Az Esterházy palotában május óta látogatható kiállítás aznapi különlegessége ezek mellett Pattantyús Gergely előadása a Rippl-Rónai képein fellelhető üvegekről, melyet az üvegtervező újra alkotott, és ki is állított. Az esti órákban, az aulában iparművész segítségével korabeli legyezőt, díszes képkeretet alkothattak az érdeklődők, majd egy képzelt menüt lehetett megtekinteni Molnár Tamás látványterítésében, melyben Rippl-Rónai nyugatos barátait látja vendégül, miközben mi, az érdeklődők a jó barát Ady kedvenc süteményét kóstolhattuk meg.

 

A Franciaországot megjárt festő, aki két évig Munkácsy mellett is inaskodott, hazatérése után a Nyugatos nemzedékkel került kapcsolatba, akik felnéztek a pezsgő francia életből idecsöppent festőre. Az 1911-ben megírt Rippl-Rónai József Emlékezései után elterjedt róla, hogy az íráshoz is ért. Több híres írót is megfestett. Ez irányú terveiről így vallott: „Le akarom festeni mindazokat, akik ezt a viszontagságos, és maradék országunkat naggyá, kultúrájában elismertté teszik.” Az itt kiállított pasztellportrék közül talán Babitsé a leghíresebb, de megtekinthető Kemény Simoné, Schöpflin Aladáré, Karinthy Frigyesé is.

 

A pointillista-szecessziós képeit a Róma-villában, Kaposvár mellett festette. Ezekre a képekre jellemző a pontszerű festés, amikor a festéket nem a palettán keveri össze a művész, hanem a színeket tisztán viszi fel a vászonra, és a látvány lesz az, ami összekeveri a színeket, így hozva létre az optikai keverést. Ezt a festési technikát felnagyította, foltszerűvé tette, és a folt méretéből adódóan elnevezte „kukoricás” stílusnak, melynek fő műve a kiállított Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett. Ezen kívül látható a Fekete kesztyűs nő, A kék szoba, a Mezei munka, számos csendélet, és a Róma-villa is.

 

A kiállítás leghíresebb darabja, mely köré az egész tárlat szerveződött a Maszkos önarckép, mely a Városi Művészeti Múzeum tulajdona. Az idén száz éves kép, és párja, a magángyűjteményből (Kieselbach Galéria) kölcsönkapott Narancsos csendélet a két legfontosabb kép a kiállításon. A csaknem száz darab alkotás fele festmény, fele rajz, mindegyik 1900 után készült. A többek között a Magyar Nemzeti Galériától, a kaposvári Róma-villától, Debrecenből, és magángyűjteményekből összeállított kiállítás méltó bemutatása a magyar avantgárd nagyszerű festőjének.

 

A rajzok egy része a Városi Művészeti Múzeum tulajdonát képezi, és még soha nem volt látható a nagyközönség számára. A több mint két termet megtöltő munkák között megcsodálhatjuk a festő önarcképét, aktokat, állatrajzokat, a mindennapi élet eseményeit, kávézó fiatalasszonyokat, és egy disznóvágásról készült képeit is. Az utolsó teremben megtalálható könyvek közül az egyik legfontosabb a Rippl-Rónai ötven rajza című munka borítója, melyen a jelen tárlaton is kiállított önarcképe látható.

 

A kiállításhoz szervesen kapcsolódnak múzeumpedagógiai foglalkozások, borkultúra estek, családi múzeumi délutánnal. Ingyenes szakmai napot tartanak pedagógusok, önkormányzati dolgozók, kulturális intézményeknek, és a múzeum baráti körének. A Múzeumok Éjszakáján látottak alapján tehát minden esély megvan arra, hogy a kiállítás megyei szinten kimagasló látogatószámot érjen el.