bezár
 

zene

2014. 12. 09.
Lajkó Félix: Jó helyen vagyok Magyarországon
Röpbeszélgetés Lajkó Félixszel
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Lajkó Félix: Jó helyen vagyok Magyarországon Amióta Lajkó Félix első hangszerével, a citerával és egy kölcsönkért hegedűvel elindult Szabadkáról Budapestre, ingázik. Hegedűjátékával elbűvölte Tokió, Amsterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London, Tallinn, Bécs, New York zeneértő közönségét; pihenni, feltöltődni pedig visszatér a Vajdaságba, Palicsra a lovai közé, a családja körébe. Negyvenedik születésnapját nemzetközi koncertmaratonnal, köztük egy jótékonysági fellépéssel és két új lemezzel ünnepli. Ebből az alkalomból készítettünk röpinterjút vele.

PRAE.HU: A kerek évforduló kapcsán végzett valamiféle számvetést?

Ha már ennyit beszélnek róla, muszáj lesz, előbb-utóbb beleköltözik az ember agyába, hogy mérleget kéne vonnia. Eddig arra jutottam, hogy még jobban kellene csinálni mindent.

PRAE.HU: Amikor tervezgette a pályáját, ilyennek képzelte el negyvenéves korára?

Nem képzeltem el semmit, a karrier, hogy hogyan fog lefutni a pályám, nem foglalkoztatott és most sem izgat igazán. A lényeg az, hogy mindig muszáj valamilyen új produkcióval előhozakodni.

PRAE.HU: Ez belső kényszer, vagy elvárják öntől?

Többnyire azt kívánják tőlem, hogy régi, jól bevált számok hangozzanak el a koncerteken - el is hangzanak, de én inkább újakat akarnék: menni előre, kipróbálni valamit, ami eddig nem volt.

PRAE.HU: A Budafoki Dohnányi Zenekarral és a Balázs Jánossal készített lemeze már egy új irányvonalat jelez?

Biztosan lesz valamilyen új csengése ennek a két lemeznek, de nem gondolkodtam rajta előre. Majd utólag meglátjuk, új irányvonalat találtunk-e.  

PRAE.HU: Ha jól sejtem, nem esik önnek jól ez a nagy felhajtás, amit a születésnapja és a maratoni koncertsorozat körül csapnak.

Persze, hogy nem (nevet), de aztán amikor jó egy koncert, tele van a nézőtér, megtérül ez a "befektetés”.

PRAE.HU: A kívülálló számára úgy tűnik, hogy a világon semmi más nem érdekli, csak a zene. Tényleg így van, vagy csak mi, nézők-hallgatók hisszük ezt?

Nagyjából így van, de persze a családommal is foglalkozom. A vajdasági Palicson, ahol élek, van egy kis próbatermem a padláson, ott gyakorolgatok szinte egész nap, de lemegyek ebédelni, viszem a gyereket az iskolába, hozom is, szóval részt veszek az életben.

PRAE.HU: A Vajdaságból indulva nehéz volt itt megvetnie a lábát zenészként?

Nehéznek akkor mondanám, ha nem szerettem volna, amit csinálok. Háború volt a Balkánon, amikor átjöttem Pestre, és itt próbáltam valamit tenni. Sok ismerősöm volt, akik megkönnyítették a dolgomat. Összetalálkoztam Dresch Mihállyal, bekerültem a táncszínházi és a free dzsessz közegbe, aztán a standard dzsesszbe, most pedig a klasszikus zene világában vagyok. Ilyen egyszerűen alakultak a dolgok. (Nevet.)

PRAE.HU: Sokan elmondták, hogy műfaját tekintve meghatározhatatlan a zenéje. Ön besorolja magát valamilyen műfajba, irányzatba?

Nem, mert nem érzem magam akkora nagy zenésznek. Egyszerűen csak muszáj valahogy kifejeznem magam, és ennek a zenélés a módja.

PRAE.HU: Milyen a nemzetközi ázsiója?

Jártam Amerikában, Japánban és még sokfelé a világon: szeretik, amit csinálok, de nem gondolom, hogy a "felemelkedés” érdekében folyton el kellene innen mennem. Sőt egyre inkább úgy érzem, hogy jó helyen vagyok Magyarországon. Itt szeretek játszani - nagyon jó a közönség, és jó helyekre, nagy fesztiválokra hívnak.

Lajkó Félix

Dudás Szabolcs fotói (a szerk.)

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- L. Horváth Katalin --


További írások a rovatból

Opera a karanténból: Verdi Aidája a La Monnaie előadásában
Kékszakállú-thriller a Bayerische Staatsoperből

Más művészeti ágakról

art&design

A hely és a tárgy szimfóniája A hely és a tárgy szimfóniája
Élménybeszámoló a Kiscelli Múzeum „Ragyogj!” című kiállításáról
art&design

Vallás, mint társadalmi tudat Vallás, mint társadalmi tudat
Vendég+látás kiállítás Pannonhalmán
art&design

Auswanderer Raus! Auswanderer Raus!
A magyar performansz története 1966–2018 (3): Disszidens művészek: Altorjay, Szentjóby, Baksa-Soós, Halász, Kántor, Najmányi, Botond, Tót... (1967–79)
irodalom

Irodalom feketén-fehéren Irodalom feketén-fehéren
A Háttérzaj irodalmi kör a Fekete Zaj fesztiválon járt


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés