Felhasználói adatlap
-- dr. Payer Imre --
felhasználói adatlapjadr. Payer Imre portfólióját ide kattintva éred el.
dr. Payer Imre által feltöltött cikkek:
2013. 11. 24.
Király Levente Égre írt könyvét olvasva felmerülhet bennünk a kérdés a szerző szándékának kettősségével kapcsolatban. Király Levente Így irtok én című könyvében bizonyította remek stílusimitációs képességét. Lehet, hogy egy ilyen népszerű regényforma jól sikerült imitációját olvassuk? Vagy tényleg hisz a szerző az ezotériában?
2012. 02. 13.
Kabdebó Lóránt 75. születésnapját nagyszámú és reprezentatív társaság ünnepelte a Petőfi Irodalmi Múzeumban a közelmúltban. Ezen a születésnapon maga az ünnepelt adott ajándékot az irodalmat kedvelőknek. Legújabb Szabó Lőrinc-tanulmánykötetét mutatták be az eseményen. Mesék a költőről című kötetében a szerző kiadástörténeti, életrajzi és poétikai kutatásait teszi közzé "elbeszélői modorban".
2011. 12. 26.
Bibó István az önmagával soha meg nem hasonló, eszméihez és értékeihez mindig hű politikai gondolkodó mintaképét jelenti a legtöbb értelmiségi számára, aki összeegyeztethetőnek vélte a parlamentáris demokráciát és a szocializmust, a liberalizmust és a kereszténységet.
2011. 11. 15.
Böszörményi Zoltán szembefordulva az úgynevezett "szövegirodalommal" ember és világ találkozásának megszenvedett egzisztenciális tapasztalatát kívánja felmutatni Regál című regényében. A "regál" szó eredetileg polcrendszert jelent.
2011. 11. 08.
Ma, amikor néhány óra alatt más kontinensekre is eljuthatunk, elkerülhetetlen, hogy ne jusson az eszünkbe, milyen viszonyban állnak egymással a világvallások. Mi a hasonlóság és mi a különbség közöttük. A kereszténység és a buddhizmus kapcsolatáról Dr. Sári László Kelet-kutatóval beszélgettünk, akinek munkássága alapvetően a nyugati és a keleti gondolkodás határait, a különböző logikai rendszerek jellemzőit vizsgálja.
2011. 09. 08.
Képzeljünk el egy kávéházat Tóth Árpáddal, Babits Mihállyal vagy Juhász Gyulával. Ha megjelenne valahogy közöttük Kukorelly - mégis hová ültetnénk? Pedig ez(zel) a kötet(tel) mintha mást sem akarna, mint helyet keresni, helyet foglalni ennél az asztalnál...
2011. 07. 22.
A sors és a szerkesztő szeszélye folytán ezúttal több oldalról is megvizsgálunk egy kötetet. Király Levente könyvéről Csobánka Zsuzsa és Payer Imre is írt kritikát. Remélhetőleg igaz, hogy több szem többet lát, hogy a két írás teljesebb képet ad ugyanarról a könyvről, és jobban megmutatja a különböző olvasói elvárásokat és szokásokat.
2011. 02. 15.
Jól emlékszem a kilencvenes évekből egy újságíróra, aki azóta meghalt. Egy presszóban ültünk, ittunk. Ő jelentőségteljesen rám emelte a tekintetét és azt mondta: Az embereket legjobban a titok érdekli. És ezen a titkosszolgálatot értette.
2010. 12. 11.
Ha III/III-as ügyről van szó, akkor zsúfolásig megtelik az előadóterem. Így volt ez december 7-én is a Nyugati téri Alexandra Kiadó panorámatermében, ahol Gervai András Fedőneve: "szocializmus" című könyvét mutatta be Havas Henrik. A kötet – Bódy Gábortól Szabó Istvánig – számos ismert filmes és színházi személyiség ügynökmúltját tárja fel.
2010. 11. 29.
A megfosztatás traumájának a könyve. Megfosztatás a hazától, a nyelvtől, az emberi méltóság klasszikus képzetétől. De ez a megfosztatás sem a Pilinszky János Apokrifében megfogalmazott későmodern metafizikai távollétre, sem a Domonkos István-féle (gondoljunk a Kormányeltörésben című költeményre) avantgárd deszemiotizációra nem emlékeztet.
2010. 07. 30.
Györe Balázs könyvében számos lakás, szoba, erkély, egyszóval otthoni tér található - a kölcsönlakás című kötet mégis az otthontalanság kötete. Másrészről pedig "Losonczy Anna menjen a büdös francba".
2009. 08. 10.
Ma, amikor a homoszexualitás már nem tiltott cselekmény, a promiszkuitásos szingli életformához pedig nem társul a szégyen érzete, ezeknek a témáknak, mintegy fordított hatásként, a legalitás okán csökken a tematikai érdekessége. Ám az ilyen tárgyú irodalmi művek olvasásakor éppen ezért fordul a figyelem a poétikai szempontokra.
2008. 03. 06.
Változás figyelhető meg a 2000-es évek fiatal magyar lírájában a 90-esekhez képest. A túlretorizált, a (kultúr)történeti kulisszák, a szövegközi utalások költészeteszményét lapidárisabb, bensőségesebb kezdi felváltani.