bezár
 

színház

2010. 09. 19.
Mertténylegnemmindegy
Nemsenkilény a Trafóban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mertténylegnemmindegy Kis csúszás, zsúfolásig telt nézőtér, egy tűt sem lehetne leejteni, ha mégis, a darab kezdetével csak lebegne az időtlenségben. Ilyen állapotot teremt ugyanis Börcsök Enikő a Trafóban a Nemsenkilény című monológgal, amelynek tárgya az autizmus, célja, hogy megfejtse, kíméletlen logikájával elénk tárja az autista emberek gondolkodását, életét, mindennapjait.
Szkéné színház
Egy óriási Rubik-kocka áll a színpadon, ez hullik szét az első percekben, darabjai mindvégig funkcióval bírnak, s végül mindegyik újra a helyére kerül különleges élményt és tapasztalatot megteremtve, valódi egységet létrehozva. Már a színházba belépve transzparensek, szórólapok közlik az autisták legjellegzetesebb tulajdonságait, amelyek nagy segítséget nyújtanak az előadás értésében. A kártyákkal dolgozó főhős csak állandó lekötöttséggel kerülheti el a dührohamot, minden perce előre megtervezett, a cipőcserétől kezdve a rajzoláson át egészen a sétáig. Vall az emberekhez fűződő viszonyáról, akikhez képest és akikhez viszonyítva képzeli el önmagát: látja, de ami ettől is fontosabb, minden percben érzékeli másságát. Ennek leküzdésére számtalan technikája van, de elkerülhetetlen, hogy újraélje a megaláztatásokat, amelyeket csakis az agresszív kitörésekkel képes leküzdeni.

A darab hőse típusfigura, az előadás egészén azonban mégis végigvonul az egyediség érzete: tudjuk, hogy általában van szó az autista emberek szorongásairól, képzeletéről, világáról, mégis katartikus érzéseket vált ki az a konkrét lény, aki előttünk mozog. A kockák feliratai („Volt egyszer egy világ, A világon egy bolygó, A bolygón egy földrész, A földrészen egy ország, Az országban egy város, A városban egy lakás, A lakásban egy szoba, A szobában egy ember, Az emberben egy VILÁG") is ezt a kettősséget mutatják. A rendre utalnak a látszólagos rendetlenségben, a logikára és a racionalitásra a látszólagos logikátlanságban és ésszerűtlenségben. Ahogyan az építőkockák feliratai összevisszaságukban nem jelentenek semmit, úgy jelképezik a rendet és egészet az előadás utolsó, pillanataiban, amikor egymás mellé kerülnek.

Az általánostól a konkrétig, majd újra az egyeditől az általánosig tartunk, egyfajta körkörös, önmagába mindig visszatérő általános ok-okozatiságot és forgást szimbolizálva a szabályosságot és tökéletességet megtestesítő kocka közönség felé néző kilenc részre felosztott felületén. Ez a látszólagos töredékesség jellemzi a monológ szövegét is, amely különböző szerzők műveiből áll össze, a váltások, átjátszások azonban cseppet sem érzékelhetők.Börcsök Enikő
Börcsök Enikő játéka rendkívül pontos, zavarba ejtően kedves és szerethető embert formál meg, aki a monotonitás és ismétlődés megszállottja, az általa felállított szabályoktól semmilyen körülmények között nem lehet eltérni. Erős koncentrációja egyetlen pillanatra sem akasztja meg a játék menetét, úgy mozog, mintha mindig is ezt tette volna: a hintát újra és újra ugyanabból az irányból közelíti meg, a letépett cetliket a táskájába, a feladat elvégzése után a fiókba teszi, minden feladat befejezésénél hasonló kézmozdulatokat végez, s konstatálja, hogy ezzel is elkészült.

Az általa megformált karakter mondandója olykor könyörtelennek tűnik, ám érvrendszere végtelenül logikus meggyőzőerővel bír. Különbséget tud tenni a szeretet, hála és tisztelet érzései között, ahogyan őszinteség és hazugság, udvariassági formulák és valódi kérdések között. A megformált nemsenkilények azok, akik bár tudják, hogy a társadalom normái szerint mikor mit kellene tenniük, igazságérzetük, a lényükből fakadó őszinteség mégsem hagyja, hogy úgy cselekedjenek.

Az autizmus témájának háttérbe szorítása általában a magyar közélet súlyos hibája, melynek következtében az emberek idegenkedve fogadják ha ezt feszegetik. Sokan gondolják azt, vannak dolgok, amelyeket nem kell a nyilvánosság elé tárni, s e tekintetben egy platformon kezelhetjük például a magyarországi nő- és melegkérdést, a fogyatékosokról és nemzeti kisebbségekről szóló beszédet. Börcsök több interjújában azt nyilatkozza, hogy sok időt töltött autista emberek között, s úgy érezte, volt egy olyan pont, amikor befogadták őt maguk közé. Ahogyan a Nemsenkilény hőse néhány perc alatt képes meggyőzni a másság viszonylagosságáról, úgy látnunk kell, hogy egy autista közösség normáit és szabályrendszereit elfogadni egyenlő azzal, hogy levetkezem saját kívülállóságomat, s ők befogadnak saját személyes világukba, s egy másik közösség elveit elfogadni annyi, mint levetkeztetni velük saját kívülállóságukat, s befogadni őket személyes világunkba.

E két dolog között azonban a valóságban hatalmas a távolság, bár látszatra, szinte egyformának tűnnek. Ebben vállalt ezzel s többek között a Para-lel című műsorával fontos szerepet a Trafó, ablakot nyitva egy olyan kérdésre, amelyre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Az autistákról így fogalmaz a műsorfüzet: „Tele a szívük szeretettel, és minden mondatuk egy hatalmas felkiáltójel.” Nos, ez az előadás is az. Mert tényleg nem mindegy, hogy milyen közegben élünk.
Nemsenkilény

Előadja: Börcsök Enikő

Az előadás létrehozói:
Börcsök Enikő
Gyulay Eszter
Gibárti Tibor
Tóth József

Producer: Orlai Tibor

Az előadás szövege a következő művek felhasználásával készült:
Seth F. Henriett: Autizmussal önmagamba zárva
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában
Donna Williams: Léttelenül
Birger Sellin: A lélek börtöne

Bemutató: 2010. szeptember 2.
Trafó Kortárs Műveszetek Háza
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Antal Nikolett --


További írások a rovatból

A Katona Klub előadása a Katona József Színház Sufnijában
Shakespeare Amit akartok (Vízkereszt) a Szkénében
Simon Longman: Rozsda, avagy minden vérünk benne szárad
színház

8in1 élmény 8in1 élmény
Textúra a Szépművészeti Múzeumban

Más művészeti ágakról

Két Bohémélet rendezés az Operában
irodalom

Egy szamosújvári polgár karikatúrája Egy szamosújvári polgár karikatúrája
Törös Tivadar Áfgánistán Vártán levelei című tárcagyűjteménye elé (Romanika Kiadó, Budapest, 2019.)
art&design

Au revoir, Au Revoir! Au revoir, Au Revoir!
Véget ért a fotókiállítás a BTM Vármúzeumában
Interjú Erdély Mátyással az operatőri hivatásról, a siker kérdéseiről, a kamera mögött álló művész hazai és külföldi lehetőségeiről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés