A kolozsvári Koinónia Kiadó vezetője, Zágoni Balázs nyitja a sort az   izlandi Andri Snaer Magnason könyvével. A kékbolygó története az első gyerekkönyv, amely elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat. Azóta huszonkét országban jelent meg, magyarul most olvasható először – mondja büszkén Zágoni. A történet egy olyan bolygón játszódik, ahol csak gyerekek élnek. A paradicsomi teljességet idéző világ derűjét és harmóniáját az első odaérkező felnőtt, Hahó Jónapot dúlja fel. A könyvnek színpadi adaptációja is készült, melyet Torontóban játszanak, és nemsokára hollywoodi film is lesz a történetből – zárja ismertetőjét Zágoni.

Nyulas Ágnes, a Cerkabella Kiadó vezetője kapja meg másodikként a szót. Négy könyvet mutat be röviden, elmondja, hogy a Navigátor című kortárs gyerekirodalmi lexikont újra ki fogják adni, mert nagyon sok fogyott belőle. Tamás Zsuzsa kritikájából idéz, aki szerint a lexikon a szakma nélkülözhetetlen kézikönyve lett.



A Vivandra Kiadót Ágoston Alexandra képviseli, aki pöttyös elefántos kitűzőt osztogat a program előtt, hiszen a könyvfesztiválra jelent meg Marék Veronika és Richly Zsolt Kékpöttyös elefánt című könyve a kiadó gondozásában. A történet nem új, 1968-71 között a Kisdobos újság havonta megjelenő számaiban láthatták először az elefántkislány átváltozásairól szóló képregényt a gyerekek. A Vivandra összegyűjtötte ezeket, és újra feldolgozta. A húsz rövid történetben az elefánt egy-egy állat bőrébe szeretne belebújni, több-kevesebb sikerrel. Ágoston Alexandra kedvence az, amelyikben a kékpöttyös elefánt a pingvint utánozza, és fejest ugrik a hideg vízbe. A pingvin megsajnálja a vacogó kiselefántot és ráadja saját fekete frakkját, hogy ne fázzon. Szó esik még a Pötty könyv sikeréről és a Kés a zajban című izgalmas ifjúsági regény-trilógia nemsokára megjelenő második részéről is.

A Scolar Kiadó képviseletében Érsek Nándor szólal meg negyedikként. Először elmondja, hogy a gyerekkönyveket illetően elsősorban programokban, sorozatokban gondolkodnak – ilyen a Ravensburger magyarul megjelenő Mit? Miért? Hogyan? sorozata, vagy a nagyobbaknak szóló Idődetektívek. Fontosnak tartja, hogy angol nyelven is megjelenjen egy-egy könyvük, például a Budapesti kis boszorkány lefordított verziója kitűnő ajándék lehet egy magyarul nem beszélő gyereknek, aki Budapestről is sok mindent megtudhat a mesét elolvasva.

Nagy Borbála Réka a Holnap Kiadótól érkezett a beszélgetésre, és hangsúlyozza, hogy egy ilyen nagymúltú kiadónak nem árt néha elővenni és felfrissíteni egy-egy régen kiadott művet. Két "medvés" könyvvel támasztja alá a mondottakat, majd az Egy egér naplójának egészen új feldolgozásáról számol be – ugyanis nem a már ismert hangoskönyv, hanem többszereplős hangjáték készült Bálint Ágnes gyerekkönyvéből.

Egerekről beszél a General Press szerkesztője, Szala Boglárka is, aki örömmel újságolja, hogy folytatódik a Beatrix Potter-sorozat, ezúttal Janóról, a városi egérről szól majd a szépen illusztrált mese. Új sorozatként pedig az almamag-nagyságú Alma Magdi nevű egérke történeteit indítja el a kiadó – a könyv maga is igen apró, és a legkisebbeknek való. Szala két kedvence mégis az Irka-Firka legújabb része, és a Russel nevű bárányról szóló altatókönyv.

A mustrát a Pagony zárja, Kovács Eszter négy könyvet helyez el az asztal sarkán a többi mellé, és a kisebbektől a nagyobbak felé haladva ismerteti őket. A legkisebb egy újabb Maszat-történet, a legnagyobb pedig Gévai Csilla Nagyon zöld könyve, amely a Pagony vezetője szerint olyan meghatározó mű, mint annak idején a Friss tinta! volt. „Ott a helye minden család és minden könyvtár polcán” - mondja befejezésül Kovács Eszter.

A kínálat pazar, az asztal teli a tavaszi könyvekkel.

Fotó: Zoltán Csaba