bezár
 

színház

2013. 10. 25.
Egy idegen nő emlékei
Zoran Juranić: A nyár utolsó virága az Armel Operafesztiválon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Horvát zeneszerző kortárs darabját hallhattuk az Armel Operafesztiválon. A nyár utolsó virágának magyarországi ősbemutatóján a komponista-rendező Zoran Juranić vezényelte az újvidéki Szerb Nemzeti Színház produkcióját a Szegedi Nemzeti Színházban. Ő írta a szövegkönyvet is, mégpedig Luko Paljetak horvát költővel, akinek a színdarabját alapul vették.

Kezdjük a jó hírrel. Miss N. N.-t alakító, Jelena Koncar nyerte meg az Armel legjobb női előadó díját. A szerb mezzoszopránt a szegedi közönség látathatta a Szabadtéri Játékokon a Carmenben, az előző Armelen pedig a Milevában. A férfi versenyszereplő Christophe Poncet francia tenor volt (egyúttal az idei Armel az Oedipus Rexének címszereplője), aki a fiatal Mr. Bert szerepét énekelte.

Mr. Bert két alakban jelenet meg. Kezdésképp az idős Bert (Miodrag Petrović) íróasztala mögött ülve lírai monológgal vezette be az egy felvonásban egy lélegzetvételre elmesélt történetet, amit fiatal énje pedig egy áttetsző függöny mögött játszott el.



Fogyott a whisky, füstölt a szivar, és a szerencsejátékban szerető, a szerelemben szerencsejátékos Bert az esőre, a rulettre és egy nőre emlékezett. A darab nagy részében ugyanis az volt a szerepe, hogy a múlton tűnődjön. Egészen addig, míg a két Bert közelebb lépett egymáshoz a színpadon, összetalálkozott a tekintetük, lassan felgördült az idősíkokat elválasztó vászon. Állandósult a kérdés, hogy ki volt Miss N.N., a nyár utolsó virága. Az apró utalásoknak köszönhetően, az egyetlen, amit biztosan tudtuk a kezdetektől fogva, hogy Miss N.N. története írja elő a fiatal Bert jövőjét, azaz mindazt, amit az öreg Bert a darab jelenében elmesél.

Archetípusok sorakoztak föl, akik később Mr. Bert személyében öltöttek testet. Tudtuk, hogy Mr. Bert majd egy kicsit Miss N.N. megcsalt és elhagyott férjévé, Carlóvá válik, egy kicsit a nőbe viszonzatlanul szerelmes Vlagyimirrá, aki keresi, de sosem találja meg őt. Mr. Bert csak Lorenzóval, a késdobálóval nem fog azonosulni, akiért Miss N.N. hajlandó volt minden értelemben pengeélen táncoltatni az életét.

Az egymásba csúszó idők és terek bonyolultságából adódóan több helyütt kötött békét a rendező-komponista-szövegkönyvíró a kevesebb több elvével a pontról pontra megszerkesztett, következetesen felépített előadás színrevitelének érdekében. Ennek sikeréhez nagyban hozzájárult Žorž Draušnik munkája. A díszlettervező ötletes és gyakorlatias (bár kevésbé esztétikus) megoldásokat részesítette előnyben. A színpad középpontjában álló fémszerkezet mellett – amit laza funkció- és kontextusváltással felhasznált lépcső, börtöncella, gondola, erkély megjelenítésére – alig akadt egyéb eszköz, aminek segítségével megkülönböztette egymástól a tereket. A szerényen bútorozott lakásban az ágy, a sütő, az asztal jelzésszerűen ugyanúgy ugyanott állt, ahogy az ex-férj házában, így Mrs. N.N. ezen a két helyszínen kényelmesen és érthetően játszotta egybe régi életét az újjal.

 

Jellemzően az egyszerűen, szellősen berendezett színpadképnek gyorsan (és jobbára periodikusan) kellett idomulnia a váltott ruhához, térhez, emlékhez. Ezekben a gyors váltásokban Jelena Koncar gyakorlottan állt helyt. Az igazi főszerep az övé volt, hiszen a legtöbb jelenet őt állította a középpontba, mivel Mr. Bert, találkozásuk és elválásuk elmesélése közt az ő emlékeire emlékezett.

Jelena a váltakozó idősíkokon és színtereken keresztül fáradhatatlan lendülettel vitte végig a szerepét. Bár azt is meg kell jegyezni, hogy nem ez az opera volt az, amelyben lehetősége nyílt feledhetetlen áriákkal belopni magát a közönség szívébe. A zene ugyanis itt a produkció minden más eleme mellé, és nem fölé volt rendelve. Hangulatkeltő- és fokozó komponensnek lehetett tekinteni, színpadi előadás nélkül, önmagában zeneműként nem biztos, hogy széles hallgatóközönséget meg tudna nyerni.

Mivel a zeneszerző-rendező-karmester-szövegkönyvíró egyetlen személye összefogta és kompakttá tette a produkciót, egyértelműen arra láthattunk példát, hogy az összehangolt precíz munka, képes agyonhasznált fárasztó klisék vagy öncélú, erőltetett túlmodernizálás nélkül teljes, átlátható, emocionális, de mégis izgalmas darabot a színpadra állítani egy élet áthurcolt megválaszolatlan kérdésekről.

ZORAN JURANIĆ: A NYÁR UTOLSÓ VIRÁGA

Opera egy felvonásban
Szövegkönyv: Zoran Juranić, Luko Paljetak

Rendező és karmester – Zoran JURANIĆ

VERSENYSZEREPEK:
Mr. Bert – Christophe PONCET (Franciaország)
Miss N.N. – Jelena KONČAR (Szerbia)

Mr. Robert Bert – Miodrag Petrović
Bert II – Miljenko Đuran
Miss Jane Doe – Jelena Končar
Mrs. Berker, házvezetőnő – Violeta Srećković
Carlo, az iparmágnás; Első rendőr – Goran Krneta
Lorenzo, a késdobáló – Vasa Stajkić
Vladimir az orosz; A gondolás; Mario – Saša Štulić
Yamahás fiatalember – Igor Ksionžik
Második férfi, Második rendőr – Ivan Dajić
Az éj hölgye; Vetkőző táncos; Szőke – Darija Olajoš Čizmić
Varieté közönség; Polgárok

Közreműködik: a Szerb Nemzeti Színház Zenekara és Énekkara

Díszlet – Žorž Draušnik
Jelmez – Jasna Badnjarević
Karigazgató – Vesna Kesić Krsmanović
Fény – Deni Šesnić
Rendezőasszisztens – Katarina Mateović Tasić
Koncertmesterek – Vladimir Ćuković, Sergej Šapovalov
Korrepetítorok – Irina Mitrović, Milena Milovanović
Video-/vizuáltechnika – Srđan Milovanović, Đorđe Vernački

Újvidék, Szerbia, Szerb Nemzeti Színház
2013. október. 7.
Armel Operaverseny, Szegedi Nemzeti Színház

Szkéné színház

nyomtat

Szerzők

-- Tóth Tünde --


További írások a rovatból

Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
Üvöltő szelek musical az Eötvös 10-ben
Üvegcipő a Vígszínházban
színház

HöKöm Project: Wándör Wumen és Szupermen

Más művészeti ágakról

Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
Nils Frahm: Day


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés