bezár
 

art&design

2012. 07. 02.
Modell-erdő a magyar pavilonban
Élő MúzeumCafé a 2012-es Velencei Biennáléról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Modell-erdő a magyar pavilonban A tervezést még csak tervezgető építészhallgatók épületmodelljeit állítják majd ki a 13. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjában. A MúzeumCafé estjén a projekt két kurátora mellett Gulyás Gábor nemzeti biztos és Puskás István, a Magyar Biennálé Iroda vezetője beszélt a közelgő seregszemle előkészületeiről.
Két évvel ezelőtt, a 12. Nemzetközi Építészeti Kiállításon a Wesselényi-Garay Andor által kurált és Ferencz Marcel által épített BorderLINE projekt képviselte hazánkat Velencében. Az "emberek találkozása az építészettel" mottóra készült installációnak elsősorban a rajzban, rajzolásban történő találkozás, a vonal mint összekötő elem jelentette az inspirációját. A pavilon tervezői azt a primer, vizuálisan értelmezhető elemet keresték akkor, amely a tervezés alapegységének tekinthető, s amelyben – tájtól, tértől, nemzetiségtől, feladattól függetlenül – minden építész közös. Az idei kiírás győztes pályázata, a Modell mintha következő fázisa, ha tetszik, szerves folytatása lenne a BorderLINE koncepció gondolatiságának. Bachman Bálint és Markó Balázs tervezete a jellemzően kétdimenziós rajzok után a vonalak térbe rendeződését demonstráló építészeti modellek bemutatására épít. A tervek szerint a tárlat a tervezést még csak tervező, fiatal építészhallgatók munkái közül válogat majd. Élő MúzeumCafé a Műcsarnokban Bachman Bálint és Gulyás Gábor
Az építészeti modell – ahogy Bachman és Markó pályázatukban is megfogalmazták – kapocs a gondolatiság és a kézművesség között. Mint ahogy kapocs lehet hallgató és mestere között is, hiszen a modell az építészeti oktatásban is kiemelt szerepet játszik. Mindez kapcsolódik ráadásul David Chipperfieldnek, a 13. velencei mustra főkurátorának programjához is. Chipperfield ugyanis az idei Biennálét a tapasztalt építészek és a legifjabb nemzedékek közti kapcsolatoknak, az összekapcsolódás lehetőségeinek kívánja szentelni. Élő MúzeumCafé a Műcsarnokban - Gulyás Gábor és Puskás István
A közelgő seregszemle adta az apropóját a Műcsarnok kellemes klímájú alagsori konferenciatermében rendezett Élő MúzeumCafé-estnek, amelyen Martos Gábor, főszerkesztő a nyertes pályázat kurátorai mellett Gulyás Gáborral, a Velencei Biennálé nemzeti biztosával, valamint Puskás Istvánnal, a Magyar Biennálé Iroda vezetőjével beszélgetett. Arra a kérdésre, hogy mi a győztes pályázat sikerének receptje, Bachman Bálint azt válaszolta, a siker első és tán legfontosabb ismérve a közös munka. Markó Balázs egyetértően tette hozzá, hogy a pályázatot voltaképpen az a több száz hallgató is írta, akik részt vettek modelljeikkel a megmérettetésen. Arra gondoltak ugyanis – egészítette még ki a pályázat produkciós vezetője, Markó –, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel, az oktatás szemüvegén keresztül szemlélve terveznék meg a magyar pavilont és egy nyílt pályázatra beérkezett, építészhallgatók által készített építészeti modelleket állítanának ki.
 
És ez bejött – vette át a szót a vendéglátó intézmény igazgatója, Gulyás Gábor, ezúttal bíráló bizottsági tagként. A beérkezett pályázatok javarésze hihetetlen vállalásokat tartalmazott, a Modell viszont kézenfekvő, egyszerű dolgokat irányzott elő és valósított is meg – így Gulyás. A zsűri mindahány tagja támogatta ezért Bachman és Markó tervezetét. A Műcsarnok igazgatója hozzátette még, hogy a zsűri külön elismerésben részesítette Polyák Levente, Kukucska Gergely és Antal Balázs PANEL című pályaművét, amelyet a főkurátor figyelmébe is ajánlottak a honi döntnökök. A PANEL egy helyspecifikus közösségi közlekedési rendszert valósított volna meg Velencében. A lebontott Kőbánya-Kispest metrómegálló műanyag elemeiből készültek volna vízibiciklik. Briliáns bár az ötlet, ám úgy tűnik, várat még magára a magyarok tengerre szállása.
 
Következő kérdésével Martos Gábor arra keresett választ, vajon mekkora lehetőséget jelent egy magyar építész számára a brit "starchitect", David Chipperfield szeme elé kerülni. Markó Balázs szelíden kitért a kérdés elől és úgy fogalmazott: Velencében elsősorban a hazai építészoktatást, a jövő tervezőit képviselik majd. Szerinte az a legfontosabb, hogy lehetőségeikhez mérten a legjobb minőségben tegyék a dolgukat, hiszen a több száz stand közül nem könnyű kiemelkedni. Olyan csendes, szinte szakrális teret szeretnének ezért kialakítani, ahova a látogatóknak jól esik betérni, ahol jó megpihenni, körülnézni. Bachman Bálint a kurátorok közvetítő szerepére hívta még fel a figyelmet, hangsúlyozta továbbá, hogy a modelleket készítő hallgatók számára viszont tényleg óriási lehetőség, hogy – Martos Gábor szavaival szólva – Chipperfield szeme elé kerülhetnek. Az azonnali hatáson túl a pályázatot megalapozó alapos kutatómunka stratégiai hozadéka is fontos – hangsúlyozta Markó Balázs, amelyből reményei szerint hosszabb távon is profitálni fog a magyarországi építészképzés. Élő MúzeumCafé a Műcsarnokban
A közel négyszáz darab, egyenként 21*21*21 centiméteres, szigorúan fehér színű modellekből álló erdőnek augusztus 27-ig kell elkészülnie. A 13. Építészeti Biennálén augusztus 29-től november 25-ig látogathatjuk meg a magyar pavilont. Anyagát aztán – a kurátorok reményei szerint – a seregszemlét követően kiállítják az ország építészképző intézményeiben is. A modell ugye még nem a valóság, áhított jövőkép inkább. Kívánunk ezért sikereket az elkészült modelleknek, a készülő magyar pavilonnak, és az általa képviselt magyar építészetnek!
 
Élő MúzeumCafé a 2012-es Velencei Biennáléról, Műcsarnok, Budapest, 2012. június 21.

fotók: Műcsarnok

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Vass Norbert --


További írások a rovatból

art&design

Mindenből lehet meríteni Mindenből lehet meríteni
Interjú Maurer Dórával külföldi élményekről, lehetőségekről, fordulópontokról és képzésekről
art&design

A gyűjtő mint művész? A gyűjtő mint művész?
A Mai Manó Ház Erik Kessels több élete című kiállításáról
art&design

Gondolkodásunk módszereiről Gondolkodásunk módszereiről
Beszélgetés Falcsik Marival, Walter Isaacson: Leonardo Da Vinci – a zseni közelről című könyvének fordítójával
art&design

Tájakról, hiányosan Tájakról, hiányosan
A Tájak/Távlatok - Kortárs magyar tájkép (BPF) című kiállításról a Kiscelli Múzeumban

Más művészeti ágakról

Sziget Fesztivál, 2019. augusztus 12.
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Mindenből lehet meríteni Mindenből lehet meríteni
Interjú Maurer Dórával külföldi élményekről, lehetőségekről, fordulópontokról és képzésekről
Interjú Tóth Kingával intermediális alkotásról, a fiatalok lehetőségeiről, szellemi műhelyekről, fordításról
Jon Watts: Pókember: Idegeben


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés