Hedda egy hisztérika. Egy tragikus sorsú, érzékeny nő. Önfejű, szenvedélyes, intelligens, notórius unatkozó, kényes, rideg, kiábrándult és szerelmes asszony. Ezt a szerepet vállalta Petrik Andrea Ibsen drámájában a Radnóti Színházban.

Klasszikus Rossini-vígoperát mutatott be a Szegedi Nemzeti Színház. Toronykőy Attila egy modern elemekkel, hétköznapi humorral színezett mesét vitt színpadra, meglepő fordulattal újraértve.

Mint tudjuk, a szegénység gyarlóvá, pénzéhessé, gátlástalanná aljasít. Nem ennek a felismerése és a sokat emlegetett társadalmi görbe tükörbe nézés volt a darab tétje. A legsúlyosabb kérdése az volt, hogy megvásárolható-e az igazságérzet. Dürrenmatt először 1956-ban bemutatott Az öreg hölgy látogatása című drámáját Hollós Gábor rendezésében a Szegedi Nemzeti Színházban láttuk.

Horvát zeneszerző kortárs darabját hallhattuk az Armel Operafesztiválon. A nyár utolsó virágának magyarországi ősbemutatóján a komponista-rendező Zoran Juranić vezényelte az újvidéki Szerb Nemzeti Színház produkcióját a Szegedi Nemzeti Színházban. Ő írta a szövegkönyvet is, mégpedig Luko Paljetak horvát költővel, akinek a színdarabját alapul vették.

A párizsi Operaház megsemmisülésének története elevenedik föl, amikor a csillár árverezésére kerül sor. Kigyúlnak a színpad fényei, felcsendülnek a jól ismert dallamok, de a hajdani Opera életéről csak néhány kosztüm tanúskodik Az Operaház fantomjában.

Hetven percet egyedül kitölteni a színpadon erőt és tehetséget próbáló kihívást jelent. Ezt Fekete Gizi félreérthetetlenné teszi Zerline szerepében, aki mint egy minden lében kanál vénlány lép a színre, és reménytelneül megtört asszonyként távozik onnan. A Zerline, a szobalány történetét Szegeden Sándor János rendezte.

"Itt meg azért kaptam lehetőséget, hogy megmutassam, hogy én is tudok valamit, még magam sem tudtam, hogy tudom ezt, úgyhogy ez jó. Hogy az ember itt tanul. Sokat köszönhetünk az intézetnek, hogy ezt lehetővé teszi. Hogy az ember ne butuljon el" – mondja a szegedi Csillag Börtön egy elítéltje a színjátszásról. A szabadulás témáját feldolgozó Vonatra várva című darab megírásáról, előadásáról beszélgettünk két elítélttel, Bozó Bea sajtóreferenssel, Juhász Tibor börtönlelkésszel az intézet Kápolnájában.

Könnyed szórakozást ígért a Szabadtéri játékok újszegedi színpadán bemutatott Hyppolit, a lakáj című darab. A magyar filmklasszikust alapul vevő színművet Megyeri Zoltán rendező hangulatos környezetben állította színpadra az Erzsébet liget szívében.

Amit Tom Waits letett az asztalra, több mint elég. Tény, hogy munkássága Magyarországon csak szűk körben ismert, ám jöhet még olyan kor, amikor a művész elfoglalhatja az őt megillető helyet – mondja Hobo, aki Sebők Jánossal július 29-én beszélgetett a Művészetek Völgyében a színészről, az énekesről és a zeneszerzőről.

Kapolcs, Művészetek Völgye, második nap. Udvar udvart, műsor műsort, ember embert ér. A hőség szinte elviselhetetlen, de a falu kis utcáin libasorban járnak fiatalok, családok, a Blue sPot Caféból szüntelenül árad a jazz, a blues, a rock’n roll, öttől műsoron: Keith Richards Rock’n Roll Cikusz. A mai nap a jó öreg Stones-é.

Két József Attila-díjas szerző, Szilasi László és Darvasi László beszélgetésének lehettünk tanúi Szegeden június 9-én, az Ünnepi könyvhét rendezvényén.

Scruton a bort ihatóvá tett kultúraként határozza meg, következésképp kijelenti, sem az új-zélandi, sem az amerikai, sem az ausztráliai ital nem haladhatja meg a francia minőségét. Az angol konzervatív filozófus, esztéta és borkedvelő Roger Scruton Iszom tehát vagyok című könyvét vette górcső alá Szilasi László irodalomtörténész, Csiszer László, a Filoxéra Bortéka vezetője és Kiss Attila, a Borbarátok Szegedi Társaságának alapító tagja. Ünnepi Könyvhét, Szeged, június 7.