bezár
 

irodalom

2011. 11. 15.
A modern lét metaforája
Böszörményi Zoltán: Regál, Ulpius-Ház Könyvkiadó, 2011.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A modern lét metaforája Böszörményi Zoltán szembefordulva az úgynevezett "szövegirodalommal" ember és világ találkozásának megszenvedett egzisztenciális tapasztalatát kívánja felmutatni Regál című regényében. A "regál" szó eredetileg polcrendszert jelent.
Itt a gyűjtőtábor szinonímája. A modernség olyan jelképe, amely személytelen és a kartotékolásra, az embertelen fegyelmezésre alapozódik. Államközi értelemben a zöldhatáron ép bőrrel átszökők gyűjtőhelye. Politikai értelemben a Regál átmeneti hely, olyan, mint az élet. Menekülttábor, ahol a határon átszököttek várják, hova kerülnek, melyik új országban kezdhetnek új életet, illetve kezdhetnek-e egyáltalán és nem toloncolják-e vissza őket oda, ahonnan átszöktek.

De ebben a regényben a földrajzi határ léthatár is egyben és az önazonosság megteremtésének határhelyzete is. Régiesen szólva, a pokol mélye, ahol az igazság rejtőzik, ami nem más, mint a modern világ feszült és gyilkos űrje. A semmi, amiből kétségbeesetten kell valamit teremteni. A Regál a senki földje. És - a Regál a semmi földje. Olyan bugyor, ahol újra kell kezdeni mindenkinek saját maga megteremtését. Sokan nem bírják, elbuknak, belebuknak. Mindenki teljesen magára van utalva, nincs segítség.

A történelmi létparabola világát a névadások is dekódolják  Böszörményi Zoltán regényében. A példázat szándéka van jelen abban is, hogy nem tulajdonnévvel szerepelnek a szereplők és az országok. Az emigrációs kaland így nemcsak társadalmi, hanem ontológiai jelentést is kap. A létbe vetettség modern metaforája lesz. A lét eszerint: már nem vendégség, mint még Kosztolányinál, hanem ideiglenes menekülttábor. 

Ami az írásmódot, a megformálást illeti - az amerikai próza világával rokonítható. Az elbeszélés szinte vár a megfilmesítésre, legalábbis ez volt az érzésem az olvasás során. Jó filmet lehetne csinálni ebből a regényből. A filmek snitt-effektjét is kreatívan alkalmazza Böszörményi, a tudatfolyam a jelen és múlt idejének pszichikai és nem naptári sorrendjét bemutatva.

A cselekményvezetés feszes. A főhős szökése után rögvest a pokol legmélyebb bugyrába kerül. Meg akarják erőszakolni, ki akarják rabolni, még az életétől is megfosztanák. Olyanok, akik eközben semmiféle lelkiismeretfurdalást nem éreznek ezért, sőt jó bulinak tartják mindezt. Később, e börtönszerű körülmények között kezd mégis dolgozni a főhős. Szorgalmas, fegyelmezett ember, gyakorlatias és realista beállítottságú. Szövődnek emberi kapcsolatok is, de eleve torzultak lesznek a rabságban a szerelmek és barátságok. Csak a túlélés gyakorlati szempontjai számítanak ebben az ideiglenességben. A politikai eszmények is megfosztódnak eszmeiségüktől és ennek rendelődnek csak alá.

Böszörményi Zoltán könyvét nem lehet letenni. Olvastatja magát. Mesteri módon adagolja a feszültséget, tartja fenn az érdeklődést. Nagyon jó a kompozíciója. Sőt, a végén felsejlik, csak fikcióként is értelmezhetjük a történetet. A váratlan tulajdonnév-kimondás a sok jelképes név helyett  valódi katakrézissé lesz, megidézve a retorikai nagy archaikus erejét, hiszen minden név eredetileg katakrézis, nagy pillanatával úgy zökkent ki a fikció dimenziójából, hogy, mint az igazi irodalmi tapasztalatban másképp, újonnan értjük meg önmgukat is a regény olvasása után. 

Az igazság az eredetben van - mondta Heidegger. Talán ezért is írta meg Böszörményi Zoltán a kezdet könyvét. Lássuk mai eredetünk metaforáját – ami nem más, mint a Regál. A főhőst végül kiengedik a Regálból. Mehet tovább. De ez már csak a szubjektum-építés utáni, léttörténet utáni helyzet lehet. A könyv ezzel a fordulattal végződik. Hiszen, ahogy Ottlik Géza írta az Iskola a határonban - a másik nagy határ-regényben - a többi már csak meghosszabbított vakáció.
nyomtat

További írások a rovatból

irodalom

huszonegyedik #1 huszonegyedik #1
Mire jó a történetmondás? Katasztrófafilmek, iPhuck és az irodalom
Láng Orsolya és Celler Kiss Tamás Késelése
irodalom

Talajt kell érni Talajt kell érni
Interjú Izsó Zitával
irodalom

Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni
Interjú Németh Bálinttal, A hangyák élete szerzőjével

Más művészeti ágakról

Goda Krisztina: BÚÉK
gyerek

Villu szerint a világ – egy „no problem novel” Villu szerint a világ – egy „no problem novel”
Anti Saar: Így mennek nálunk a dolgok. Cser Kiadó, 2018.
Milorad Krstić: Ruben Brandt, a gyűjtő
art&design

Kelet kávézó, hétfő este Kelet kávézó, hétfő este
Kurátori tevékenység: elmélet és gyakorlat határán?


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés