bezár
 

színház

2014. 10. 24.
Világégés tánclépésekben
Robert Wilson: 1914
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Robert Wilson rendező háborús víziójában a világégés tragédiája, a front borzalmaitól a hátországban maradt emberek hétköznapjainak banalitásáig, túllép a racionalitás határain. Az események emberi léptékű értelmezéséhez ezért nem marad más kulcs, mint a revü, a kabaré, a bohóctréfa sajátos, egyszerre elemelt és cinikus nyelvezete.

A Cseh Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Szlovák Nemzeti Színház közös produkciójaként létrejött előadás három olyan nemzetet helyez egy térbe, amelynek a történelmében ugyan sok a párhuzam, és talán még több a találkozási pont, de ez valószínűleg sehol nem jelenik meg olyan élesen, mint éppen az első világháborúban. Az Osztrák-Magyar Monarchiában, a belső egyenlőtlenségek ellenére, a centralizált külpolitika óhatatlanul az azonos szerepvállalás kényszerét jelentette minden népnek. Az 1914 című előadás lehetőséget teremt arra, hogy a három ország színházi alkotói együtt fogalmazzák meg élményüket egy olyan történelmi fordulópontról, amely egy évszázaddal később is változatlanul befolyásolja gondolkodásunkat, és amelynek következményei ma is immanens részei életünknek.

Szkéné színház

Az előadás nem aktualizál, nem keres párhuzamokat, mégis egy sor olyan kérdést vet fel, amelyek ma is megkerülhetetlenek, mint például az egyéni szerepvállalás (vagy annak hiánya), a fenyegetettség árnyékának személyes vonatkozásai, a tömeges, mechanizált öldöklés társadalmi megítélése. Van-e bármilyen jelentősége annak, hogy egy ország lakossága hogyan viszonyul egy közelgő világpolitikai katasztrófához? Van-e morális hozadéka a háború gazdasági kiaknázásának? Történik-e tényleges változás a hátország lakóinak mindennapjaiban, amikor egy birodalom hadba lép? Robert Wilson és a három színház színészei válaszok helyett ennek a specifikus helyzetnek az abszurditására mutatnak rá.

1914

Teszik mindezt egy hibátlan következetességgel megszerkesztett világ felépítésével. Minimalista látvány (díszlet/világítás koncepció: Robert Wilson), letisztult formák egyszerű geometriai játéka alkotja a hátteret a revü szereplőinek. Az egymást követő helyszínek nagy része kevéssé építkezik a térben, a színpad ritkán kap mélységet; ez sokszor a kabaré proszcéniumvilágát idézi, dacára a modern, szögletes képi megoldásoknak. A kor sztereotipikus stílusa azonban alighanem a stilizált karakterek (jelmez: Yashi) karikatúraszerű alakjaiban jelenik meg a legtisztább formában. A szereplők arca fehérre mázolt, sminkjük erős vonásokkal festett. Minden bohóc egy-egy archetípus (anya, orvos, a jó katona, az optimista, a pesszimista, az Idő), együttesük könnyen olvasható szöveget alkot.

Mind a tipológiát, mind pedig a történetmesélést az előadás egyik legjellegzetesebb eleme, a mozgás határozza meg a legtisztábban. Az első pillanattól az utolsóig minden mozdulat, minden gesztus kínos gonddal komponált koreográfiába simul – ahogy az Wilsonnál lenni szokott. A pantomim elemeit a burleszkfilmek szaggatott, gyors tempójú, ideges, egyszersmind komikus játékával ötvöző mozgásvilág a karakterteremtés szinte kizárólagos eszköze. Ehhez a színészek, kivétel nélkül, virtuóz módon használják teljes testüket. A bonyolult tempó- és ritmusváltások, a táncosokhoz méltó hajlékonyság és precizitás az előadás egészét homogén egésszé kovácsolja.

Ugyanakkor kérdéses, hogy ez a művi fizikalitás önmagában, ellenpontozás nélkül, valóban képes-e egy egész előadás tartalmát és gondolatiságát maradéktalanul közvetíteni. A tragédia komikus bemutatása egysíkúvá válhat, az abszurd, a téma mindenkori időszerűségének ellenére. Nem tudom, mekkora szerepe van ebben annak, hogy a cselekmény, száz év távlatából, a fent említett, ma is érzékelhető hatás ellenére, mégis csak egy múltbeli, történelmi esemény. Az 1914 minden szituációja, viszonya mélyen emberi, és ezért szükségszerűen aktuális, de a játékosság falat emel az első világháború szereplői és elszenvedői és a mai néző közé. Mindenesetre ez a rendkívüli tudatossággal megszerkesztett előadás hiányérzetet hagyott bennem.

 

Jaroslav Hašek—Karl Kraus: 1914

történelmi revü egy részben

 

Soňa Červená

Pavla Beretová

Eszenyi Enikő

Taťjana Medvecká

Eva Salzmannová

Jan Bidlas

Vladimír Javorský

Ján Koleník

Radúz Mácha

Václav Postránecký

Filip Rajmont

Milan Stehlík

 

Díszlet: Robert Wilson

Világítás-koncepció: Robert Wilson

Alapötlet: Aleš Březina, Soňa Červená

Fordító: Hanuš Karlach

Zene: Aleš Březina

Jelmez: Yashi

A rendező munkatársa: Ann-Christin Rommen

Világítástervező: AJ Weissbard

Dramaturg: Martin Urban

Librettó: Marta Ljubková

Rendezőasszisztens: Karel Kut

Videoanimáció: Tomek Jeziorski

Videoanimációs munkatárs: František Pecháček

 

Rendező: Robert Wilson

 

2014. október 15.

Vígszínház

A Cseh Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Szlovák Nemzeti Színház közös produkciója

CAFé Budapest

 

Fotók: Lucie Jansch

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Cortés Sebastián --


További írások a rovatból

Színház otthonról - Amadeus a National Theatre at Home online közvetítésében
színház

Csak ültek és meséltek Csak ültek és meséltek
Büfészínész/Színészbüfé 1. – Az Örkény Színház szilveszteri műsoráról
színház

Magára maradni jókor, jó helyen Magára maradni jókor, jó helyen
III. Richárd betiltva a Szkénében
színház

Testek lélek nélkül, szex vágy nélkül Testek lélek nélkül, szex vágy nélkül
Othello a Katona József Színházban

Más művészeti ágakról

irodalom

Mesterházy Balázs: Törecsek (részlet) Mesterházy Balázs: Törecsek (részlet)
Verses regényrészlet a Prae folyóirat Ragály-számából
art&design

"A rajzolás főleg annak konfigurációja, amit látunk"
Paul Cézanne (1839-1906) rajzaiból és akvarelljeiből nyílik kiállítás nyáron a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MoMA)
Visky Ábel: Mesék a zárkából


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés