bezár
 

zene

2007. 07. 19.
The Campfire Headphase
További lemezre konzervált szellemiség a Boards of Canadától
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
The Campfire Headphase A 2002-ben megjelent és enigmatikus üzeneteket hordozó, sok kérdést felvető, és vitatott értékű Geogaddi albumot hosszantartó csönd követte. Remixeken kívül mást nem lehetett hallani a formációtól, a lelkes rajongók ez alapján próbáltak tétován következtetni az akkor még meg sem született album hangulatára. 2005 őszén azonban megszakadt a hallgatás, mert kijött az ezúttal gitárokkal tarkított The Campfire Headphase lemez.
A kurta, hangszőnyegekkel tarkított bevezető után harsány gitárfelvétel nyitja az albumot a Chromakey Dreamcoat című darabban. Mintha szalagos magnó csipkézte volna ilyen nyávogósra a gitárt, igazán nem mai felvételnek tűnik. Finom puhasággal menetelnek a ritmusok és a párásra zengetett szintetizátordallamok, ám a szám nem omlik össze, hanem újabb, lezáró témára is jut energia a végén. A Satellite Anthem Icarusban tengerzúgással körülölelt álomszerű harmóniákkal és lágyabb akkordokkal találkozunk, a Peacock Tail pedig az előző szám által beteljesített nyugalomból bontakozik ki fokozatosan, mesteri arányokkal. Egyre több mesés hangot hallani a dalban, amelyek hátborzongatónál hátborzongatóbb érzéseket keltenek a hallgatóban, az eredmény pedig lenyűgöző. A számot hallgatva észrevétlenül a lemez egyik leggyönyörűbb, harmatosan csillogó hangcsokrához érkezünk: az előző számhoz hasonló fokozással működő Dayvan Cowboy-hoz. Egy torzítottan zengő, szűrőn átküldött szépséges gitárszekvencia úszik be, megunhatatlanul ismétlődve, mellé pedig udvariasan társulnak a hasonló, késleltetett visszhanggal és szűrővel effektezett zajok, amelyek a csúcs felé tartó utat jelölik ki. Egy távoli kórus szintetizált hangja tesz pontot a fokozásra. Közben az újabb gitármenet elindítja a ritmusszekvenciákat, amelyek vonós- és billentyű-kísérettel egészülnek ki. A cintányérok igazán ódivatúan kompresszált hangja már csak hab a tortán. Rövid, de finom átvezetés után az album tragikusabb, melankolikusabb irányba fordul, és a záró számig nem is tesz újabb kanyart. The Campfire Headphase 2.Az ’84 Pontiac Dream álmatag, múltidéző melódiáinál és tompa hangjainál ugyan kevésbé, ám az Oscar See Through Red Eyet hallgatva már egyértelműen előtérbe kerülnek a szomorú és vészjósló melódiák. A Hey Saturday Sun lehetne az ’84 Pontiac Dream hangulati párja: gitár- és fuvolaszerű hullámai édes semmittevést és kecses bujaságot idéző dallamokat csempésznek a fülbe, márpedig a közeledő szomorúságot ennél jobban elő sem lehetne készíteni. A Slow This Bird Down mélységes, bitekre zúzott ütemei egyszerű és bágyadt komorsággal haladnak a könnyezve zengő szólamok között. A háttérben egy-egy rövidhullámú rádió hangja hallatszik, majd a titkos morzeüzenet a befejező gitártéma mellé bújik, amit a - rádióamatőrök számára ismerős - zavaróadás hangja emészt fel. A Tears From The Compound Eye napfényes, vigasztaló hangulata aztán azonnal felszárítja képzeletbeli könnyeinket a lemezt záró Farewell Firet pedig leggyakrabban a jól eltalált, rendkívül hosszú halkulási arányai miatt dicsérik. A múltba kiáltó, gyermekkori gondtalanságra emlékeztető szekvencia nélkül azonban mit sem ér ez az arányérzék: a lemez nem véget ér, hanem fokozatosan elalszik, emlékezetünkben ragadt hangfoszlányai pedig még a lemezhallgatás utáni csendben is fel-felkavarják érzéseinket. BOC web: [a]http://www.boardsofcanada.com/[text]http://www.boardsofcanada.com/[/a]
BOC diszkográfia: [a]http://www.discogs.com/artist/Boards+Of+Canada[text]http://www.discogs.com/artist/Boards+Of+Canada[/a]
BOC myspace: [a]http://www.myspace.com/abeautifulplace[text]http://www.myspace.com/abeautifulplace[/a]
Warp Records: [a]http://www.warprecords.com[text]http://www.warprecords.com[/a]

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Hargitai András --


További írások a rovatból

Fischer Iván változata A Müpában
Interjú Fejérvári Zoltánnal pályakezdésről, oktatásról, mentorokról, itthoni és külföldi lehetőségekről
Voicingers workshopok Budapesten

Más művészeti ágakról

Margó fesztivál, 2019 – Ők is boldogan éltek? A férfiváltozat
Beszámoló a 16. Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválról
art&design

Arcátlan Arcátlan
Klímariadó! - 19. ARC Közérzeti Kiállítás
Interjú Tero Kuitunen tervezővel, a Wild at Heart című kiállítás kurátorával


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés