bezár
 

gyerek

2013. 08. 15.
Lehet, hogy valamikor igazi gyerek voltam?
Interjú Kiss Ottóval
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Lehet, hogy valamikor igazi gyerek voltam? Kiss Ottó legújabb kötete, a Szusi apó erdőt jár vállaltan kísérleti könyv, ami a népszerű témák, a foci, a jedi lovagok és a vámpírok helyett a keleti bölcselet világába kalauzolja a fiatalokat. Szusi apó persze a szülőknek is adhat bölcs tanácsokat – állítja a szerző, akit mindig is érdekelt a gyerek- és felnőttirodalom határterülete.
PRAE.HU: Egy tíz évvel ezelőtti interjúban azt nyilatkoztad, hogy az irodalom hosszútávú befektetés: "egy könyvön az ember elmolyol két-három évig is, aztán további két-három évet vár, hogy megjelenjen..." 2006 óta évente több köteted is megjelent, legutóbb a Szusi apó erdőt jár a Móra Kiadónál az idei Könyvhétre. Mi történt, hogy ennyire felgyorsult a tempó? Ma hogyan fogalmaznád át a fenti a kijelentést?

Általánosságokban most is igaz a fenti mondat, nem sok minden változott. Annyi azonban mindenképp, hogy az utóbbi években a felnőtteknek szóló kötetek rovására több gyerekkönyvet írok, és ezek gyorsabban születnek. Az is igaz, hogy nem várok tétlenül két-három évet, többnyire befejezem a következő kéziratot, mire egy-egy könyv megjelenik, így aztán lehet némi torlódás: volt olyan év, amikor több kötetem is kijött, volt, amikor egy sem. Ilyenkor általában felnőtteknek szóló könyvön dolgozom: A másik országot például a 2011-et megelőző négy-öt évben írtam, a Szusi apót viszont elég gyorsan, de körülbelül tíz éve, és csak most jelent meg.
KO
PRAE.HU: A gyerekeknek szóló köteteidet olvasva föltűnt, hogy több kiadót (Móra, Cerkabella, Pagony) és más-más grafikust (Baranyi B. András, Kárpáti Tibor és Takács Mari) társíthatunk hozzájuk. Min múlik, hogy a könyveid melyik kiadóhoz kerülnek? A Szusi apó erdőt jár hogyhogy csak most jelent meg? 

A Szusi apó megírásával nem volt különösebb szándékom, inkább csak kísérletként született, mindig is érdekelt a felnőtt- és gyerekirodalom határterülete. A szöveg sokáig pihent, aztán, úgy öt éve, a Szerintem mindenki maradjon otthon… után elkérte a Csodaceruza, hogy Andrással csináljunk egy másik "kísérleti" könyvet is. Akkor nem lett belőle semmi, de tavaly, amikor már tervben volt a Móránál Lackfi János Tüdő Gyuszija, illetve Dóka Péter hasonló korosztálynak szóló A kék hajú lánya, a kiadó főszerkesztője ezt is megnézte, és elkezdődött a munka. Merényi Ágival valami egészen másról beszéltünk, amikor szóba került a kézirat. Sokszor véletlenszerű, hogy hol jelenik meg egy-egy kötet, de ha valamelyik kiadónál már vár kéziratom, többnyire a másik kettő közül igyekszem választani.

PRAE.HU: Említetted, hogy a Szusi apó a gyerek- és a felnőttirodalom határterülete. Ez nagyon érdekes, mert egy interjúban azt nyilatkoztad korábban, hogy nem hiszel a kettő közti éles különbségben.

Az én értelmezésemben a határterület kifejezés éppen ezt a mondatot támasztja alá, tudniillik, hogy van átmenet a gyerekirodalom és a felnőttirodalom között. A gyermekirodalom fogalomkörébe tartozik az ifjúsági irodalom is, ami magába foglalja a kamaszirodalmat. Én utóbbiakra, illetve az utóbbiak és az ún. felnőttirodalom közti területekre gondolok, amikor határterületet mondok.
Szusi apó erdőt jár
PRAE.HU: Szerinted hogyan értelmezi egy gyerek és egy felnőtt a Szusi apó keleti bölcsességgel kapcsolatos részeit?

Közhely, hogy a gyereket az érdekli, amivel vagy akivel nap mint nap együtt él, amihez köze van, amivel a tévében vagy a neten találkozik. A Szusi apó esetében bevallottan rétegkönyvről van szó, nem érint népszerű témákat, nincs benne vámpír, focista vagy jedi lovag, nem számíthat tehát nagy népszerűségre, viszont sok rajz van benne, a képi kultúrán nevelkedett (kis)kamaszok talán kézbe veszik.

Bizonyára van, aki sehogyan sem fogja értelmezni, mert nem tud vele mit kezdeni, van, aki rákérdez, van, akit egyáltalán nem érdekel, de hát ezzel együtt tudok élni. Az értelmezésnél fontosabbnak gondolom az érzelmi viszonyulást Szusi apóhoz, hisz hiába "bölcs", hiába hóbortos, alapvetően mégiscsak egy segítségre szoruló öregemberről van szó, aki elfogadja a sorsát, legyen az jó vagy rossz.

PRAE.HU: "Menj, keresd meg Szusi apót kinn a természetben, és segíts neki felállni! Jutalmul biztosan ellát majd téged is bölcs tanácsokkal." A könyv záró sorait úgy értelmeztem, mint egy felhívást a szülőknek és a gyerekeknek, hogy beszélgessenek a mesében fölmerülő témákról, például a természet és a város ellentétéről, spirituális, bölcseleti kérdésekről, vagy arról, hogy a modern technika micsoda, és akkor hagyja cserben az embert, amikor leginkább szüksége lenne rá. Jól gondolom?

Nem lenne ellenemre, ha a könyv egyes részei beszélgetést provokálnának vagy beszélgetésre késztetnének, örülök hát ennek az értelmezésnek. Bár az utolsó mondatokkal én csak arra gondoltam, hogy adhatunk ugyan "bölcs" tanácsokat a gyerekeknek, de a legjobb, amit tehetünk, ha hagyjuk, hogy a saját útjukat járják. Ez is afféle "bölcs" tanács – ezúttal szülőknek vagy leendő szülőknek.
Focisták kézikönyve
PRAE.HU: A műveidet olvasva egyértelmű, hogy számodra nagyon fontos a humor. Mit gondolsz, lehet humorra, szellemességre nevelni a gyerekeket? A te műveid, a Szusi apó alkalmas lehet erre? 

Utóbbira nem tudok határozott igennel vagy nemmel felelni, legyen a talán. De ez a talán az előző kérdésednek is szól, azt gondolom ugyanis, hogy az ilyesmire nem fogékony gyerekek esetében meglehetősen nehéz a helyzet. Az erre is nyitottak humorérzéke viszont bizonyára fejleszthető, és itt a bizonyára szóra tenném a hangsúlyt, mert én még ilyen direkt módon nem próbálkoztam, a fejlesztés módszertanáról, ha van is neki, fogalmam sincs.

PRAE.HU: Gyerekkönyveidben erősen jelen van a globalizáció-kritika, és a digitális kor kritikája. A digitális bennszülött Y generációt szeretnéd figyelmeztetni? Ha igen, mire?

Én nem érzem ennyire erősnek ezt a vonalat. A Szusi apóban tagadhatatlanul jelen van, talán a verseskötetekben is akad egy-egy darab, vagy A terepasztal lovagjainak is lehetnek olyan részei, amelyekről el lehet mondani, hogy kritikus ilyen irányokban, de azt hiszem, hogy ezek a szövegek, ha egyáltalán valamire, akkor is inkább csak a fonákságokra hívják fel a figyelmet. A nagypapa távcsövében a nagypapa nem tud számítógépezni (de aztán megtanul), a Szusi apóban meg pont akkor nincs térerő, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
Vasárnap délután
PRAE.HU: Azt nyilatkoztad, hogy "ha egy könyv nemcsak felnőtteknek, hanem gyereknek is szól, azért nem árt, ha viszonylag egyszerű mondatszerkezettel rendelkezik." A gyerekirodalmon belül több korosztálynak is írtál már könyvet a legkisebbeknek szóló lapozgatós könyvtől kezdve a kamaszoknak szóló ifjúsági regényig. Hogyan tudod eltalálni, hogy melyik korosztálynál milyen szókészletet érdemes használni?

Igyekszem persze eltalálni, de nekem sincs egzakt módszerem, így aztán csak reménykedem, hogy sikerült. Ez többnyire az adott könyv megjelenése után derül ki. Néha pedig próbálja az ember feszegetni a hagyományos kereteket, a Csillagszedő Márió vagy a Szerintem mindenki maradjon otthon… esetében és a Szusi apónál én is így tettem.

PRAE.HU: Azt írod az Emese almája című kötetedben, hogy "az igazi gyerekek/nem felejtik el az álmaikat/még felnőtt korukban sem." Ez akár ars poetica is lehetne.

Nem annak szántam, de ha ars poeticát kérnének tőlem, mondjuk a felnőtt- és gyerekirodalom határterületéről, akkor akár ezt a mondatot is bevállalnám. Lehet, hogy valamikor igazi gyerek voltam?
Csillagszedő
PRAE.HU: Most min dolgozol? Mit olvashatnak tőled legközelebb a gyerekek és a felnőttek?

Felnőtt könyvet egyelőre nem tervezek, igaz, novellákat írok. Hanga Rékával és a Cerkabella kiadóval viszont dolgozunk egy régebbi mesémen, ha minden jól megy, karácsony előtt megjelenhet. De a következő években szeretnék írni egy verseskönyvet is, arról a Mórával, illetve Paulovkin Boglárkával egyeztetünk. Az ő illusztrációi nagyon fontosak nekem, annak idején együtt kezdtük a pályát a Csillagszedő Márióval.

Kiss Ottó: Szusi apó erdőt jár
Baranyai (b) András rajzaival
Móra Könyvkiadó
Budapest
2013

A Móra Kiadó honlapja: http://www.mora.hu/
A szerző honlapja:
http://kissotto.blogspot.hu/

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Hercsel Adél --


További írások a rovatból

Beszélgetés Az önbizalom kódja lányoknak című könyvről az őszi Margó Fesztiválon
gyerek

Hiteles a Szép csendben Hiteles a Szép csendben
Szakmai szervezetek ajánlják a Szép csendben című filmet

Más művészeti ágakról

art&design

Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont
Pólya Zsombor Vonalkázás című munkájáról
Háttérinterjú Osváth Gáborral a fiatal magyar filmről, pályakezdésekről, motivációról
irodalom

Egy óra Zemlényi Attilával Egy óra Zemlényi Attilával
A Csonthéj című verseskötet bemutatója
art&design

Én lenni, nem Én lenni, nem
Késői gondolatok az „új szenzibilitásról”*


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés