bezár
 

irodalom

2013. 02. 10.
Bulgakov művei a Kádár-korszakban
Remekművek szamizdatban 3. rész, OIK, 2013. 02. 05.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Bulgakov művei a Kádár-korszakban “Ezek hiába gondolják azt, hogy a terror segít. Nem kérem, nem segít, bármilyen terror legyen is az" – figyelmeztet minket a Kutyaszív című regény az 1917-ben kezdődő történelmi folyamat veszedelmeire. A művet Bulgakov 1925-ben fejezte be, de csak évtizedekkel később jelenhetett meg nyomtatásban.
Bulgakovot Magyarországon is csak a 60-as évek végén fedezik fel. Az OIK Remekművek szamizdatban sorozatának harmadik estjén Spiró György úgy emlékszik vissza, hogy a szerzővel először 1967-ben találkozott. Ekkor jelent meg két részletben a Mester és Margarita a Moszkva című folyóiratban, természetesen oroszul. Spiró azt meséli, hogy e cenzúrázott változatnak gyorsan híre ment és szinte egymás kezéből kapkodva olvasták el a művet. A teljes kézirat csak később tűnt fel az irodalmi körökben: a legenda szerint Bulgakov özvegye, Jelena Szergejevna szoknyája alatt csempészte a kéziratot darabonként Magyarországra, ahol barátnője, a kiváló műfordító, Szöllősy Klára ültette át magyarra. Így történhetett, hogy ez a mű előbb jelent meg Magyarországon – a Nagyvilág folyóiratban –, mint saját hazájában.

Spiró a svájci kiadást is felidézi, aminek különlegessége, hogy a kicenzúrázott részeket dőlt betűvel szedték benne. Az író azt mondja, hogy e műből teljesen világossá válik, milyen is volt a cári típusú cenzúra. Lényegét tekintve egy jóindulatú rendszerről volt szó, hiszen a cenzorok minden esetben arra törekedtek, hogy a mű lényege megmaradjon és eljusson az olvasókhoz. Éppen ezért csak a “nem fontos" részeket húzták ki. Spiró szerint a kései Kádár-kort is ez a fajta cenzúra jellemezte, hiszen ekkoriban már külön hivatala sincs a cenzúrának, hanem a kihúzásokat a szerkesztők, írók végzik el.

A beszélgetés további részében a Kutyaszív kerül a középpontba. Hetényi Zsuzsa, a mű fordítója úgy emlékszik, először egyetemi professzorától hallott a regényről, akkor mindössze néhány mondatot és csak később sikerült neki a teljes szöveghez hozzájutnia. Spirónak először E. Fehér Pál beszélt a Kutyaszívről, de úgy, mintha azt az írónak ismernie kellett volna. Spiró bevallotta neki, hogy még nem olvasta, erre E. Fehér a Svetová Literatúra 1978-as számát ajánlotta neki, amiben a mű már szlovákul fellelhető volt. Így Spiró szlovák nyelven ismerkedett meg a művel. Később egy nyugati útja során egy párizsi kiadást igyekezett áthozni a határon, természetesen sikertelenül.

Nyugaton egyébként a Kutyaszív volt az első Bulgakov-regény, amelynek felfedezték az értékeit. A YMCA Press már 1967-ben kinyomtatja ezt a művet, de ennek a kiadásnak nem igazán lett nagy híre, hiszen Spiró és Hetényi is azt állítja, ilyen példány nem került be az országba. A magyar fordításra pedig közel két évtizedet kellett még várnunk.

Spiró 1981-ben került a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz mint dramaturg és a következő évben kérte meg az igazgató Barbarczy Lászlót, hogy rendezzék meg a darabot. Az igazgató kezdetben nem igazán pártolta az ötletet, később, 1986-ban a színház megrendelte a fordítást. Hetényi Zsuzsa tollából megszületett a magyar kézirat, azonban a darab bemutatását végül nem engedélyezték. (A darab végül 1989-ben került bemutatásra a budapesti Katona József Színházban, Gothár Péter rendezésében, ahol már Hetényi fordítását vették alapul.) Szintén 1986-ban a Katalizátor Iroda Könyvkiadó gondozásában a fordító nevének feltüntetése nélkül adták ki először a könyvet, ekkor még szamizdatban. Hetényi azt meséli, hogy a kiadás meglehetősen nagy titokban történt, hiszen legtöbbször parkokban kellett átadnia a fordítás egyes részeit, majd villamosmegállókban adtak neki néhány kész példányt.

A szamizdatot igen sokan olvasták, Bulgakov a Kádár-korszak alkonyán egyre népszerűbbé vált. A rendszerváltás után azonban minden megváltozott. 1989-ben a Galaktika közölte a művet folytatásokban, de erre már nem sokan figyeltek. Ennek ellenére Bulgakovot egy szűk réteg nagyon kedveli, hiszen – Sprió szavaival élve – simogató iróniája nagyon megfelel a “keleti népek" godolkodásának. A műből mára már filmadaptáció is készült, sőt 1988-ban Kulka János és Gábor Miklós előadásában rádiójáték formájában is előadták.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

irodalom

Hogy érvényes maradjon Hogy érvényes maradjon
Tóth Réka Ágnes volt a Kötetlenül sorozat nyolcadik vendége
irodalom

Égbolt-variációk Égbolt-variációk
Nagy Márta Júlia: Elígért lány, Jelenkor Kiadó, Budapest, 2021.
irodalom

Keresztülvinnék az országon egy láda reményt Keresztülvinnék az országon egy láda reményt
Bemutatták a negyedik Kóspallagi Írótanya szövegeiből készült antológiát
irodalom

Felbolydul az alvilág Felbolydul az alvilág
Bemutatták Sepsi László Termőtestek című regényét (Jelenkor Kiadó, 2021)

Más művészeti ágakról

gyerek

Minden idők macskáiról Minden idők macskáiról
Lovász Andrea (szerk.): Macskák mesés könyve, Cerkabella, 2021
8. Budapest International Documentary Festival
színház

Száz év, egy dráma Száz év, egy dráma
Páros interjú Rák Katival és Czető Bernát Lászlóval


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés