bezár
 

gyerek

2012. 02. 02.
Rumini és a mágneses vonzerő
Berg Judit legújabb Rumini-története a Magyar Színházban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Rumini és a mágneses vonzerő Berg Judit 2007-ben Rumini című meseregényével elnyerte az Év gyerekkönyve-díjat. Azóta a könyvből sikertörténet lett: a hajósinas kisegér kalandjai immár négykötetes sorozattá bővültek. De megjelent Rumini barátjátnak, Galléros Fecónak a naplója is, sőt társasjáték is készült a meséből. Tavaly év végén pedig egy újabb Rumini-feldolgozást láthattunk, ezúttal színpadon, a Magyar Színházban, Méhes László rendezésében.
Az írónő a prae.hu általános művészeti portálnak tavaly áprilisban adott interjújában elárulta, készül egy Rumini-színdarabra Divinyi Rékával. Eleinte azt tervezte, hogy az előadás alapja a legelső könyv lesz, de végül úgy döntött, hogy teljesen új történetet ír. A színpadi mű narrátora ezúttal Negró, a Szélkirálynő fedélzetmestere, aki első pillantásra sokkal inkább hasonlít maffiavezérre, mint a kapitány tisztességes jobbkezére és bizalmasára. Gula Péter kopasz, körszakállas mestere ettől függetlenül ügyes választás, hiszen a történet egyes részeiben afféle keménykedő pojácává válik. Ezt az esendőséget aknázza ki szépen, hogy éppen Gulára osztották a szerepet: a pillangóktól rettegő keményfiú ugyanis annak ellenére is könnyen a gyerekek kedvencévé válik, hogy nem szívleli a főhőst, Ruminit. Negró narrátori pozíciójának éléből pedig jócskán elvesz a zseniális hajópapagáj, Rinya (Hunyadi Máté) kotnyeleskedése. Hála neki, Negró kénytelen visszatérni történeteiben azokra a mozzanatokra is, amelyek nem igazán tüntetik fel őt jó fényben. Rinya beszélő papagáj, virgonc, piros-zöld bábfigura, az egyetlen, valóban állatként megjelenő szereplő, rajta kívül senki nincs annak öltözve vagy maszkírozva. Berg Judit színpadra szánt történetének érdekessége ugyanis éppen az, hogy egyetlen helyen sincs benne szó arról, hogy a szereplők egerek.

Rumini

A Szélkirálynő ezúttal is csodákkal és szövevényes kalandokkal teli mesebeli helyre, a Ferrit-szigetre érkezik, melynek királyát mágneses erejével tartja fogva egy, a leginkább nimfomániás őrültre hasonlító, megalomániás, varázsigéivel kábultságot okozó, mindenkit pillangóvá változtató, a katonákat és a hajó legénységét a kapitánnyal együtt maga mellé állító Molyra. A bonyodalmakat persze megint Rumini okozza, aki észreveszi a tengerben vergődő Csincsilit, a ferritkirály lányát. A vasgyúró erejével bíró, kissé "éjszakai pillangóra" emlékeztető szőke szépség azonnal elvarázsolja bájával Balikót és Rumunit, így a kapitány parancsának ellenére is a Ferrit-sziget felé kormányozzák a hajót. Nem is csoda, hiszen Csincsili csillivilli rúdtáncos szerkója már önmagában véve is elég vadító ahhoz, hogy rabul ejtse a férfiak szívét. Kovács Yvette Alida jelmezei nemcsak itt, de több ponton is okoznak némi fejtörést, az egyetlen üdítő kivételt Negró ötletes outfitje jelenti. Molyra tüllös, muszlinos, selyemruhái egy falusi búcsúra emlékeztetnek, de a darab végén megjelenő víziszörny-jelmez sem kedvez az egyébként a szerepét alapvetően jól felépítő Kubik Annának. Molyra karaktere a hatalomvágy és a ferritkirály iránti olthatatlan szerelem miatt válik kettőssé: gyengeségét a gyerekek könnyen észreveszik, éppen ez az, ami megnevetteti őket, a karakter tulajdonságainak eltúlzásai is a paródia elemeivé válnak inkább több, mint kevesebb sikerrel.

Kovács Yvette nemcsak a jelmezeket, de a díszleteket is jegyzi, melyek a darab első felében teljes mértékben idomulnak egy fedélzet és hajóbelső kinézetéhez. A háttér magasra ki van vetítve, a képeken hol hánykolódó tengert, hol – érthetetlen módon – londoni belvárosra emlékeztető házfalakat lehet látni. A második felvonásban, a Ferrit-szigeten két forgatható, ormótlan sziklának tűnő építmény látható, melyek hol erdőként, hol Molyra "bűnbarlangjaként", hol a ferritkirály tömlöceként funkcionálnak sem nem izgalmas, sem nem szemet gyönyörködtető módon.

Rumini

A többi szereplőt illetően a Csincsilit játszó Losonczi Kata a legnagyobb jóindulattal is csak korrektnek nevezhető módon formálja meg az apja miatt szenvedő, a ferritek sorsát magáénak érző, esetleges mostohaanyját szívből gyűlölő kiskirálynőt. Ugyanez igaz a hajókapitányt alakító Sipos Imrére és a ferritkirályt megformáló Fillár Istvánra is. Az atyai szeretet, a bölcsesség és az okos felismerések egyik esetben sem válnak követendő példává, sokkal inkább unalmas kötelező körökké degradálódnak. Horváth Illés Ruminija, Szatmári Attila Balikója és Gémes Antos Dundi Bandija viszont ügyesen felépített karakterek. Rumini és Balikó barátsága, összetartása szépen kidomborodik, ahogyan Dundi Bandi is éppen ott és akkor vicces, ahol és amikor kell. Kedves figurákká válnak, akikkel szívesen azonosulnak a gyerekek. A hajószakácsot, Ajtonyt megformáló Szűcs Sándort is ki kell emelnünk: a hiúságában is kedves, gondoskodó figura a darab egyik legüdébb színfoltja.

Méhes László rendezésének és Berg Judit meséjének legnagyobb erénye a történetből Negrót kiemelő gesztus, így ugyanis egy új nézőpontból, az ő visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg az eseményeket, melyeknek minden részlete világos, jól követhető és pontosan kidolgozott. A hol kevésbé, hol jobban észrevehető megbicsaklásokat egy-egy nem végiggondolt karakter megformálása vagy vonásainak eltúlzása okozza. Ezekre a gyerekek még kevésbé figyelnek, de a felnőtt kísérők már tudják : hiába a mágneses vonzerő, az ördög a részletekben rejlik.

Berg Judit: Rumini, Magyar Színház, bemutató: 2011. december 3.

Negró: Gula Péter
Rumini: Horváth Illés
Balikó: Szatmári Attila
Kapitány: Sipos Imre
Dundi Bandi: Gémes Antos
Roland: Pavlevits Béla
Ajtony: Szűcs Sándor
Dolmányos papa: Vecsei László
Sajtos Pedro: Habóczki Máté
Cincogi doktor: Kozma Gábor
Matrózok: Adányi Alex, Fekete Dániel, Földesi Ágnes, Kónya Renáta
Rinya: Hunyadi Máté
Rizsa: Pál András
Nudli: Pavlevits Béla
Bumbu: Gömöri András
Csincsili: Losonczi Kata/Szűcs Kinga
Ferritkirály: Fillár István
Peonza: Benkő Nóra
Jojó: Pál András
Molyra: Kubik Anna
Papilla: Szemerédi Bernadett
Bandatagok, ferritek, pillangók: a Pesti Magyar Színiakadémia 1. és 2. éves növendékei

Dramaturg: Divinyi Réka
Díszlet/jelmez: Kovács Ivette Alida
Zene: Pejtsik Péter
Rendezőasszisztens Lévai Ágnes

Rendező: Méhes László

A képek forrása: www.magyarszinhaz.hu, Observer, Dóka Attila
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Antal Nikolett --


További írások a rovatból

Maja Lunde: Hónővér. Cser Könyvkiadó, 2019.
gyerek

Szeressétek a gyerekeket! Szeressétek a gyerekeket!
Nora Fingscheidt: Kontroll nélkül
gyerek

9. Aranymosás Irodalmi Válogató
A Könyvmolyképző Kiadó pályázata

Más művészeti ágakról

irodalom

A mindenség ernyőjére kivetítve A mindenség ernyőjére kivetítve
A Kortárs folyóirat, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Veres Pálné Gimnázium közös Ottlik-regénykonferenciája
Peter Jackson: Akik már nem öregszenek meg
színház

Az önfelvállalás és az én-beszéd hatalma Az önfelvállalás és az én-beszéd hatalma
Csórics Balázs Lélektükrök című önismereti irodalmi estjének napok múlva is dolgozó visszhangjai
irodalom

Huszonegyedik #12 Huszonegyedik #12
A Másik domesztikálása


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés