bezár
 

gyerek

2013. 12. 02.
Nem-zárt-ök-rű e-lő-adás
Csoda és Kósza az Örkény Színházban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Puszta Pizzériában, amely épp az imént nyitotta meg kapuit, a főpincérnek egyszer csak fantasztikus ötlete támad: a lovakat is megvendégelik. Természetesen pizzát kapnak. Az étterem megnyitójára eljön Tök Elek, a miniszter, aki majd hírét viszi, hogy itt még a lovak is… Világszenzáció, világszám! A Csoda és Kósza című mesekönyv és az Örkény Színház azonos című előadása is ezzel a felütéssel indít. Már a történet legelején megtudhatjuk, hogy bizony vannak zárt-ök-rű, akarom mondani zárt-kö-rű ren-dez-vé-ny-ek, merthogy azután az élet is valahogy ilyen lesz, és ezeket a dolgokat nem árt időben megtanulni.
Egy pizzéria nyitására készülnek Gödöllőn. A gazda, Sajó bácsi és felesége, Gyöngyi néni oda igyekszenek. A lovak, azaz Csoda és Kósza is felkerekednek. Ebből lesz a galiba, mert a friss ropogós pizzák bizony mind eltűnnek. Kósza kitalál mindenfélét, mivel ő is érintett a dologban, hogy azután a későn érkező miniszter is étekhez jusson…



Az előadás, mely műfaját tekintve színpadi hangjáték, általános iskolásoknak ajánlott. A premier előtti napon a szakmai csapat (sok színész és írócsemete ült a nézőtéren) értő füllel és szemmel, nagy-nagy hahotákkal, itt-ott szinte felnyerítve "vette az adást". Czigány Zoltán meséi a kilencvenes évek elején születhettek, amikor a szerző a Magyar Televízióban dolgozott. Dokumentumfilmeket rendezett, majd egy filmes műhelynek volt a főszerkesztője és verseket is írt.  A két ló kalandjainak születéséről így mesélt a szerző: "... ez a könyv nem jött volna létre, ha nincs a lányom, akinek elkezdtem mesélni Csodalóról és Kószálóról, a Gödöllő melletti tanyán élő lovakról, akik közül Kósza, csupa jó szándékból, annyi galibát tudott okozni, hogy Csodának mindig volt mit helyrehoznia" .

 Az író második gyermekének tovább mesélte Kószáék történetét. Fia többször szerette volna hallani a meséket, így felvette magnószalagra a rögtönzött kis esti előadásokat, végül apja mellé ült és megvárta, amíg papírra került a végső változat. Csoda és Kósza sokat kalandozik a kötetben a pizzériától a Marsig, de járnak ők a Közlekedési Múzeumban és a múltban is, dolgoznak órásmesterként, testőrként és boltosként. Az első kötet 2007-ben elnyerte az IBBY Év Gyerekkönyve díját és nem kevésbé a gyerekek, szülők tetszését is. Így újabb kiadások és újabb részek következtek.



Az Örkény nagyszínpadán most félkörívben ülnek a színészek, és az előttük álló kottatartókról olvassák a szöveget. Majdnem úgy, mint ahogy a zenészek játszanak le egy zeneművet kottából. Csak néha állnak fel és adnak elő mozgásban is valamit. Nincs díszlet és nincsenek jelmezek, egyszerű polóban, farmerben ülnek a színészek – de az odaadás maximális. Szárnyalhat a kis nézők fantáziája a pizzapulttól fel, a magasságos sztratoszféráig. Ezeken az estéken ez a két történet, a pizzás és a Mars-béli kerül bemutatásra. A hangutánzás teljes repertoárja vonul itt fel, bruhahák, horkantások, és nyerítések formájában. Pogány Judit, Gálffi László, Znamenák István és a többiek is brillíroznak, szinte fürdőznek a hangjáték lehetőségében.  Azért mégis odafigyelést, némi felkészülést érdemel és igényel az előadás. Csoda és Kósza kalandjai a felnőttek és a nagyobb gyerekek számára is okulásul szolgálnak, telis tele nyelvi leleménnyel, "találós kérdéssel", (miért farkaséhes az, aki nem is farkast ebédel és miért nem pizza éhes az, aki pizzával tömi tele a bendőjét). 

Az előadás második részében is bőven jut még a bölcseletből, Kósza mindennel elégedetlen, mindenből jobbat akar. "Hol élsz te, a Marson?" kérdezi Csoda. És persze nem más lesz ebből, mint bizony egy utazás a Mars bolygójára. Adott a tanulság, gondold meg, mit kívánsz, mert még megtörténik. Egyik pillanatban a nézőtérről bevont "színész-nézővel" is játszat Mácsai Pál. Hatéves kis barátnőm meg is kérdezte, igazi néző vagy színész volt-e, aki amúgy fel is pattant a színpadra és ott beszélt, lamentált tovább a történet valódiságáról vagy kitaláltságáról. Néha a gyerekek is részt vehetnek a játékban egy-egy kérdés-felelet játékkal. A színészek pedig, ahogy kell, blattolnak, rögtön reagálnak a bekiabálásokra. Így aztán a gyerekek is mintegy maguktól rájönnek az idézőjelre.



 Mi felnőttek pedig – legyünk őszinték – a lehető legjobban szórakozunk. A páros felállás a mesék, a fantázia világában jó lehetőséget szolgáltatnak a játékra, gondoljunk csak Lolkára és Bolkára, vagy a korábbi Stan és Pan történetekre.  Most gyermekeink, unokáink, kis barátaink kíséretének ürügyén ismét a zabolátlanul felszabadított fantázia tartományának világában lehetünk egy órácskát.

A színpadi hangjáték két rövid részben kerül bemutatásra, egy szünettel.

Rendező: Mácsai Pál
író: Czigány Zoltán
dramaturg: Fekete Ádám
ügyelő: Sós Eszter
súgó: Horváth Éva
rendezőasszisztens: Horváth Éva

Előadók:

Debreczeny Csaba
Ficza István
Gálffi László
Kerekes Viktória
Máthé Zsolt
Vajda Milán
Pogány Judit
Znamenák István
valamint Kákonyi  Árpád

 
 Fotók: Gordon Eszter
 
 
nyomtat

Szerzők

-- Baróti Éva --


További írások a rovatból

Paweł Pawlak: Ancsa, avagy vázlatok tüsszögő svájcisapkával, Pagony, 2024
Kristyna Litten: 80 kutyával a Föld körül
gyerek

Kertész Erzsi regényéből készült előadás a Vojtina Bábszínházban
gyerek

Az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottságának tiltakozása

Más művészeti ágakról

Nils Frahm: Day
art&design

Kiállításkritika A kétely felfüggesztéséről
A 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés