bezár
 

art&design

2011. 02. 02.
42 év – 42 műalkotás
Burai István: Keresztmetszet
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
42 év – 42 műalkotás Érdeklődéssel töltött el, mi minden férhet bele ebbe a közel két emberöltőnyi időbe. Mennyire változhat meg ez idő alatt egy ember szemléletmódja, művészi kifejezése? A sajátos képi kódok átíródhatnak-e a kor múlásával, avagy a lényegi momentumok azonosak maradnak?
A válasz jelen esetben a folytonosság irányába billen, Burai István képein csupán a színek váltak komorabbá, de a valóságról önkényesen képzett szimbólumokat aligha próbálta a művész levetkőzni. Azok az idők folyamán olyanná váltak, mint az ujjlenyomat. Ezek a jelek üzennek számunkra valami fontosat, esszenciálisat az életről. Bár Burai sohasem járt művészeti egyetemre, ez a „hiányosság” nem tükröződik munkáiban. Tartamalmi és technikai sokszínűség várja a látogatót, ha ellátogat az életművét áttekintő kiállításra.

Szemezgetni lehet az olajfestmények, plasztikák, grafikák és szobrok közül. A betű tisztelete című alkotása  például felhívja a figyelmet az írott szó erejére, a sajtó és a média hatalmára, ám egyben utalhat a Bibliára is. A képek közötti átjárhatóság elvén ezt a feltevést erősítette meg bennem Szt. Ferenc című festménye. Assisi Szent Ferenc jelentősége abban rejlik, hogy ráirányította a figyelmet a teremtmények testvériségére.



Abból indult ki, hogy minden élő és élettelen jelenség Isten teremtménye, vagyis az ő „követei”. Jelek, amik tőle erednek. A keresztény gondolkodó nem panteista, szemléletmódja szerint  a természet nem azonosítható Istennel, ám a mindenható jelen van benne. Szent Ferenc madárprédikációja a középkor eszményétől eltérően újszerű eszméket is foganatosít, mint például a madarak szabadságának gondolatát, illetve az állatok isteni voltából adódóan a megszelídíthetőséget.



Ahogyan végighaladok a tárlaton, felsejlenek bennem a kereszténység más legendái is. Jézus keresztre feszítésének toposza feltűnik a falakon. Burai egyik grafikája párhuzamba vonható Miroslaw Sikorski Tizenkettes szám című alkotásával is,  a koncepció hasonlónak mutatkozik, bár Burainál valamivel derűsebb figurát látunk és az összkép ez esetben nem sugall komorságot. A művész nemcsak a keresztény kultúrkörből merített motívumokat, hanem például a lovagi korból is, ahol királyok csatároztak, és udvari bolondok szórakoztatták az királyt tréfáikkal. Visszatérő alakjai: a bohócok, lovak, királyok. Festményein a fekete, néhol vastag kontúrok és a sárga, piros színek dominálnak.



A bohóc szimbolikája többrétű. Ha a lovagi kultúrára gondolunk, ott az udvari bolond nemcsak szórakoztatott, hanem burkoltan kritikát is mondott az udvarról, az uralkodóról. Mivel kenyere volt a szórakoztatás, senki sem érezte szavainak súlyát. Talán ő volt az egyedüli, aki következmények nélkül mondhatott ítéletet, és így sokszor rávilágított a lényegi igazságokra. Másrészt megtalálható karaktere a tarot lapok között is, ahol a bolond kártyája jelenti a kezdetet és a véget, az Istentől való elszakadást és Istenhez való visszatérést. Utal arra is, hogy a világ eseményei és történései ciklikus körforgásban vannak: kezdetből a létezésen át a végbe tartanak, s a ciklus bezárultával a folyamat kezdődik előröl.

Burai István karaktereinek jellemző vonása a rácsodálkozó, figyelő kontúr-arcok. Emberiek ugyan, de érzelemmentesek. Az arc kimerevített felületté válik. De vajon mi zajlik mögöttük? „Az emberi arc éppolyan, mint a tenger tükre. Folyamatosan változik az ezernyi ellentétes és láthatatlan felszín alatti áramlat hatására.” (J. Bernlef)


A
Keresztmetszet című kiállítás 2011. február 12-ig tekinthető meg Debrecenben, a Mű-Terem Galériában.

A fotókat a szerző készítette.
nyomtat

Szerzők

-- Keczán E. Mariann --


További írások a rovatból

art&design

Kontemplatív séta a Balaton-felvidéken
art&design

Gilda Williams: How to write about contemporary art, Thames & Hudson, United Kingdom, 2014
A Trafó Galéria Hogyan lehet egy téglával betörni a bank ablakát, ha még ahhoz sincs erőnk, hogy kikeljünk az ágyból? című kiállításáról
Gondolatok Vámos János Légvár című kiállításáról

Más művészeti ágakról

Fehér Balázs Benő rendezése a Stúdió K-ban
Beszélgetés a képeskönyvekről a Pagony Szalonban
Izsó Zita: Bekerített erdő, Scolar Kiadó, Budapest, 2022
Püsök Botond Túl közel című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés