Mulzet) munkáját és a szerző „képeinek pontosságát”.